Szabályok

A horgászvizsga kötelezettsége már a jelenlegi hatályos halászati és horgászati törvény előtt is fennállt, mivel az előző törvényerejű rendelet is előírta. Az 1992-es évet megelőzően a horgászvizsga anyaga a MOHOSZ szakértői által került összeállításra és valamennyi horgászegyesület egyesület vizsgáztatta a nála jelentkező horgászni kívánokat. A sikeres vizsgát az egyesületi tagsági igazolványokba igazolták a "Horgászati alapismeretekből beszámolt" szövegű bejegyzéssel. Az 1992-es évtől a horgászegyesületek, vizsgabizottságok által vizsgáztatott kezdő horgászok már állami vizsgabizonyítványt kaptak, ekkor még minden egyesület működtethetett vizsgabizottságot.

Az 1997 óta hatályos törvény végrehajtási rendelete szerint állami horgászvizsgát a halászati hatóság által - az illetékességi területén - kijelölt szervezetnél, vizsgabizottságnál lehet tenni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megyei halászati felügyelő kijelöli a vizsgáztatásra jogosult egyesületeket, szervezeteket, vagy központilag szervezett különböző székhelyű vizsgabizottságot, amelynek munkáját közvetlenül a halászati hatóság irányítja. Az országban, megyénként, régiónként más és más a szisztéma a vizsgáztatási helyek vonatkozásában, általában elmondható, hogy csökkent valamelyest az egyesületek vizsgáztatási lehetősége, de minden megyében igyekeznek reálisan elérhető helyeket kijelölni a vizsgák helyszínéül.

Minden horgász egyesület, megyei és területi szövetség szívesen ad információt a kezdő horgászoknak arról hol tudnak vizsgára jelentkezni.

A vizsgadíj 2004 évtől 1.000.- Ft, mely összeget a vizsgabizottságnál a vizsga kezdete előtt kell befizetni.

A rendeletek szerint a horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:

a) a halászati, horgászati jogszabályokról, 
b) a méretkorlátozással, a tilalmi időszakkal védett és a természetvédelmi oltalom alá tartozó halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről, 
c) az alapvető horgászmódszerekről, 
d) a zsákmánnyal való kíméletes bánásmódról, 
e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól, 
f) a halászati őrzés ismereteiről, 
g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb természet- és környezetvédelmi szabályokról, 
h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről.

A vizsgáztatások során a legtöbb vizsgabizottság meghatározóan tesztformátumú vizsgalapokat használ, melynek kitöltését követően esetleg egyes bizottságoknál szóbeli kérdésekkel is kiegészülhet a vizsga.

A felkészüléshez rendelkezésre áll - a vizsgáztató szervezeteknél beszerezhető - Pintér Károly: Horgászati alapismeretek (Bp., 2005.) c. kiadvány, de egyes vonatkozásokban hasznos lehetnek más horgászati kiadványok, a halászati-horgászati törvény és végrehajtási rendeletének horgászatot szabályozó fejezetei.

HORGÁSZNI SZERETNÉK, MI A TEENDŐM?

Sokan gyermekkorukban, kevesebben felnőtt korukban ismerkednek meg a horgászattal, a vizek csodálatos, egy életre rabul ejtő hangulatával. Az első pecázás élménye maradandó, de az élet egyéb feladatai, kötelezettségei és más hobbik nemegyszer eltávolítják az ifjakat, vagy felnőtteket a horgászattól. 

Később többségük általában újra felfedezi a horgászat örömét, szépségét és ekkor teszik fel általában a kérdést, hogyan lehetek horgász. 

Magyarországon a horgászatot a halászati-horgászati törvény és kapcsolódó rendeletei szabályozzák. Mi a horgászokra, horgászatra vonatkozó lényege? 

Magyar állampolgár (14. életévét betöltött) akkor horgászhat, ha az állam által előírt horgászvizsgát leteszi, horgászatra jogosító okmányokkal - állami horgászjegy, területi engedély - rendelkezik. 

Horgászvizsga: az állam által meghatározott vizsgaanyagot a "Horgászati alapismeretek" című kiadványban találjuk meg, melyet általában a vizsgáztatással foglalkozó egyesületeknél és szövetségeknél, halászati hatóságoknál is meg lehet vásárolni. Az anyag tartalmazza a legfontosabb jogszabályi, rendeleti előírásokat - melyek ismerete alapvető - és horgászati módszerekről, valamint más hasznos kérdésekről nyújt információt. 

A kiadvány áttanulmányozása, az ismeretek elsajátítása után érdemes a vizsgára jelentkezni. Vizsgázni térségenként különböző helyeken lehet. Jó néhány horgászegyesület is kapott vizsgáztatási lehetőséget, de egyes térségekben csak egy-két állandó helyen lehet a vizsgát letenni. A vizsgáztató helyekről érdemes a helyi horgászegyesületnél vagy az egyes megyei és területi szövetségeknél érdeklődni. A horgászvizsga általában teszt jellegű. 

Az állami horgászvizsga ( vizsgadíj: 1.000,-Ft) sikeres letételét követően lehet megvásárolni az állami horgászjegyet (ára: 1.000 Ft), melyről a honlap egy másik címén olvashatunk részletesen. 

Az állami horgászjegy váltásának egyik feltétele a horgászszervezeti (egyesületi) tagság. Az állami horgászjegyet váltani szándékozó az országban működő több mint 1100 horgászegyesület bármelyikénél létesíthet tagságot. 

Az állami jegy birtokában azután bármelyik vízterületre megválthatja a különböző típusú - éves, heti, napi, esetleg több napra szóló - területi engedélyét. 

Általánosan az a jellemző, hogy szinte minden vízterületre, annak hasznosítási színvonalától függően külön területi engedélyt kell váltani. Léteznek magasabb költségigényű "országos érvényű" területi engedélyek is, természetesen az országos jelleg úgy igaz, hogy szinte minden térségből vannak nagyobb, jelentősebb vizek az érvényességi körben. (Erről a honlap területi engedélyekről- Jegyekről menüpont- szóló fejezetében lehet tájékozódni.) 

A kezdő, a gyakorló horgásznak is minden vízterületen célszerű tájékozódni az ott érvényes horgászati rendről, mivel a törvényi és rendeleti előírásoknál szigorúbb helyi szabályozások is lehetnek érvényben, melyeket be kell tartani. A vízhasznosítók az általuk kiadott területi engedélyeken általában feltüntetik az adott vízre érvényes horgászrendi előírásokat.

GYERMEKHORGÁSZ SZERETNÉK LENNI!

A gyermekeknek 14 éves életkoruk betöltéséig nem kell horgászvizsgát tenniük. Persze célszerű tájékozódniuk, ismereteket szerezniük az egyes halfajokról, a törvény és rendelek által előírt tilalmi és méretkorlátozásokról, mivel a szabályok betartásának elvárása rájuk is vonatkozik. 

A gyermek akkor horgászhat, ha rendelkezik állami gyermek horgászjeggyel (ez térítésmentes, mintáját a honlap állami jegyekről szóló menüjében láthatjuk) és az adott vízre érvényes területi engedéllyel. 

A gyermek területi engedélyek általában kedvezményes árúak. Jelenleg kétféle széleskörű engedély ismert. Egy 950 Ft-os értékű, mely elsősorban a horgászszervezetek nagyobb vízterületeire érvényes és egy 5000 Ft-os, melynél az előbbi vizek kibővülnek a Balatonnal, a Dunával, a Tiszával és meghatározott holtágaikkal. Az adott területi engedélyen az érvényesség részletesen fel van tüntetve. Ezek a típusú engedélyek egyesületi hasznosításba tartozó vízterületekre nem, vagy csak adott egyesületek helyi szabályozása szerint érvényesek.Manapság már különféle típusú gyermek területi engedélyt lehet váltani, egy vízterületre, vagy egy térség , egy megye területére is. 

A gyermek területi engedélyt kiadó fogási naplóval is ellátja a gyermekhorgászt. A fogási naplót vezetni kell és a kiadó szervezetnek év végével a naplón feltüntetett időpontig le kell adni. 

A gyermekhorgászokat szívesen látják a horgászegyesületek. Szívesen segítenek a horgászati alapismeretek elsajátításában, sok egyesület szervez gyermek versenyeket, vetélkedőket és horgásztáborokat is. 

Ügyelni kell annak a törvényi előírásnak a betartására, amely kimondja, hogy 14. életévét be nem töltött gyermek, kizárólag nagykorú személy felügyelet mellett, egy horgászbottal azon egy horoggal horgászhat. A gyermek naponta - a törvényi előírás szerint - egy darab méretkorlátozással védett halat, 3kg kősüllőt és a méretkorlátozás alá nem eső halfajokból (pl. kárász, keszegfélék, stb) 5 kg-ot foghat. Az egyes vízhasznosítók , területi engedélyt kiadók szigoríthatják, korlátozhatják gyermekhorgász által használható horgászmódszereket ( így több helyen csak úszos készség használatát engedélyezik ), illetve fogási lehetőségeit is korlátozhatják (pl. csak méretkorlátozással nem védett halfajokra engedve meg a horgászatot). Ezért a horgászrendi előírásokat minden esetben át kell tanulmányozni.

Tartalomjegyzék:

I. A HORGÁSZAT JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL
II. A HORGÁSZAT RENDJE
III. A HORGÁSZAT ETIKA SZABÁLYA

A Magyar Országos Horgász Szövetség Elnöksége egy hosszabb előkészítő munkát követően 2009. május 9-én fogadta el a MOHOSZ Országos Horgászrendjét. 

Az Országos Horgászrend 2010. január 1-vel lép hatályba. A MOHOSZ szervezeti struktúrájához tartozó valamennyi horgászegyesület a 2010. évi horgászati okmányok megújításakor ellátja tagjait az új horgászrendi kiadvánnyal, melyet horgászigazolványban célszerű megőrizni. 

Az Országos Horgászrend három fejezetből áll a horgászatra vonatkozó aktuális jogszabályi előírásokból és annak rövid ismertetéséből, a horgászatra vonatkozó általános horgászrendi előírásokból és a horgászat etikai kérdéseit megfogalmazó részből. 

A három fejezetből a jogszabályi rész a készítéskori állapotot tükrözi. A halászatról és horgászatról szóló törvény és kapcsolódó rendeletek időről-időre változnak, ezt a horgászrendi kiadvány folyamatosan nem tudja követni. Ezért a horgászatra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezéseket az állami horgászjegyen és a változásokat közreadó anyagokon keresztül lehet naprakészen megismerni. 

