Duna-ág holtágai

A Duna középső szakasza mentén, a Sió torkolatvidékétől a Dunakanyarig terjedő szakaszon öt holtágat vizsgáltunk (11. ábra). Mindegyik holtág a Duna hullámterén helyezkedik el és a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság (Budapest) illetékességi területéhez tartozik. A Közép-dunai holtágak közös jellemzője, hogy - ellentétben kötetünk legtöbb holtágával - nem folyókanyar lefűződésével vagy átvágásával, hanem mellékág részbeni feltöltődésével keletkeztek. A Ráckeve-Soroksári Duna-ágnak két holtágát vettük föl a kötetbe. Ezeknél is a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság az illetékes hatóság.

11. ábra. A Közép-Duna és a Ráckeve-Soroksári Duna-ág holtágai

1. Kisapostagi Holt-Duna

A holtág a 19. század végén az ún. Schalbert-szigeti mellékág alsó szakaszának elzárása folytán alakult ki, a Duna jobb partján. A holtág a Fejér megyei Kisapostag község közigazgatási területéhez tartozik (12. ábra). Az egykori mellékágnak a Kisapostagi elzárás feletti részét az 1950-es évektől mind a mai napig a Dunaújvárosi Vasmű, illetve a DUNAFERR Rt. salakpernye lerakójaként használják, ezzel töltik fel fokozatosan az egykori mellékág medrét. A holtágként megmaradt mederszakasz hossza 700 m, átlagos szélessége 200 m, területe 14 hektár, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 210 ezer m\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság. Kisapostag község Önkormányzata elvi igényt jelentett be a holtág tulajdonba vételére. A holtágat a Duna árvizei és a szivárgó vizek töltik fel, hosszantartó alacsony dunai vízállás esetén vízszintje lecsökken. Vizének minőségét nem vizsgálják. A közelében lévő salakpernye lerakó minden bizonnyal kedvezőtlenül befolyásolja a víz minőségét. A holtág medrének feliszapoltsága erőteljes, vízi növényzettel benőtt, jelentős részét sarjerdő borítja. Tájformáló szerepe csekély. Hasznosítása: horgászat. 2001-ben a település önkormányzata - helyi vállalkozókkal összefogva - tervet készíttet, amely a holtág megmentéséhez szükséges tennivalókat tartalmazza.

A sarjerdővel benőtt Kisapostagi Holt-Duna
12. ábra. A Kisapostagi lloli-Dimti helyszínrajza

2. Makádi Holt-Duna (Rókás)

A holtág a Duna bal partján, az 1880-1890 közötti esztendőkben a főmedertől folyamszabályozási célból az Urak-szigeti mellékág leválasztásakor alakult ki, miután annak középső szakaszán kettős elzárással kialakították a Makádi Holt-Dunát, amit Rókásként is említenek. Közigazgatásilag a Pest megyei Makád községhez tartozik (13. ábra). A holtág hossza 1,7 km, átlagos szélessége 60 m, területe 10 hektár, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 150 ezer m-\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Pilisi Parkerdőgazdaság. Helyi természeti védelem alatt áll. A holtág a Duna árvizeiből és szivárgás útján töltődik fel, vizének egy része elszivárog, tartósan alacsony dunai vízállás esetén vízszintje erősen lecsökken. Medre erőteljesen feliszapolódott, vízi növényzettel való benőttsége csekély, tájformáló és természetvédelmi szerepe figyelemre méltó. 1979 óta természetvédelmi védettséget élvez, melyet az itt előforduló számos védett madárfaj (nagykócsag, feketególya, stb.) indokol. Jelenlegi hasznosításánál elsődleges szerepe van a horgászatnak. Egy-egy dunai árhullám után a holtág vize halban gazdaggá válik. Rehabilitációjához vízpótlásra és iszapeltávolításra lenne szükség.

13. ábra. A Makádi Hplt-Duna (Rókás) helyszínrajza

3. Ercsi Holt-Duna

A holtág a Duna szabályozása során, az egykori Bezdán-szigeti mellékág 1880-1890 közötti lezárása nyomán alakult ki, annak alsó szakaszán (14. ábra). Ez a Duna szakasz - az elzárása előtt - hírhedt volt a jégmegállási- és jégtorlasz képződési hajlamáról. A holtág a Duna jobb partján, közigazgatásilag a Fejér megyei Ercsi város területén helyezkedik el. Hossza 1,2 km, átlagos szélessége 100 m, területe 12 hektár, átlagos vízmélysége 5,0 m, víztérfogata 600 ezer m3. 1992 óta Ercsi Város Önkormányzatának tulajdonában van, kezelője és hasznosítója a Közép-Duna Hal Kft. A Duna árvizei frissítik vizét, amely szivárgás útján is pótlódik. Tartósan alacsony dunai vízállás esetén vízszintje lecsökken. Vizének minőségét halélettani szempontból rendszeresen vizsgálják, iszapvizsgálati eredmények is vannak. 1990-ben kotrást és partrendezést hajtottak végre, melynek eredményeként medrének fel-iszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége mára csekély mértékűvé vált. Hasznosítása: 1960 óta halászat, halivadék-nevelés és vízparti üdülés. Az önkormányzat többféle elképzeléssel is rendelkezik a holtág távlati hasznosítására vonatkozóan. Ezek között vízi sportcentrum, kikötő kialakítása is szerepel.