Az Országos Horgászrend horgászrendi és etikai szabályai viszonylag állandóaknak tekinthetők mindaddig, amíg a szabályokat a testületek döntései meg nem változtatják és a kiadvány ismét elkészítésre és terjesztésre nem kerül.

2010. január 1-én életbe lépő

A MOHOSZ ORSZÁGOS HORGÁSZRENDJE

A Magyar Országos Horgász Szövetség, a Megyei és Területi Horgász Szövetségek és Egyesületeik vízterületein és mindazon más vizeken, ahol ennek betartását előírják a következők a horgászat országos szabályai: 

A MOHOSZ Országos Horgászrendjének célja: elősegíteni a horgászat céljának érvényesülését, sportszerű eszközökkel és módszerekkel történő halfogást, a kifogott hallal való kíméletes bánásmódot, a vízterületeken a szabadidő kulturált eltöltését, a természetben való egészséges kikapcsolódást, a természeti értékek, a vízi, a vízparti környezet megóvását. 

A horgászatot törvények és egyéb jogszabályok szabályozzák. 

A vizek különböző méretűek és adottságúak ezért a horgászközösségek, a vízhasznosítók a helyi viszonyoknak, adottságoknak megfelelően további részletességgel szabályozzák helyi horgászrendek keretén belül a horgászatot. Az országos horgászrend a horgászközösség általános normáit és etikai szabályait rögzíti. 

Fontos tudni, hogy a helyi horgászrendek a használható horgászkészségeket, az alkalmazott módszereket és fogható mennyiségeket, horgászat más feltételeit is szigorúbban szabályozhatják. A törvényi meghatározások szerinti méretkorlátozások megváltoztatása, enyhítése és tilalmi idők alóli szakmai indokok alapján történő - egy évre szóló - mentesség csak a halászati hatóság hozzájárulásával lehetséges.

I. A HORGÁSZAT JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

A horgászat szabályozásának szintjei:

  • Törvények (Országgyűlés) 
  • Egyéb jogszabályok, rendeletek (minisztériumok, önkormányzatok) 
  • Hatósági határozatok (pl. a halászati hatóság: a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) 
  • MOHOSZ Országos Horgászrendje 
  • Helyi horgászrendek (az adott víz horgászati-halászati hasznosítója helyi szabályai) 
  • Horgászetikai normák 

Egyes fontosabb jogszabályok megjelölése: 

  • a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (Hhtv.); 
  • a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet (vhr.); 
  • a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről szóló 73/1997. (X.28.) FVM-KTM együttes rendelet és ennek a 88/2009. (VII.17.) FVM-KvVM rendelet módosítása; 
  • a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény; 
  • a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény; 
  • a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény; 
  • a szabad vízen (a jégen) való tartózkodás alapvető szabályairól 46/2001.(XII. 27.) BM rendelet 
  • csónakok felszereltségéről és a vízi közlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet és melléklete a Hajózási Szabályzat; 

Az állami előírásokról 

A horgászatot a halászatról és a horgászatról szóló hatályos törvény és kapcsolódó rendeletei és a horgászatra, valamint a kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó egyéb jogszabályok szabályozzák. E szakasz végén a teljesség igénye nélkül, az adott időszakban a horgászatra vonatkozó néhány jogszabály is felsorolásra kerül. 

A halászatról, horgászatról szóló törvény és végrehajtási rendeletének néhány fontosabb tudnivalója a következő: 
- Horgászni csak az jogosult, akinek érvényes állami horgászjegye és az adott vízre szóló területi engedélye van. (Hhtv. 18. §) E rendelkezés mindenkire vonatkozik pl. a házastársra, más családtagra és a vendégre is. 
- Állami horgászjegyet csak olyan magyar állampolgár kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta. A horgászjegyet igénylő személynek nyilatkoznia kell arról, hogy a horgászattal, a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, továbbá vele szemben halvédelmi bírságot nem szabtak ki. (Hhtv. 20.-21. §) 
- Az állami horgászjegy külföldi állampolgár részére is kiadható. A külföldiek részére német és angol nyelvű állami horgászjegy is készül. A külföldi állampolgár nem köteles horgászvizsgát tenni. (Hhtv. 20. § (2) bek.) 
- A gyermekhorgásznak 14. életévének betöltéséig térítésmentes állami gyermek horgászjegy váltható, mely gyermek területi engedéllyel együtt jogosít, felnőtt felügyelete mellett a horgászatra. A 14. életév betöltéséig nem, azt követően horgászvizsgát kell tenni. (Hhtv. 19. §, vhr. 10. § (5) bek.) 
- A horgászatra jogosult horgászás közben köteles magánál tartani, legalább egy személyazonosságát igazoló okmányt, horgászati okmányait: állami horgászjegyét, horgászszervezeti tagságát igazoló horgászigazolványát, a vízre szóló területi engedélyét és fogási naplóját. Az ellenőrzésre jogosult személyek (halőr, mezőőr, valamint a rendőr és más hatósági közegek és a társadalmi halőr) felszólítására a horgásznak ellenőrzésre át kell adnia horgászati okmányait, igazolnia kell személyazonosságát és lehetővé kell tennie a horgászeszközök és a zsákmány megvizsgálását. Az ellenőrzésre jogosult személy a horgászatra jogosító okmányok vagy a jogosultság hiányában, illetve ellenőrzési céllal azt a járművet, amelyen feltehetően halzsákmány van, működési területükön feltartóztathatja, átvizsgálhatja és jogosulatlan halzsákmány esetén az elkövetők ellen intézkedhet, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyezteti, vagy visszahelyezi, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartja. (Hhtv. 18, 21.-22., 34. §) 

- Az ellenőrzésre jogosult személy a horgászfelszerelést a jogosulatlanul és tiltott módon horgászótól minden esetben, a horgászásra jogosulttól akkor veheti el, ha az az elkövetett szabálytalanság tárgyi bizonyítékául szolgál (pl. gereblyéző felszerelés, stb.). Az elvett eszközről az ellenőrző személy átvételi elismervényt ad. Az ellenőrző személy a halvédelmi szabálysértést elkövető horgásztól állami horgászjegyet - a halászati hatósághoz történő továbbítás végett - és az adott vízterületre érvényes területi engedélyt elismervény ellenében bevonja és a területi engedély kiadójának megküldi, átadja. (Hhtv. 34. §) 
- Egész évben tilos kifogni és megtartani a természetvédelmi célból védett és fokozottan védett halfajokat, felsorolásuk megtalálható az állami horgászjegyen. (Hhtv. 1., 38. §) 
- A méretkorlátozással védett halfajokat azok fajlagos tilalmi időszakában tilos kifogni. A rendeletileg szabályozott tilalmi idők megtalálhatók az állami horgászjegyen. (Hhtv. 38., 39. §) 
- A méretkorlátozással védett halfajokat csak akkor szabad kifogni, ha a meghatározott hosszméretet elérték. A legkisebb fogási méret a halak orr csúcsától a farokúszó tövéig mért testhosszúsága. A méretek felsorolása olvasható az állami horgászjegyen. (vhr. 25. § (1) bek.) 
- A fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt fogási méretnél kisebb halfaj egyedét akár élő, akár élettelen állapotban van, haladéktalanul és kíméletesen kell a vízbe visszahelyezni. (Hhtv. 40. §) 
- A horgász a méretkorlátozás alá tartozó halfajokból naponta legfeljebb összesen öt darabot, de fajonként legfeljebb három darabot, kősüllőből naponta három kilogrammot foghat ki. A méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból naponta összesen tíz kilogramm fogható ki. Amennyiben a horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel a tíz kilogrammos súlyhatárt túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni. (vhr. 27. § (1) bek.) A vízterületek nagysága és haleltartó képessége igen sok vízterületen nem teszi lehetővé a törvény által a naponta fogható mennyiségi korlát alkalmazását, ezért a vízhasznosító szervezetek helyi horgászrendi előírásban szabályozzák a naponta, hetente, vagy évente fogható halmennyiséget. 
- Az állami gyermek horgászjeggyel rendelkező gyermekhorgász (14 év alatt) méretkorlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen egy darabot, méretkorlátozás alá nem eső fajokból pedig naponta összesen öt kilogrammot foghat ki. (vhr. 27. § (2) bek.) A kisebb vízterületeken a gyermekhorgász által fogható halfajokat és a mennyiséget, valamint az alkalmazható horgászmódszert is horgászrendi előírásokkal korlátozhatják. 
- A kifogott halat a korábban kifogottal és megtartottal kicserélni tilos. (vhr. 27. § (1) bek.) 
- A horgászatra jogosító területi engedéllyel rendelkező személy legfeljebb kettő (egyenként legfeljebb három horoggal felszerelt) horgászkészséget, valamint egy darab, egy négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó hálót használhat. (vhr. 26. § (2) bek.) 
- A gyermek horgászjegy birtokában egy darab, egy horoggal szerelt horgászkészség használható. (vhr. 26. § (3) bek.) 
- A törvény által tiltott halászati és horgászati módszerek: Tilos a hal fogásához váltóáramú elektromos eszköz (elektromos halászgép), mérgező vagy kábító hatású anyag, robbanóanyag, szúrószerszám, búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata, valamint a gereblyéző horgászati, illetőleg hurokvető halászati módszer alkalmazása. Tilos folyóvízen olyan halfogó-eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely átlagos vízállás esetén a folyó, illetve a holtág, mellékág medrének felénél többet keresztirányban folyamatosan elzár. Tilos egyenáramú eszközzel (elektromos halászgép) a hal fogása kivéve, ha a tilalom alól a halászati hatóság indokolt esetben, a jogosult kérelmére, illetőleg hozzájárulásával keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtéséhez, ártéren végzett ivadékmentéshez, rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászáshoz, tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtéséhez eseti engedéllyel felmentést nem ad. (Hhtv. 23. 24. §)

II. A HORGÁSZAT RENDJE

E fejezet előírásainak hatálya kiterjed mindazon vizekre, amelyek a szervezett horgászközösségen - a MOHOSZ-on - belül, az országos, illetve megyei, területi szövetség, vagy valamely horgászegyesület halászati jogosultságába, haszonbérletébe tartoznak, illetve mindazon más vízterületre, ahol ezt előírják az ott horgászók számára. 

A vizek különbözőségéből fakadóan és a gazdálkodás helyi adottságai miatt részletesebb, általában szigorúbb szabályozást tesznek szükségessé, amit az e vizekre életbe léptetett úgynevezett helyi horgászrendek tartalmaznak. Ezeket a horgászati-halászati hasznosítók állapítják meg és általában feltüntetik a területi engedélyeken, vagy más formában teszik közzé. A helyi horgászrend egyes jogszabályi előírásoktól is eltérhet általában, szigoríthat, vagy egyes esetekben a halászati hatóság engedélyével enyhíthet is. Ha a horgász számára ismeretlen vízen kíván horgászni, előzőleg kötelessége megismerni a helyi horgászrendet az országos szabályozástól eltérő előírásokat. A horgászat megkezdése előtt arról is meg kell győződnie, hogy a birtokában lévő területi engedély érvényes-e az adott vízterületre. Az olyan horgászt, aki a horgászrendekben foglalt rendelkezéseket nem tartja meg, egyesülete vonja fegyelmi úton felelősségre. A törvényi és halászati hatósági előírások megsértése halvédelmi szabálysértési eljárást von maga után. 

1. A horgászok környezetvédők és ennek mindig meg kell mutatkozni magatartásukban, ezért óvják a vizek állat és növényvilágát. A horgászok szervezetei pedig jelentős anyagi áldozatvállalással pótolják, értékes halfajokkal fejlesztik a vizek halállományát. 

2. A vizek környezetének védelméből fakadóan a horgászat során tilos a vízi és vízparti élőhelyek károsítása, a halak szándékos zavarása. Az észlelt víz- és környezetszennyezést, kivált a halpusztulást és a halbetegséget a horgász haladéktalanul jelentse a horgászrend mellékletében megtalálható tájékoztató anyagnak megfelelően a vízhasznosítónak, a halőrnek, az illetékes környezetvédelmi, vízügyi felügyelőségnek, a halászati hatóságnak, vagy más hivatalos személynek, szervnek. 

3. Az etetés a horgászat eredményességét segíti. Etetőanyagot megfelelő minőségben és mindig mértéktartó mennyiségben használjunk. A víz minőségének védelme érdekében tilos minden olyan anyag vízbe juttatása, amely a víz minőségét rontja. A szoktató etetést egyes vizekre szóló rendeletek, vagy a halászati hatóság, illetve a helyi horgászrend megtilthatja. 

4. Tilos a vízi és vízparti növényzetnek a horgászhely kialakításához, fenntartásához elengedhetetlenül szükséges és a helyi horgászrendben esetleg meghatározott mértékét meghaladó csonkítása, illetve irtása és a partvédelmi létesítmények megbontása. 

5. Amennyiben egész éven keresztül nem kifogható, védett, vagy fokozottan védett halfaj kerülne horogra (vagy csalihalfogó hálóba), akkor azt igen nagy körültekintéssel kell a horogról levenni, vagy mélyre nyelés esetén a zsinórt a hal szája előtt elvágva a fogott halat haladéktalanul, gondosan kell a vízbe visszahelyezni. 

6. A horgász köteles a horgászhelyét tisztán tartani és azt a horgászat befejeztével tisztán hátrahagyni. Halat a vízparton, vagy a vízen tisztítani nem lehet, vízparton kizárólag csak ott tisztítható, ahol erre kijelölt hely van. Szemetet, étel-, ital-, és horgászcsali-maradékot, vagy más hulladékot a horgászhelyen hátrahagyni tilos. Ha a vízparton nincs erre a célra kialakított szemétgyűjtő, a horgász köteles a horgászhely elhagyásakor magával vinni a szemetet és annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. 

7. Védett természeti területekre eső horgászvizeken a horgásznak kellő gondossággal kell ügyelni a természetvédelmi, nemzeti parki előírások betartására. 

8. Horgászni csak a vízi közlekedési rend elsődlegességének betartásával szabad. A horgászat során az esetleg használt karót, bóját a horgászat befejeztével a vízből el kell távolítani. A csónak tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy a csónak felszereltsége és műszaki állapota a mindenkori rendeleti előírásoknak megfeleljen. A csónak vezetője köteles a Hajózási Szabályzat rendelkezései szerint vezetni a vízi járművet. A csónakkal kellő távolságban kell elhaladni a parttól, a horgászpadtól vagy csónakból horgászók bevetett felszereléseitől, a motoros vízijármű használata esetén a sebességet csökkenteni kell a indokolatlan hullámverés elkerülése érdekében. 

9. A kijelölt fürdőhelyeken - azok fürdőzők általi látogatottsága idején - csak a kijelölő hatósággal, a strand tulajdonosával, kezelőjével egyeztetett időpontban szabad horgászni. 

10. A horgász sötétedés után - ha közvilágítás nincs azon a területen -köteles horgászhelyét folytonosan és jól látható módon megvilágítani. 

11. Folyóvíz jegén horgászni tilos. Állóvíz jegén csak ott szabad, ahol az nem tiltott és a jég legalább 10 cm vastag, nem olvad és nem mozog. A horgász a kivágott léket köteles szembetűnően megjelölni. A horgászhelyet a jégen nem szabad járművel megközelíteni. A 14 éven aluli gyermekhorgász a jégen is kizárólag csak felnőtt felügyeletével horgászhat. 

12. A horgász egyidőben kizárólag két horgászbottal (botonként 3-3 horoggal) horgászhat. A vízhasznosító a helyi horgászrendben szigoríthatja a horgászeszközök és módszerek használatát. A két horgászbot mellett egyidejűleg használható 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló, mellyel csak ragadozó halak horgászatához fogható csalihal. Tilos a csalihalfogó hálóval étkezésre vagy háziállatok etetésére szánt halat fogni, valamint használatakor a bevetett horgászkészségektől eltávolodni. Az egy négyzetméternél nagyobb emelőháló, más hálótípus, vagy csalihalfogó varsa használatát a törvényi előírások nem engedélyezik. 

13. A horgot a csalival horgászbottal lehet a kívánt helyre bevetni. Kivéve, ha a víz hasznosítója, haszonbérlője a helyi horgászrendben másként nem rendelkezik. 

14. A horgász bevetett készségeitől csak annyira távolodhat el, hogy kapás esetén azonnal bevághasson. Ez a sportszerűség elve. Kivéve, ha a víz hasznosítója a helyi horgászrendben másként nem rendelkezik. Aki horgászhelyét elhagyja, készségeit köteles a vízből kivenni. 

15. A horgász a halászati hatóság, vagy a horgászszervezet, vízhasznosító által kíméleti területté nyilvánított vízrészen a horgászati tilalmat, továbbá egyes vízterületeken a vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi hatóság által meghatározott korlátozásokat is köteles betartani. 

16. A horgászhely, a módszer, a felszerelés és a csali úgy választandó meg, hogy a hal kifogásakor annak lehetőség szerint ne okozzon kárt. A kifárasztott hal zsákmányul ejtéséhez a merítőszák, illetve egyes nagytestű halfajok fogása során vágóhorog használata elvárható. A kifogott halat szárazon vagy vízen lassú, kínos fulladásnak kitenni tilos. A halat a horogtól kíméletesen megszabadítva haltartóban, vagy felkantározva (szájbilincsre fűzve) a vízben kell tartani, vagy azonnal meg kell ölni. Azt a halat, amelyet a horgász nem kíván megtartani, azonnal kíméletesen vissza kell ereszteni a vízbe. A megtartott halat a később fogott másik hallal kicserélni tilos. 

17. A horgászat során a fogott halat a horgász csak maga mellett tárolhatja. A hal tárolására megfelelően tágas, lehetőleg karikás haltartó szákot használjunk, melynek anyaga csomómentes legyen. A fémből készült tartószák komoly sérüléseket okozhat a halaknak, ezek használatát mindenképpen kerüljük. A megfogott halat tartószákban, vagy egyéb tárolóeszközben huzamosabban több napon keresztül ne tároljuk, illetve a néhány napig tárolt hal élve, vagy elpusztulva sem bocsátható vissza a vízbe. 

18. A fajlagos halfogási tilalom idején olyan horgászmódszert kell választani, mellyel elkerülhető az éppen tilalom alatt álló, ívó halak megfogása. 

19. Ha méreten aluli, vagy tilalmi időben fogott hal a horgot mélyen lenyelte és azt sérülés okozása nélkül nem lehet eltávolítani, akkor a zsinórt a hal szája előtt el kell vágni és a halat a benne hagyott horoggal együtt kell a vízbe visszahelyezni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés olyan esetekre, amikor a hal villantó, balinólom vagy más műcsali hármashorgát nyelte mélyen le, de a horgot ilyenkor is a legnagyobb kímélettel kell kiszabadítani. 

20. Tilos a horognak olyan mozdulattal való behúzása (rángatása), hogy az kívülről akadjon a hal testébe ("gereblyézés"). Tilos olyan szereléket használni, amely eleve ilyen rendeltetéssel készült. (Pl. ólomba rögzített nagyméretű egyes vagy hármas horog, vagy a főzsinórra előke nélkül közvetlenül felkötött, vagy a műcsali elé kötött egyes és hármas horog.). A gereblyézés a halaknak komoly sérülést okoz, így a halvédelmi szabálysértésen kívül állatkínzásnak minősül és büntetőeljárást vonhat maga után. 

21. Tilos olyan módszert alkalmazni, amellyel a hal önmagát akasztja a horogra. 

22. A horgászmódszerek igen sokfélék. A horgászat technikájának és eszközeinek fejlődésével új és új módszerek és ezeket szolgáló horgászeszközök alakulnak ki. A törvényi előírások a tiltott módszereket szabályozzák, a horgászat országos szabályai a horgászat általános kérdéseit szabályozza. Az egyes speciális horgászmódszerek konkrét szabályozására a vízterület helyi horgászrendjében a vízhasznosítónak van lehetősége. 

23. A horgász a törvényi előírások szerint köteles a fogási naplót vezetni és év végén összesíteni, majd az azon feltüntetett határidőig a fogási naplót, annak kiadójának megküldeni, leadni. Állami horgászjegyet csak az a személy kaphat, aki az előző évi fogási naplóját leadta. A horgász a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről köteles a fogási naplót vezetni és naponta a horgászat befejezése után a fogási naplóba be kell jegyezni halfajonként az aznap kifogott mennyiséget. A horgászkezelésű vizeken és más vizeken is, ahol azt előírják a mérettel és darabszám korlátozással védett halat a fogást követően azonnal, a horgászat folytatása előtt be kell írni, míg az egyéb, mérettel nem védett halakat, azok mennyiségét aznap a horgászat befejeztével, a horgászhely elhagyása előtt kell beírni a fogási naplóba. 