14. ábra. Az Ercsi Holt-Duna helyszínrajza

4. Urbanica-szigeti Holt-Duna

A holtág természetes folyamat eredményeként egy mellékágból alakult ki, a Duna bal partján (Dunafüreddel szemben) helyezkedik el. Közigazgatásilag a Pest megyei Tököl városhoz tartozik (15. ábra). Hossza 3,2 km, átlagos szélessége 30 m, területe 9 hektár, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 90 ezer m3. Tulajdonosa és kezelője 1992 óta Tököl Város Önkormányzata. Vizét a Duna árhullámai frissítik fel, szivárgással is töltődik, tartósan alacsony dunai vízállás esetén vízszintje lecsökken. A holtág és a Duna között helyezkedik el a Fővárosi Vízművek vízkitermelő kútsora. A holtág vizének minőségét nem vizsgálják, jelentős szennyező források nem veszélyeztetik. Medre jelentős mértékben feliszapoló-dott, sarjerdővel és vízi növényzettel erőteljesen benőtt. Tájformáló szerepe helyi jelentőségű, hasznosítására ez idáig nem került sor. Távlati fejlesztési elképzelései között az önkormányzat jóléti célokat szolgáló rehabilitációt tervez (sétáló, pihenő helyek kialakítása), ami nem veszélyeztetheti a parti vízbázist.

15. ábra. Az Urbanica-szigeti Holt-Duna helyszínrajza

5. Verőce-szigeti Holt-Duna

A holtág az 1952-ben végrehajtott folyamszabályozás nyomán keletkezett a Duna jobb partján. A Szentendrei sziget felső csúcsában helyezkedik el, közigazgatásilag a Pest megyei Kisoroszi község területéhez tartozik (16. ábra). Hossza 1,6 km, átlagos szélessége 100 m, területe 16 hektár, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 240 ezer m\ Alacsony dunai vízálláskor három kisebb részre szakad. Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, amely a holtágat Kisoroszi Község Önkormányzatának átvételre felajánlotta. A holtág 1968 óta helyi természeti védelem alatt áll. Vizét a Duna árhullámai frissítik fel, de szivárgás útján is töltődik. A holtágat jelentős szennyező forrás nem fenyegeti. Medre erősen feliszapolódott, vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű, közvetlen környezetében megindult a sarjerdő fejlődése. Tájformáló és természetvédelmi szerepe számottevő. A közelében lévő vízmű kutak védelme miatt hasznosítása nem jöhet szóba.

16. ábra. A Verőce-szigeti Holt-Duna helyszínrajza
16. ábra. A Verőce-szigeti Holt-Duna helyszínrajza

6. Dömsödi Holt-Duna

A holtág a Ráckeve-Soroksári Duna-ág egykori mellékágából alakult ki a Duna-ág bal partján. Közigazgatásilag a Pest megyei Dömsöd városhoz, kisebb részben Ráckevéhez tartozik (17. ábra). Hossza 6,5 km, átlagos szélessége 28 m, területe 18 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 270 ezer ml Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság. A holtág felső végén lévő zsilip segítségével vízszintje szabályozható, vize pótolható. Medrének állapota a rendszeres fenntartási munkáknak köszönhetően megfelelő. A víz minősége valamivel rosszabb a Duna-ágban lévő víz minőségénél, az eutrofizálódás jelei is megfigyelhetők. Dömsöd város folyamatban lévő csatornázási-szennyvízelevezetési munkálatainak befejezésével a holtág vízének minősége is föltehetően javulni fog. Hasznosítása: belterületi csapadékvíz- és belvízelvezetés, horgászat.

17. ábra. A Dömsödi Holt-Duna és a Szigetbecsei holtág helyszínrajza

7. Szigetbecsei holtág

A holtág a Ráckeve-Soroksári Duna-ág jobb partján, régi folyómederben alakult ki. Közigazgatásilag a Pest megyei Szigetbecse községhez tartozik (17. ábra). Hossza 2,7 km, átlagos szélessége 50 m, területe 14 ha, átlagos vízmélysége 1,2 m, víztérfogata 168 ezer m\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság. Szigetbecse község Önkormányzata szeretné átvenni a holtágat. Medre erősen feliszapolódott, szélei vízi növényzettel sűrűn be vannak nőve, a víz minőségét nem lehet jónak nevezni, időnként az eutrofizáció jelei mutatkoznak. A holtágnak a Dunából való vízpótlása nincs megoldva, vize belvizekből és felszín alatti szivárgás útján pótlódik. Rendeltetése: belterületi csapadékvizek és belvizek befogadása. Alsó végénél halkeltető - ivadéknevelő tavak vannak.