24. Tilos foglalt helyet a vízen vagy a parton akár rendszeres etetésre, akár más címen létesíteni, fenntartani és megjelölni. Kivéve, ha a víz hasznosítója a helyi horgászrendben másként nem rendelkezik. 

25. A horgász joga és lehetősége a szabályok és a horgászrend megsértőjét figyelmeztetni és az észlelt szabálytalanságokat, továbbá a part szennyezését, a rongálást hivatalos személynek, illetve szervnek (halőr, egyesület vezetősége stb.) bejelenteni. 

26. A vizsgázott és a halászati hatóság által fényképes halászati őri (halőri) igazolvánnyal ellátott halőr hivatalos személy. A horgásztól az ellenőrzés során elkérheti horgászatra jogosító okmányait és a személyazonosításra alkalmas okmányát is. Jogosult átvizsgálni a horgászati eszközöket, a módszert és a horgászzsákmányt a tilalmi idő, a méret- és darabszám korlátozás vonatkozásában. Az előírások megszegése esetén jogosult a kifogott halat visszahelyeztetni, visszahelyezni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani. A halőr halvédelmi szabálysértés esetén a területi engedélyt elveszi és az állami horgászjegyet is visszatartja a hatósági és fegyelmi eljárás megindítása miatt. A halászati őr az őrzött területen gyanú esetén a jármű átvizsgálásáról is intézkedhet, ha a halállomány és élőhelyének őrzése céljából annak ellenőrzése is szükséges. A halászati őrzés részletes szabályait és lehetőségeit a halászatról és horgászatról és mezőőrökről szóló törvény szabályozza. 

27. A törvényi, rendeleti, hatósági előírások megsértése büntetőjogi, vagy halvédelmi szabálysértési eljárással, pénzbírság kiszabásával és az állami horgászjegy váltási lehetőségből meghatározott időszakra való kizárással jár. Az országos, vagy helyi horgászrend előírásainak megsértése horgászrendi vétség, mely fegyelmi eljárást von maga után.

III. A HORGÁSZAT ETIKA SZABÁLYA

A horgászat etikai szabályai azok az emberi magatartásbeli normák, amelyeket a kultúrált ember, a horgász megad másoknak és elvár másoktól. A horgászok vízparti magatartása alapján ítélik meg az egész horgásztársadalmat, ezért fokozottan ügyeljünk a viselkedési normák betartására. 

1. A horgász a vizek partján kikapcsolódva, a halfogáson keresztül élményt szerezve, felfrissülve mindig a sportszerű horgászatra, a szabályok betartására, a természeti környezettel való összhangra és nem mindenáron történő halfogásra törekszik. 

2. A horgászok kikapcsolódásának lényege a vizek, partok csendje, nyugalma, felüdülést jelentő természeti környezete és a halfogás élménye. Azért, hogy mindez érvényesülhessen a horgász kerülje a kiabálást, hangoskodást, a technikai eszközök hangos működtetését és tartózkodjon a másokat megbotránkoztató beszédstílustól, vízpartokra nem illő viselkedéstől nehogy ezzel mások pihenését, kikapcsolódását megzavarja. 

3. A horgász alapvető érdeke a vizek környezetének, természeti értékeinek, a halállományának védelme, ezért tekintse kötelezettségének a horgászhelyének tisztántartását és a vize, egyesülete környezetvédelmi munkájában való részvételt. Mindenkor védjük a halak élőhelyét a vizeket és vízparti környezetet. A felelős horgász tiszteli a környezetet. Horgászatkor ne hagyjunk semmilyen szemetet - beleértve a kopott, levágott damilokat, horgokat (ezek veszélyesek lehetnek másokra és az állatvilágra is), csalikat magunk után a vízen, a vízparton, a víz környezetében. Soha ne öntsünk ki semmilyen szennyezőanyagot sem a vízbe, sem a talajra. A horgászhelyünket tartsuk mindig szemétmentesen és tisztán hagyjuk hátra. A területről elvitt hulladékot megfelelő módon, az erre a célra kijelölt nyilvános szeméttartókba, konténerekbe, vagy az otthoni szemétgyűjtőkbe helyezzük el. Minimalizáljuk a vizek, vízfolyások töltéseinek és partszakaszainak az erózióját, pusztulását. Támogassuk a helyi környezetvédelmi és természetvédelmi törekvéseket. Értesítsük a vízhasznosítót (halőrét), és az illetékes hatóságot a bekövetkezett környezetkárosodásról, vízszennyezésekről, halbetegségekről. 

4. Minden személy, aki horgászik a vizeken, a vízpartokon egyenlő függetlenül kortól, nemtől, beosztástól, tapasztalattól. Legyünk udvariasak más horgásztársakkal, tiszteljük más horgászok jogait. Tartsuk tiszteletben a többi horgász és a szabadban pihenni vágyók jogait. Tiszteljük a tulajdonjogokat és ne kövessünk el birtokháborítást magánkézben lévő földeken és vizeken. 

5. Rendszeresen gyarapítsuk horgászati ismereteinket és tudásunkat. Folyamatosan keressünk új ismereteket és tapasztalatokat. Osszuk meg tudásunkat és tapasztalatainkat másokkal. Gyakoroljuk és tartsuk be a horgászatra vonatkozó szabályokat. Ismerjük meg és tartsuk be a hajózási szabályokat is. Részesítsük előnyben a sporthorgászatot és mindig tartsuk be a horgászrendi előírásokat. Legyünk együttműködőek és megértőek a bennünket képviselő, a közösségi döntést végrehajtó horgászegyesületünk felé, munkánkkal, javaslatainkkal segítsük az egyesület törekvéseit. 

6. A horgászversenyek és a horgász versenysportnak a törekvése a felszerelések, a fogástechnika fejlesztése az eredményesség és halat kímélő módszerek kialakítása érdekében. A horgászversenyek mottója: a megfogott hallal való kíméletes bánásmód, a halak biztonságos élvetartása, majd a mérlegelést követő mielőbbi elengedése. A három órát meghaladó versenyek során a halak kímélése a gyakori , szakaszos mérlegeléssel és visszaengedéssel valósul meg. 

7. A nagy látogatottságú, kedvelt horgászhelyeken a később érkezők mindig úgy helyezkedjenek el, hogy az ott lévőket a horgászásban ne zavarják és horgászkészségünk bedobása ne jelentsen másokra balesetveszélyt. Adjunk másnak is helyet, teret a horgászathoz. Ne zsúfolódjunk össze, tartsunk kellő távolságot egymástól. Olyan felszerelést használjunk, amivel irányítani lehet a halat és amivel távol tudjuk tartani a többi horgásztól. Amikor valaki mellettünk akaszt egy halat és várható, hogy az a fárasztáshoz az előttünk lévő területre is szükség lesz akkor vegyük ki a felszerelésünket a vízből ezzel is segítsünk a horgásztársnak a hal megfogásában. Lehetőleg gyorsan szákoljuk meg a halat, hogy a többi horgász visszatehesse horgászkészségét a vízbe. 

8. A horgászat során becsüljük és védjük a vízi környezet minden lakóját és mindig kíméletesen bánjunk minden hallal. Ha valamely vízszakaszon sorozatosan méreten aluli, vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében változtassunk helyet és szükség szerint módszert. Ez akkor is indokolt, ha szabályosan horgászva sorozatosan kívülről akad a halba a horog. Szándékosan sohase akasszunk halat kívülről! Az etikus horgász elengedi azokat a halakat, melyek kívülről akadtak. 

9. Horgászat közben mindig gondoljuk át, hogy fogásunkból mennyi halra van szükségünk, és csak annyi halat tartsunk meg, amennyire szükségünk van, ne dobjuk el pazarlóan halzsákmányunkat. A szükségtelen mennyiségű halat és azokat, melyeknek elvitelét az előírások tiltják, a fogást követően óvatosan és sértetlenül, nagyon kíméletesen engedjük vissza, lehetőség szerint ki se vegyük a vízből. Ha kíméletesen visszaengedjük a halakat, később újra lehetőség nyílik majd a megfogásukra. Mindig megfelelő módon tároljuk a fogott halat! Ne pocsékoljuk, dobjuk ki a szemétbe a megfogott halzsákmányt. Ne tartsunk meg halzsákmányt csak azért, hogy mutogassuk, felvágjunk vele. A halakat ne tegyük ki lassú fulladásnak. A hal megölése mindig legyen gyors és humánus. 

10. Tegyünk meg mindent a nem honos növények és állatok nem kívánatos terjedésének megakadályozása érdekében. Ismerjük meg a nem kívánatos fajokat, és segítsünk megelőzni elterjedésüket. Horgászként sohase telepítsünk halakat, vagy növényeket a vizekbe. A haltelepítésekre csak a víz hasznosítójának van joga. Ne használjunk olyan élő csalihalat, amely más vízterületről származik, és ne telepítsünk idegen halfajokat, mivel azok életben maradva elszaporodhatnak horgászvizeinkben. Tegyünk meg mindent az invazív, idegen, terjeszkedő halfajok elszaporodásának megelőzése érdekében. 

11. A horgász óvja, védi a vizek halállományát és nem irigyli másoktól a halfogás élményét. Tapasztalataival, tanácsaival lehetősége szerint segíti horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más tájairól érkezett horgászvendégeket, valamint azokat, akik arra idős koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak. 

12. A horgász a halőrök és más hivatalos személyek által végzett ellenőrzéseket ne tekintse indokolatlan zaklatásnak, segítse a halőrök felelősségteljes munkáját, amit a becsületes horgászokért, a vizek halállományának és környezetének védelme érdekében végeznek. 

13. Azokat a horgászokat, akik megszegik a törvényeket és az előírásokat, erre figyelmeztessük, vagy jelezzük a szabálytalanságot a halőr, a vízhasznosító részére. 

14. A vízparti és nyíltvízi horgászat veszélyforrásokat is rejt, ezek elkerülése és a kultúrált emberhez méltó magatartás érdekében horgászat előtt és közben célszerű tartózkodni a szeszes italok fogyasztásától. A sportszerű, etikus horgászok azok, akik mindenkor figyelnek a vizek halállományára, a víz környezetére, természeti értékeire, betartják a törvényi és horgászrendi előírásokat és a horgászat általános etikai alapelveit.