Egyesületek

Cím
Agrohorg HE (Nyíregyháza)
Alkaloida Lombik HE (Tiszavasvári)
Apagy Közhasznú HE (Apagy)
Barátság Gov HE (Vásárosnamény)
Bátor Coop HE. (Nyírbátor)
Beregdaróci HE (Beregdaróc)
Beregi Tiszahát HE (Tiszaszalka)
Beregi Tiszavirág 2009 HE (Vásárosnamény)
Bezdéd HE (Tiszabezdéd)
Bujtos Sport HE (Nyíregyháza)
Cégénydányád Önkormányzat HE (Cégénydányád)
Cormoran Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Rakamaz)
Császárszállás HE (Nyíregyháza)
Csokay Aranyhorog HE (Nyírmada)
Demecseri Sport HE (Demecser)
Dolgozók HE (Kisvárda)
Ecsedi Láp HE (Nagyecsed)
Fekete István HE (Csengersima)
Felsőtiszai Vasutas HE (Mándok)
HO-HO 2004. HE (Tyukod)
Holt-Szamos HE (Szamossályi)
Holt-Tisza HE (Nagyvarsány)
HORG-ÁSZ-OK HE (Nagykálló)
Ibrányi HE (Ibrány)
Jonatán Rend HE (Csenger)
KEMÉV HE (Nyíregyháza)
Király HE (Mezőladány)
Kis Sügér HE (Mátészalka)
Kraszna HE (Kocsord)
Kurucz HE (Tarpa)
Lenin Mg Tsz HE (Rozsály)
Lokomotív HE (Záhony)
Magyar Pergető Horgászok Egyesülete (Nyírtelek)
Máriapócsi HE (Máriapócs)
Mezőladányi HE (Mezőladány)
Nagyhalászi Potyka HE (Nagyhalász)
Nagykállói Sport HE (Nagykálló)
Nagyközségi HE (Ökörítófülpös)
Nyíregyházi Városháza Horgász és Szabdidő Egyesülete (Nyíregyháza)
Nyírmada-Rohod HE (Nyíregyháza)
Nyírségi HSE (Nyíregyháza)
Nyírteleki Horgász és Természetvédő Egyesület (Nyírtelek)
NYPA-SENIOR HE (Nyíregyháza)
Olcsva HE (Olcsva)
Önkormányzati HE (Levelek)
Penyigei HE (Fehérgyarmat)
Postás HE (Vásárosnamény)
Rákóczi HE (Újkenéz)
Régi Iparosok HE (Nyíregyháza)
Réti csík HE (Kocsord)
Rétközi HE (Nagyhalász)
Sóstógyógyfürdő HE (Nyíregyháza)
Szabadidő SC. Horgász szakosztály (Máriapócs)
Szabolcs Szolár HE (Nyíregyháza)
Szabolcsi Földvár HE (Szabolcs)
SZÁÉV HE (Nyíregyháza)
Szatmárvidéki HE (Mátészalka)
Székelyi víztározó HE (Nyíregyháza)
Szőke Tisza HE (Tiszadada)
Téglagyár Üzemi HE (Fehérgyarmat)
Textiles HE (Nagyhalász)
Tisza-Rétköz HE (Nyíregyháza)
Tisza-Szamosháti HE (Tunyogmatolcs)
Tisza-Szamosközi HE (Fehérgyarmat)
Tiszanagyfalui HE (Tiszanagyfalu)
Tiszaparti HE (Gávavencsellő)
Tiszaparti Sport HE (Dombrád)
Tiszavirág HE (Gulács)
Tiszavirág HE (Tiszabecs)
Tiszavirág HE (Tiszadob)
Tuzsér-Komoró HE (Tuzsér)
Új Élet HE (Tiszalök)
Városi HE (Baktalórántháza)
Vasas HE (Nyírbátor)
Vasutas HE (Nyíregyháza)
Vidiszegi HE (Gyüre)
Zöld Nádszál HE (Nyíregyháza)

Vízirendészeti Rendőrőrsök

Vízirendészeti Rendőrőrs Tokaj
Cím: 3910, Tokaj,
Széchenyi sétány 9/B.
Telefon: 47/352-677;
BM telefon: 30/66-39-576

Vízirendészeti Rendőrőrs Vásárosnamény
Cím: 4800 Vásárosnamény,
Wammala út 1-3.
BM telefon: 03-32/63-19

Látogatottság

Ma:
Tegnap:
Ezen a héten:
Múlt héten:
E hónapban:
Múlt hónapban:
Összes látogató:
1616
4514
15990
84448
63949
56002
4412254