MOHOSZ Elnöksége

Sporthorgász Egyesületek 
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége
4400 Nyíregyháza Dózsa Gy. út 23. F

Tartalomjegyzék:

I.  ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
II.  TECHNIKAI ÉRTEKEZLET, SORSOLÁS
III.  A VERSENYEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
IV.  A VERSENY ÉRTÉKELÉSE
V.  ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

MEGYEI  SPORTHORGÁSZ  VERSENYSZABÁLYZAT

I.  ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

E versenyszabályzat hatálya kiterjed a Megyei Szövetség által szervezett alábbi horgászversenyekre:

  • Évadnyitó horgászverseny versenyhorgász szektor
  • Megyei I. o. csapatbajnokság
  • Megyei II. o. csapatbajnokság
  • Megyei egyéni bajnokság (felnőtt ffi., női, U 14, U 18, U 22 korosztály)
  • Megyei utánpótlás csapatbajnokságra, mindhárom korosztályban

Egyéb, e versenyeken kívül megrendezésre kerülő megyei horgászversenyek ettől eltérő szabályait a versenykiírásban kell szerepeltetni.

1.) A versenyszabályzat hatálya alá tartozó versenyeken a versenyzők csak abban a csapatban versenyezhetnek, amely egyesületnek tagjai. A kettős tagsággal rendelkező horgászok, amennyiben második egyesületükben kívánnak versenyezni, ezt csak anyaegyesületük írásos hozzájárulásával tehetik meg. A hozzájárulás kiadásának ideje minden tárgyév március 31-éig tartó időszak.

2.) A versenyeket folyókon, csatornákon, vagy állóvizeken kell megrendezni, a vízterületnek egész szélességében horgászhatónak kell lenni, a víz mélységének lehetőleg az egész pálya hosszában azonosnak kell lenni. A versenypálya partja lehetőleg legyen egyenes vonalú, a kialakított horgászhelyek legyenek egyenértékűek, és lehetőleg megszakítás nélkül kövessék egymást.

3.) A kijelölt versenypályát elektromos légvezeték csak úgy keresztezheti, hogy azt versenyző legfeljebb 25 méterre közelítheti meg. A pálya sem a versenyzők, sem a rendezők, nézők számára nem jelenthet veszélyforrást.

4.) A versenypályát úgy kell kijelölni, hogy a rajthelyek egymástól legalább 10 méterre legyenek.

5.) A versenyzők számára kijelölt horgászhelyére a versenybírón kívül csak és kizárólag a megkülönböztető jelzéssel ellátott csapatvezető léphet be. A csapatvezető belépési jogosultsága csak és kizárólag a saját csapatának tagjai számára kijelölt rajthelyre vonatkozik. A versenyzőnek semmilyen felszerelése nem nyúlhat túl a kijelölt horgászhelyén.

6.) Aki a versenykiírásokban meghatározott regisztrációs időig nem érkezik meg, vagy a regisztráción nem jelenik meg, nem indulhat a versenyen. Aki a versenyzést a verseny befejezése előtt (az önhibáján kívüli eseteket ? pl. sérülés, stb.?) abbahagyja, a versenyből ki kell zárni.

7.) A versenyeken az egyes kategóriákban ? ha azt a versenyzők száma indokolja ? szektorokat kell kialakítani. A szektor kialakításnál a fő szempont, hogy az egyes szektorokban lévő versenyzők száma 8 és 15 fő között legyen.

8.) A megyei I. osztályú csapatbajnokságon 8 csapat indul. A csapatok összetétele: 4 fő felnőtt, 1 fő női, 1 fő U 22 korosztályú, 1 fő U 18 korosztályú, 1 fő U 14 korosztályú versenyző, valamint 1 fő ? bármelyik kategóriájú ? tartalék. A felnőtt versenyző lehet bármilyen korú és nemű, feltéve, ha a bajnokság évének december 31-éig betölti a 18. életévét. A női versenyző bármilyen korú nő lehet. Az utánpótlás korosztályos versenyző bármilyen nemű lehet, ha a bajnokságot megelőző év december 31-éig nem tölti be U 22 korosztály esetén a 22., U 18 korosztály esetén a 18., U 14 korosztály esetén a 14. életévét. A verseny 7. és 8. helyezett csapata a következő évtől a megyei II. osztály versenyein indulhat. Egy egyesületből az első osztályban csak egy csapat szerepelhet.

9.) A megyei II. osztályú csapatbajnokságon az első osztályban nem szereplő csapatok indulhatnak, azonban egy egyesületből csak egy csapat nevezhető. A csapatok összetétele: 4 fő felnőtt, 1 fő női 1 fő utánpótlás korú (a verseny évének december 31?éig nem tölti be 20. életévét) és 1 fő ifjúsági (a verseny évének december 31 ?éig nem tölti be a 16. életévét) versenyző. A győztes csapat és a 2. helyezett csapat a következő évtől az I. osztályban versenyezhet. Ha e csapatok közül már van az egyesületnek az I. osztályban szereplő csapata, a soron következő helyezett csapat(ok) jogosult(ak) az I. osztályban  indulásra.

10.) Az utánpótlás korú versenyzők korosztályuknál egy kategóriával magasabb korcsoportban is versenyezhetnek

II.  TECHNIKAI ÉRTEKEZLET, SORSOLÁS

1.) A csapatvezetők technikai értekezletének célja: tájékoztatás a verseny technikai részleteiről (az értekezlet a versenyszabályzattól, és a kiírástól eltérő rendelkezéseket nem hozhat). A technikai értekezletet a verseny megrendezéséért felelős vezeti, és a rajthelyek sorsolása előtt meg kell tartani.

2.) A technikai értekezleten 3 tagú zsűrit kell választani, az esetleges vitás kérdések, óvás elbírálása céljából. A zsűri a verseny rendezéséért felelősből, s a csapatvezetők közül kisorsolt további 2 tagból áll.

3.) A technikai értekezletet követően a verseny kezdete előtt legalább 2 órával meg kell tartani a rajthelyek sorsolását. A sorsolás hagyományos módon történik, és kiemelt sorsolást kell alkalmazni (szélső helyek kiemelése, csapatbajnokságon azonos csapatba tartozók egymás mellé nem kerülhetnek, kétfordulós verseny esetén a második fordulóra az előző sorsolási sorrendet meg kell cserélni).

4.) Csapatversenyeken a sorszám húzása a csapatvezető feladata, egyéni versenyeken a versenyzők saját maguk húznak rajtszámot.

5.) Folyó vízen az 1. számú rajthelyet a pálya vízfolyás szerinti alsó részén kell kitűzni, a rajthelyek szektor-, és sorszámai a folyásiránnyal ellenkező irányban növekednek. Állóvízen az 1. sz. rajthelyet a bal oldalon kell kitűzni, s a rajthelyek a vízzel szemben állva balról jobbra emelkednek.

6.) Az egyes fordulók időtartama minimum 3 óra.

7.) Ha a verseny, vagy valamelyik forduló valamilyen ok miatt félbe szakad, akkor az egy órát meghaladó horgászat esetén szabályos fordulóként, vagy versenyként kell értékelni. Egyéb esetekben meg kell ismételni a versenyt, vagy fordulót.

8.) Vihar esetén a rendezők hangjelzésére a versenyt azonnal félbe kell szakítani, s a versenyzőket biztos helyre kell juttatni. Amennyiben a légköri viszonyok megjavulnak, hangjelzés után a versenyzők visszatérnek horgászhelyeikre, s 5 perc múlva ? hangjelzésre ? folytathatják a versenyt. Az ilyen esetekben a fordulót, vagy a versenyt le lehet rövidíteni, de ahhoz, hogy a forduló, vagy a verseny érvényes legyen, legalább 1 órás versenyzés szükséges.

9.) A verseny megszakításáról a megválasztott zsűri dönt. Ilyen esetben a jelzés gyorsütemű, szaggatott hangjelzés.

III.  A VERSENYEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1.) A versenyen a nevezetes időpontokat hangjelzéssel kell a résztvevők tudtára adni. A jelzés folyamatos, 3 ? 4 másodperces idejű legyen.

2.) A verseny szabályszerűségét versenybírók felügyelik. Ők kísérik figyelemmel a versenyzők horgászatát, ellenőrzik a versenyszabályok betartását. A versenybíróság végzi az etetőanyag ellenőrzését is. Az etetőanyag ellenőrzése beosztásos edénnyel, és/vagy mérleggel történik. Az EGYÉNI BAJNOKSÁGON a versenyzőknek az ellenőrzés során az etetőanyagot beosztásos mérőedényben kell bemutatni, a csalikat pedig hivatalos mérődobozokban. Amennyiben a versenyzőnek nincs hivatalos mérőedénye, egy helyezési ponttal nagyobb helyezési számot kap a fordulóban elért tényleges eredményénél. A szektorban a többiek helyezési számát ez nem érinti. A versenybírók feladata a versenyzőket figyelmezetni szabálytalanság esetén, súlyos, vagy ismétlődő szabályszegés alkalmával pedig a zsűri elnökét értesíteni.

3.) Az etetőanyag és csali összetételének természetes eredetű agyagokból kell állnia, semmilyen fémes eredetű anyag nem használható. Egy fordulóban maximum 17 liter etetőanyag (bekevert, áttört, kész nedves állapotban, beleértve a földet, agyagot, kukoricát, magvakat, és egyéb, a vízi környezetre, és növényzetre ártalmatlan nem mérgező összetevőt), és 2,5 liter csali (valamennyit beleértve, és lazán, nem összenyomott állapotban) használható fel. A csaliból maximum 0,5 liter lehet vizilárva, (szúnyoglárva). Mind az edzések, mind pedig az egyes fordulók befejeztével TILOS a fel nem használt etetőanyagot, csalit a vízbe dobni. A versenyző köteles rajthelyén a hulladékot összegyűjteni, és elszállítani.

4.) Az első hangjelzés a felkészülési idő kezdetét jelzi. A felkészülési idő 120 perc. A verseny helyszínére való megérkezéskor a versenyző felszerelését a számára kisorsolt rajthelyre teszi, de az első jelzés előtt a rajthelyre való belépés, illetve a felszerelés összeállítása tilos. Az előkészületek során a versenyzők semmilyen segítséget nem fogadhatnak el. Bármilyen felszerelés kizárólag az etetés megkezdését jelző hangjelzés előtt, és kizárólag a versenybíró közvetítésével juttatható el a versenyzőhöz. Csali, és etetőanyag a mennyiségi ellenőrzést követően már nem vihető be a rajthelyre. Az etetést megkezdődően semmilyen felszerelés nem juttatható a rajthelyre, kivéve a bottörés esetét, amikor a törött tag a versenybíró közvetítésével pótolható. A versenybíró ilyen esetekben segíthet a botelem kicsomagolásában is.

5.) Az etetőanyag ellenőrzését az etetés megkezdése előtt 1 órával el kell végezni. Az ezt követően történő etetőanyag, és csali bevitel kizárást von maga után. Eddig az időpontig akár a versenyző, akár harmadik személy a rajthelyen kívül előkészítheti az etetőanyagot.

6.) A felkészülési idő alatt a versenyző felszereléseit, etetőanyagát előkészítheti, a vizet bemérheti, haltartó hálóját a vízbe elhelyezheti, de ehhez semmilyen segítséget nem vehet igénybe. A keverőedények mosása a rajthelyeken tilos. Az etetőgombócokat csakis a rajthelyen, felkészülési idő alatt, és az etetőanyag ellenőrzését követően szabad elkészíteni.

7.) A második jelzés az etetés kezdetét jelenti. Az etetés időtartama 5 perc. Ez alatt az idő alatt a versenyző tetszése szerint beetethet, de etetőkosarat, vagy etetőkosárként használható eszközöket nem vehet igénybe. Kétkezes etető csúzli és etetőcsésze használható. A ráetető gombócok a verseny kezdete előtt nem készíthetőek el. Tilos a víz felszínén úszó etetőanyag használata.

8.) A harmadik jelzés a verseny kezdetét jelenti. A verseny alatt etetni a versenyidő teljes ideje alatt legfeljebb egy kézzel, mindennemű segítőeszköz igénybe vétele nélkül készített un. félkezes gombóccal lehet. A kétkezes csúzli, és az etetőcsésze a verseny alatt is használható. Az etetőanyag bedobásához más segédeszköz (pl. hajítófa, etetőkosár, vízben oldódó tasak, stb.) nem használható.

9.) A versenyző csak úszós felszereléssel horgászhat, 1 db egyágú horoggal. Korlátlan számú felszerelése lehet előkészítve, de egyszerre csak egy használható. Az úszó kisúlyozására használt nehezék tömege nem lehet több az úszó teherbírásánál. Tilos a fenekezés, a pergetés, a műlegyezés, valamint az úszóval ellátott, vagy úszó nélküli ólom, az oldalt szerelt előke, kanalak, élő, vagy élettelen csalihalak, ikra alkalmazása. A horogra a csali csak felfűzve használható, ragasztani a csalit a horogra tilos. Főszabály, hogy a főólom nem érheti a mederfeneket, de a teljes súlyozás legfeljebb 10 %-a lehet a mederfenéken, ha nem akadályozza az úszó, ill. a szerelék természetes mozgását. Ha gyanú merül fel ezzel kapcsolatban, a zsűri a szereléket verseny közben is ellenőrizheti.

10.) A versenyen használható maximális bothosszak:

  • U 14 kategória  10,00 m
  • U 18 kategória  11,50 m
  • U 22 kategória  13,00 m
  • Női   11.50 m
  • Felnőtt férfi  13,00 m
  • Veterán   11,50 m
  • Mozgássérült  11,50 m

11.) A fogás akkor is érvényes, ha a horog nem a hal szájába akadt, de tilos a jellegzetes ?gereblyézés?. Érvénytelen a fogás akkor is, ha a hal kiment a fárasztás során a szektorból. Amennyiben a szervezők faj-, és méretkorlátozást írnak elő, ezt lehetőleg a versenykiírásban, de legkésőbb a technikai értekezleten közölni kell, s ezt valamennyi versenyzőnek be kell tartani.

12.) Merítő szák használható, de csak a versenyző végezheti a szákolást, segítség nélkül, és a horgászhelyéről, partról.

13.) A versenyzők legfeljebb 1 méter széles, és 1 méter hosszú stéget használhatnak, úgy elhelyezve, hogy ez a víz fölé nem nyúlhat.

14.) A versenyzők horgászat közben nem állhatnak a vízben, és lábuk sem érhet bele ládájukon ülve sem.

15.) A versenyzők rajthelyüket nem hagyhatják el. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, kötelesek azt előzetesen a versenybírónak jelezni. Visszatérésükkor semmit nem vihetnek be a rajthelyükre.

16.) A versenyzők kötelesek a halak élve tartásáról gondoskodni, ezért haltartóként legalább 50 cm átmérőjű, és 3 méter hosszú apró lyukú varsaszákot kell használniuk. A haltartót a lehetséges legnagyobb hosszában kell a vízben elhelyezni. A halakat kíméletesen kell a horogról leakasztani. Tilos az un. ?lerázás?. A halak bármilyen megcsonkítását szankcionálni kell.

17.) Tilos a szektoron kívül etetni. A versenyző etetőanyagot csak a számára kijelölt rajthelyhez tartozó területre dobhat be.

18.) Tilos a szektoron kívül horgászni is. A szektoron kívül megfogott halak nem számítanak, még abban az esetben sem, ha a megakasztás, és a tényleges kifogás a szektorban történt. Fárasztás közben tehát a hal nem hagyhatja el a kijelölt szektort, mert akkor a fogás érvénytelen, és azonnal vissza kell dobni. Abban az esetben, ha a versenyző az így, szabálytalanul kifogott halat mégis a szákba helyezi, a haltartó szákban lévő legnagyobb halat (halakat) külön kell lemérlegelni, és súlyukat feljegyezni. A zsűri joga, hogy az így megfogott halak beszámíthatóságáról döntést hozzon, de a minden kétséget kizáróan szektoron kívül fogott, vagy fárasztás közben a szektort elhagyó halakat a versenybe beszámítani nem lehet.

19.) A negyedik hangjelzés arról tájékoztat, hogy a versenyből 5 perc van hátra.

20.) Az ötödik jelzés a verseny végét jelenti. A horgászkészséget a vízből azonnal ki kell venni. Csak a verseny végét jelző hangjelzés kezdetéig megfogott halakat lehet figyelembe venni. Kifogottnak tehát az a hal tekinthető, amely a jelzés megkezdésekor már nincs a vízben. A később kifogott halak szákba tétele esetén úgy kell eljárni, mint a szektoron kívüli fogás esetén (a szákba lévő legnagyobb halat kell időn túl fogottként kezelni).

21.) A mérlegelést 3 tagú bizottság végzi. Egyik bizottsági tag a mérlegelési jegyzőkönyvet (mérlegelési lapot) vezeti. A mérlegelésig a versenyzőknek a kifogott halakat vízben kell tartani, és a haltartó szákban kell hozniuk a mérlegeléshez. A mérlegelést követően a halakat ismét szákba kell tenni, s mindaddig vízben kell tartani, amíg a szektor mérlegelése tart. Amennyiben a szektor mérlegelése közben technikai hiba, vagy kifogás következik be, a szektort újra kell mérlegelni. Ha ilyen eset nincs, a szektor teljes mérlegelés után a bizottság elrendeli a halak visszaengedését. Ezt követően a súlyra vonatkozó semmilyen reklamáció nem fogadható el.

22.) Mérlegeléskor kizárólag a halak összsúlyát állapítják meg, ettől még kívánságra sem lehet eltérni. Az eredményt grammokban kifejezve, a mérleg pontosságának megfelelően kell feljegyezni.

23.) A versenyzőnek a mérlegeléskor jelen kell lenni, és ellenőriznie kell a mérlegelést, majd a kifogott halak súlyát rögzítő dokumentumot aláírásával igazolja.

24.) Az egy szektorba tartozók fogását csak ugyanazzal a mérleggel szabad mérni.

IV.  A VERSENY ÉRTÉKELÉSE

1.) A verseny értékelése a versenybíróság feladata. A versenybíróság legalább 3 főből áll, vezetője a verseny rendezéséért felelős személy, aki egyben a zsűri elnöke is, tagjai a verseny szakbizottság tagjai.

2.) A verseny befejezését követően is lehet reklamációt, vagy óvást bejelenteni, akár szóban, akár 1 órán belül írásban is, a versenybíróságnál. Az óvást a csapatversenyeken a csapatvezető, egyéni versenyeken a versenyző teheti. Az óvások elbírálása a megválasztott zsűri hatásköre. Az óvások, illetve reklamációk elbírálásánál, illetve az esetleges szankcionálásnál a MOHOSZ érvényben lévő versenyszabályzatának megfelelően kell eljárni, ezért e versenyszabályzatnak a helyszínen rendelkezésre kell állnia.

3.) A versenyeken fordulónkénti rangsorolt értékelést kell készíteni. Az egy szektoron belüli fogási eredményt elérők olyan helyezési számot kapnak, amely az így elérhető helyek átlagával egyenlő. A nullázó versenyzők valamennyien a szektorban helyezési szám nélkül maradt helyezések átlagával azonos helyezési számot kapnak.(pl. 12 fős szektorban 8 helyezett mellett 4 fő nullázott, akkor az ő helyezési számuk / 9 + 12 = 21. 21/2=10,5 helyezési szám.) A hiányzó versenyző a szektor legmagasabb helyezési számát kapja.

4.) Csapatértékeléskor a fordulók legkisebb helyezési szám összegével rendelkező csapat a győztes. Egyenlőség esetén az össz fogási súly dönt. Amennyiben ez is egyenlő, a legjobb egyéni súly eredmény a döntő.

5.) Az egyéni versenyek értékelésekor a legkisebb helyezési számmal rendelkező versenyző győz. Azonos helyezési szám esetén az összességében fogott halak össz súlya a döntő, ha ez is egyenlő, a fordulónként fogott nagyobb súly dönti el a versenyt. Ennek egyezősége esetén az a győztes, aki a fordulók összesített rajthelyszámainak nagyobb összegével rendelkezik.

V.  ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Ezt a szabályzatot a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Szövetség Küldöttközgyűlése 2010/         . számú határozatával elfogadta, és hatályba helyezte.

Jelen szabályzatban nem érintett kérdésekben az OVHB szabályzata, és állásfoglalásai az irányadóak.

Tartalomjegyzék:

I. A HORGÁSZAT JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL
II. A HORGÁSZAT RENDJE
III. A HORGÁSZAT ETIKAI SZABÁLYAI
Horgász-szervezetek rövid története

E szabályok rendeltetése elősegíti a horgászat céljának érvényesülését: a halfogást sportszerű eszközökkel és módszerekkel, a kifogott, hallal való ésszerű kíméletes bánásmódot, a szabadidő kulturált eltöltését, az egészséges kikapcsolódást a természetben.
A horgászatot törvények és egyéb jogszabályok, szabályozzák. Az egyes vizeken a horgászközösségek, illetve a víz kezelői tovább szabályozhatják a horgászatot. Végül szabályozzák a horgászatot azok az etikai normák, amelyek mindenki számára biztosítják a zavartalan szabadidő eltöltést.

I. A HORGÁSZAT JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Jogszabályilag a halászatot és a horgászatot az 1999. évi CXIX. törvénnyel módosított
1997. évi XLI. törvény és az ennek végrehajtását szolgáló 73/1997. (X..28.) FM-KTM r. (a tilalmi időkről), valamint a 78/1997. (XI. 4.) FM r. (a kifogható halfajok legkisebb méretéről) szabályozza; a csónakok felszereltségét és a vízi közlekedést a 27/1993.. KHVM r. mellékleteként a Hajózási Szabályzat, valamint a 2/2000. (VII. 26.) KÖVIM rendelet; a vízi állások létesítését az OVH elnökének 2/1985. sz. rendelkezése és a 72/ 1996. (V. 22.) kormányrendelet; a jégen tartózkodás szabályait a 6/1995. (III. 22.) BM rendelet írja elő.
A legfontosabbb tudnivalók:
Horgászni az jogosult, akinek állami horgászjegye és az adott vízre területi engedélye van. E rendelkezés mindenkire vonatkozik: - a házastársra, más családtagra és a vendégre is.
Állami horgászjegyet csak olyan magyar állampolgár kaphat, aki horgászvizsgát tett, és horgász egyesületi tag; horgászattal (halászattal) kapcsolatos bűncselekményért 3 évre visszamenőleg büntetve nem volt, és horgászattal (halászattal) kapcsa latos szabálysértés miatt egy éven. belül nem hoztak ellene jogerőse elmarasztaló
határozatot, valamint előző évi fogási naplóját leadta.
A horgászatra jogosult horgászás közben köteles magánál tartani személyi igazolványát, horgászigazolványát, tagsági lapját, állami horgászjegyét, valamint a területi engedélyét és fogási naplóját, melyeket az ellenőrzésre jogosult személyek (halőr, társadalmi halőr, rendőr és más hatósági közegek) felszólítására ellenőrzésre át kell adnia és lehetővé kell tennie a horgászeszközök és a zsákmány megvizsgálását.
Az ellenőrzésre jogosult személyek azt a járművet, amelyen feltehetően halzsákmány van, működési területűkön feltartóztathatják, átvizsgálhatják és jogosulatlan halzsákmány esetén az elkövetők ellen intézkedhetnek.
Az ellenőrzésre jogosult személy a horgászfelszerelést az orvhorgásztól minden esetben, a horgászásra jogosulttól akkor
veheti el, ha az az elkövetett szabálytalanság tárgyi bizonyítékául szolgál (pl. gereblyéző felszerelés, egy négyzetméternél nagyobb csalihalfogó háló stb.). Az elvett eszközről az ellenőrző személy átvételi elismervényt ad. A jogellenesen kifogott élő halat haladéktalanul visszajuttatja a vízbe. Az ellenőrző személy a szabályokat megsértő horgásztól az adott vízterületre érvényes területi engedélyét és súlyos esetben állami horgászjegyét - a halászati hatósághoz történő továbbítás végett - elismervény ellenében bevonhatja. Intézkedését a fogási naplóba bejegyzi.
Egész évben tilos kifogni a természetvédelmi célból-védett halfajokat. Más halfajokat azok tilalmi időszakában tilos kifogni. Az első csoportba tartozókat az állami horgászjegyen, a második csoportba tartozókat az állami horgászjegyen, illetve az adott évre vonatkozóan a fogási naplóban olvasható tájékoztatás tartalmazza. Általános horgászati, vagy faj szerinti tilalmi idő a helyi horgászrendben a halkihelyezés utáni időszakra és meghatározott területre is elrendelhető.
Egyes halfajokat csak akkor szabad kifogni, ha a meghatározott hosszméretet elérték. Ezek felsorolása az állami horgászjegyen és a fogási naplóban is olvasható. A helyi horgászrendek további halfajokra is előírhatnak méretkorlátozást.
A faj szerinti tilalom alá eső vagy a méreten aluli kifogott halat, akár élő, akár élettelen állapotban van, haladéktalanul és kíméletesen - nem dobva - kell a vízbe visszahelyezni.
A méretkorlátozás alá eső halfajokból naponta, fogható darabszámot a fogási napló tájékoztatója tartalmazza. A helyi horgászrend előírhat szigorúbb mennyiségi korlátozásokat is.
A helyi horgászrend - a halászati hatóság előzetes hozzájárulása alapján - a faj szerinti tilalmi idők és a legkisebb fogható méretek és mennyiség vonatkozásában eltérhet a jogszabályban foglaltaktól.
Az egy időben használható horgászbotok számát, illetve a horgok számát a jogszabály és a fogási napló tartalmazza. A
helyi horgászrend e rendelkezéseken szigoríthat, valamint megtilthatja, túl a 9., 10., 11. pont rendelkezésein, időszakosan vagy állandó jelleggel - egyes horgászati, halfogási módok (pl. csónak használata, sleppelés, bizonyos csalik és műcsalik, meghatározott szerelék, éjszakai horgászat stb.) alkalmazását.- A botokkal egyidejűleg használható csalihalfogó emelőhálóval csak ragadozóhal horgászatához fogható csalihal. Tilos e hálóval étkezésre vagy háziállatok etetésére szánt halat fogni, valamint használatakor a bevetett horgoktól eltávolodni.
Tilos a horognak olyan mozdulattal való behúzása. (rángatása), hogy az kívülről akadjon a hal testébe ("gereblyézés'. Tilos olyan szereléket használni, amely eleve ilyen rendeltetéssel készült. (Pl. ólomba rögzített nagyméretű egyes vagy hármas horog, vagy a végólom fölött a főzsinórra előke nélkül felkötött egyes és hármas horog.)
A csónak tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy a csónak felszereltsége és műszaki állapota a vízi rendészeti előírásoknak megfeleljen. A csónak vezetője köteles mindenkor a Hajózási Szabályzat rendelkezései szerint vezetni a vízi járművet. A csónakkal kellő távolságban kell elhaladni a parttól, a horgászpadtól vagy csónakból horgászók bevetett felszereléseitől.
Horgászni csak a vízi közlekedés elsődlegességének betartásával szabad. A horgászáskor használt karót, bóját a horgászat befejeztével a vízből el kell távolítani.
Hajóúton kívül, vízi közlekedésre alkalmas vízterületen horgászállást a vonatkozó jogszabály előírásainak betartásával szabad létesíteni.
Határvízen horgászó köteles a határőrizetre, valamint a-határvízi közlekedésre vonatkozó szabályokat betartani.
A horgász köteles a fogási naplót vezetni, majd az azon feltüntetett határidőig az egyesületnek megküldeni vagy a naplón feltüntetett címre leadni. A napló vezetésének, adatai összesítésének a halállomány felmérése és a halgazdálkodás szempontjából van jelentősége. A helyi horgászrend előírhatja, hogy a méretkorlátozással védett halat fogása után azonnal, a horgászat folytatása előtt be kell jegyezni. Állami horgászjegyet, és szövetségi betétlapot csak az kaphat, aki az előző évi fogási naplóját leadta.
A fogási naplót a "Tudnivalók" címszó alatti előírások szerint kell vezetni.
A horgász a halászati hatóság által kíméleti területté nyilvánított vízrészen a horgászati tilalmat, továbbá egyes vízterületeken a vízügyi, valamint a természetvédelmi hatóságok által meghatározott korlátozásokat is kőteles betartani.
Az e fejezetben foglalt előírások megsértése - a cselekmény, súlyától függően - büntető vagy szabálysértési, illetve halvédelmi bírságolási eljárást von maga után.
A vízszennyezést, kivált halpusztulás esetén a horgász haladéktalanul jelentse a halőrnek vagy a területen található más hatósági személynek, egyesületének, illetve az illetékes halászati hatóságnak, vagy Környezetvédelmi Felügyelőségnek.

II. A HORGÁSZAT RENDJE

E fejezet előírásainak és ajánlásainak hatálya kiterjed mindazon vizekre, amelyek halászati joga a szervezett horgász közösségé, és azt az országos, illetve megyei, területi szövetség, vagy valamely horgászegyesület gyakorolja.
A horgászrend kiterjed a fogási naplóban felsorolt halászati szövetkezetek, Kft.-k vizeire és a Balatonra isi
Egyes vizeken a vízterület és a gazdálkodás helyi adottságai részletesebb, általában szigorúbb szabályozást tesznek szükségessé; amit az e vizekre életbe léptetett úgynevezett helyi horgászrendek tartalmaznak. Ezeket a halászati-horgászati hasznosító állapítja meg. A helyi horgászrend egyes. jogszabályi előírásoktól is eltérhet az I. 7. pont alapján. Ezért a horgász, ha számára ismeretlen vízen kíván horgászni, előzőleg kőteles megismerni a helyi horgászrendnek az országostól eltérő előírásait, de mindenekelőtt arról is meg kell győződnie, hogy a birtokában lévő területi engedély érvényes-e az adott vízterületre.
Az olyan horgászt, aki a horgászrendekben foglalt rendelkezéseket nem tartja meg, egyesülete vonja felelősségre túl az esetleges hatósági eljáráson.
A víz minőségének védelme érdekében tilos olyan anyag vízbe juttatása, amely a víz minőségét rontja (pl. mérgez, oxigént von el, a fenéken erjed, rothad stb.). A szoktató etetést a halászati hatóság, illetve a helyi horgászrend megtilthatja. Tiltás híján is csak a vízminősége nem ártalmas etetőanyagok használhatók.
Tilos a vízi és vízparti növényzetnek a horgászhely fenntartásához elengedhetetlenül szükséges és a helyi horgászrendben esetleg meghatározott mértékét meghaladó csonkítása, illetve irtása; a partvédelmi létesítmények megbontása; a szemetelés.
Szemetet, étel-, és horgászcsali-maradékot, a haltisztítás hulladékát a horgászhelyen hátrahagyni tilos. Ha a parton nincs szemétgyűjtő, a horgász kőteles a horgászhely- elhagyásakor magával vinni a szemetet.
Folyóvíz jegén horgászni tilos, állóvíz jegén csak ott szabad, ahol megengedett és a jég legalább 10 em vastag, nem olvad és nem mozog. A horgász a kivágott léket
köteles szembetűnően megjelölni. A horgászhelyet- a jégen nem szabad járművel megközeliteni. 14 éven aluli a jégen csak felnőtt felügyeletével horgászhat.
A horgász sötétedés után - ha közvilágítás nincs azon a területen - kőteles horgászhelyét folytonosan megvilágítani.
A horgász bevetett készségeitől csak annyira távolodhat el, hogy kapás esetén azonnal bevághasson. Aki horgászhelyét elhagyja, készségeit köteles a vízből kivenni, azok őrzésével mást megbízni nem szabad.
A kifárasztott hal zsákmányul ejtéséhez a merítőszák, illetve vágóhorog használata minden lehető esetben kívánatos. A kifogott halat szárazon vagy vízen lassú, kínos fulladásnak kitenni tilos. A halat a horogtól kíméletesen megszabadítva haltartóban, vagy felkantározva (szájbilincsre tűzve) vízben kell tartani, vagy azonnal meg kell ölni. Azt a halat, amelyet a horgász nem kíván megtartani, azonnal kíméletesen vissza kell ereszteni a vízbe. A vissza nem engedett halat később fogott más hallal kicserélni tilos.
Ha méreten aluli, vagy tilalmi időben fogott hal a horgot mélyen lenyelte és azt sérülés okozása nélkül nem lehet eltávolítani, a zsinórt a hal szája előtt el kell vágni és a halat a benne hagyott horoggal együtt kell a vízbe visszahelyezni.
Nem vonatkozik ez a rendelkezés olyan esetekre, amikor a hal villantót, balin-ólmot vagy más műcsalit nyelt le, de a horgot ilyenkor is a legnagyobb kímélettel kell kiszabadítani.
Amennyiben a helyi horgászrend másképp nem rendelkezik, tilos foglalt helyet a vízen vagy a parton akár rendszeres etetés, akár más címen létesíteni és fenntartani.
A horgot a csalival csak horgászbottal szabad a kívánt helyre bevetni, tilos begyalogolva-úszva vagy vízi járművel behordani.
Tilos olyan módszert alkalmazni, amellyel a hal önmagát akasztja a horogra (ilyen pl. a rugós, vagy elektromos önbevágó). Vontatni (sleppelni) csak egyetlen, kézben tartott bottal - szabad. A kuttyogatás nem minősül vontatásnak.
. A helyi horgászrend lehetővé teheti jelölt horgászhely létesítését, amely - azonban csak elsőbbséget biztosíthat létesítőjének; távollétében azt bárki használhatja. Kivétel lehet az I. 12. pontban meghatározott horgászállás.
A horgász joga és kötelessége a szabályok és a horgászrend megsértőjét figyelmeztetni, az észlelt szabálytalanságokat, továbbá a part szennyezését és rongálását hivatalos személynek, illetve szervnek (halőr, egyesület vezetősége stb.) bejelenteni.
A kijelölt fürdőhelyeken - azok fürdőzők általi látogatottsága idején - csak a kijelölő hatósággal egyeztetett időpontban szabad horgászni.

III. A HORGÁSZAT ETIKAI SZABÁLYAI

A horgászat etikai szabályai azok az emberi magatartásbeli normák, amelyeket a kulturált ember megad másoknak és elvár másoktól. A horgászok vízparti magatartása alapján ítélik meg az egész horgásztársadalmat.
Az etikai szabályok durva megsértéséért az egyesületek fegyelmi eljárást is lefolytathatnak.
A kulturált emberhez méltó magatartás érdekében horgászat előtt és közben célszerű tartózkodni a szeszes italok fogyasztásától, ami súlyos baleset okozója is lehet a vízparton vagy a csónakban.
A horgász, ha rádiót vagy magnetofont visz magával, azt csak fülhallgatóval vagy minimális hangerővel használja, nehogy mások pihenését zavarja. Kerülje a kiabálást, hangoskodást és tartózkodjon a másokat megbotránkoztató trágár beszédtől.
Erősen látogatott horgászhelyen a később érkezők úgy helyezkedjenek el, hogy az
ott lévőket a horgászásban ne zavarják és készségeik bevetése ne jelentsen balesetveszélyt.
Ha valahol sorozatosan méreten aluli hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében változtassunk helyet vagy módszert. Ez akkor is indokolt, ha szabályosan horgászva is sorozatosan kívülről akad a halba a horog.
A horgász óvja és védje a halállományt, de ne irigyelje másoktól a halfogást, sőt tapasztalataival, tanácsaival segítse horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más tájairól érkezett horgász-turistákat, valamint azokat, akik arra idős koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak.
A horgász a halállomány védelme érdekében végzeti ellenőrzéseket ne tekintse indokolatlan zaklatásnak, segítse a halőrök felelősségteljes munkáját, amit a becsületes horgászokért végeznek.
A horgász tekintse kötelességének a környezetvédelmi munkában való részvételt.

Budapest, 2000. november 9.
MOHOSZ ELNÖKSÉGE

Horgász-szervezetek rövid története

A XIX. század 70-es éveiben – a történelmi Magyarország területén – már jó néhány halászati egyesület, egylet, társulat működött az ország egyes vidékein. Az elsők pisztrángos patakok és tavak erdős-hegyes tájain, máshol is elsősorban a hegyvidéken alakultak ilyen társaságok és bár nevükben a halászat kifejezést használták, egyes megmaradt alapszabályokból kiderült, hogy horgászati céllal jöttek létre. Az 1900-as évek után egyre több olyan horgász volt, akik helyesen az egyesületekbe való szervezkedésben látták meg a magyar sporthorgász társadalom fejlődésének útját.
A mai értelemben vett horgászegyesület – amely már nevében is viselte a „horgász” jelzőt, 1909-ben alakult Budapesti Sporthorgászok Egyesülete néven, mely ma is működik. 1946-ban megalakult Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) tudott, amelynek az év végére mintegy 17.000 horgász volt egyénileg tagja. Lapja a - ma 90.000 példányban megjelenő- „Magyar Horgász” 1947. januárjában indult, és célul tűzte a horgászkultúra terjesztésén kívül a horgásztársadalom érdekének szolgálatát, és horgászszervezeti munka ismertetését.
1946-ban került horgászkezelésbe az első jelentős horgászvíz a Ráckevei (Soroksári) Dunaág és ugyanebben az évben fogalmazták meg a MOHOSZ és horgászszervezetei részéről a ma is érvényes célkitűzést, hogy „minél több kisembert hódítson meg ennek a nemes szenvedélynek, és részükre a vizek halállományának növelésével mind könnyebben elérhető, és minél zavartalanabb horgászati lehetőséget biztosítson”.
A horgászat iránti érdeklődés növekedésével együtt nőtt az egyesületek száma, és fokozódott a saját hasznosítású vizek iránti igény. Ezt általában az állami halászati jog alá tartozó természetes vízterületek hasznosítási jogának igénylésével, és igen sok esetben új vízterületek horgászatba vonásával, vagy új tavak, kisebb víztározók közös erőfeszítéssel való létrehozásával tudták megoldani.
1970-ben már 8600 ha, 1980-ban 20.600 ha , 1990-ben már közel 30.000 ha összterületű természetes vizet hasznosítottak a horgászszervezetek.
A növekvő vízterületek és a horgászigény egyre több szakismeretet és egyre jobb szakmailag alátámasztott halgazdálkodást követeltek meg a horgászszervezetek vezetőitől. A növekvő halasítási igények hatására jó néhány horgászszervezetben megfogalmazódott - természetesen megfelelő adottságok, több tó és halastavi termelési adottságok esetén - a saját haltermelési tevékenység szükségessége is.
A horgászvizeken a horgászlétszám növekedésével, a halasítások mennyiségének fokozásával egyre szélesebb körű szakmai munka folyt. A halasítások, mellett már a vizek egy jelentősebb részén már időszakonként állományfelmérő és állományszabályzó halászatok alapozták meg a halgazdálkodási tevékenységet. Jelentős feladat volt a horgászvizek halvédelme, melyre a horgászszervezetek mindig komoly figyelmet és jelentős anyagi eszközöket fordítottak. A vizek partjának rendbe tételére, kívánatos természeti környezet kialakítására , fenntartására. A Magyar Országos Horgász Szövetségnek 1993-ra már 987 horgászegyesület volt a tagegyesülete. A horgászegyesületek több mint 50% rendelkezett saját hasznosítású vízterülettel. Felerősödtek a helyi, közigazgatási, a területi regionális érdekérvényesítő, érdekvédelmi igények, és az egyesületek megalakították megyei és területi szövetségeiket.
Ezt követően ezek a szövetségek hozták létre, alakították meg a MOHOSZ jogutódjaként a Magyar Országos Horgász Szövetséget már, mint a megyei és területi szövetségek országos szövetségét.
Ezzel kialakult az a (vadászok szervezetéhez hasonló) szervezeti struktúra, melyben a horgásztag érdekvédelmét a horgászegyesülete, a horgászegyesületét a megyei és területi szövetség látja el. (FŰRÉSZ GY. 2002)

 

 

Keresés

logo color 700

ozetanya.jpg

Vízirendészeti Rendőrőrsök

Vízirendészeti Rendőrőrs Tokaj
Cím: 3910, Tokaj,
Széchenyi sétány 9/B.
Telefon: 47/352-677;
BM telefon: 30/66-39-576

Vízirendészeti Rendőrőrs Vásárosnamény
Cím: 4800 Vásárosnamény,
Wammala út 1-3.
BM telefon: 03-32/63-19

Látogatottság

Ma:
Tegnap:
Ezen a héten:
Múlt héten:
E hónapban:
Múlt hónapban:
Összes látogató:
250
707
4128
1032652
18571
25763
5331882

Ahogy majdnem minden honlappal rendelkező cég, a villantomagazin.com és villantomagazin.hu is használ cookie-kat. A cookie (magyarul süti) egy kisméretű egyedi szöveges információs fájl, amely akkor kerül a számítógépre, amikor Ön egy webhelyet látogat meg. A sütik számtalan funkcióval rendelkeznek. Többek között információt gyűjtenek, megjegyzik a látogató egyéni beállításait, felhasználásra kerülnek pl. az online bevásárlókosarak használatakor, és általánosságban megkönnyítik a weboldal használatát a felhasználók számára. Adatvédelmi szabályzat