A Felső-Tisza magyarországi szakasza a Sajó torkolatától az észak-keleti országhatárig terjed. Ezen a folyószakaszon összesen 42 holtágat vizsgáltunk, elhelyezkedésüket a 82. és a 83. ábrán mutatjuk be.

82. ábra. A Felső-Tisza holtágai (1-24)
83. ábra. A Felső-Tisza holtágai (25-42)

A vizsgált holtágak közül tíz (az 1, a 4, az 5, a 6, a 8, a 15, a 16, a 17, a 21 és a 23 jelű) az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Miskolc), hat (a 2, a 3, a 7 és a 9-11 jelű) a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Debrecen), a többi 26 holtág (a 12-14 jelű, a 16, a 18, a 20, a 22, és a 24-42 jelű) a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Nyíregyháza) illetékességi területén helyezkedik el.

1. Tiszaluci Holt-Tisza

A holtág a Tisza szabályozáskor az 55. számú átmetszéssel alakult ki, a jobb parti ármente-sített területen húzódik. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszadob községhez és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tíszaluc községhez tartozik (84. ábra). Hossza 15 km, átlagos szélessége 80 m, területe 120 ha, átlagos vízmélysége 3,5 m (helyenként 10 méteresnél nagyobb vízmélységek is előfordulnak), víztérfogata 4,2 millió m-\ Állami tulajdon, kezelője a Természetvédelmi és Hortobágyi Génmegőrző Kht. (Hortobágy). Halászati hasznosítója a Tiszaluci Önkormányzat és a Tiszaluci Horgász Egyesület. Medrét a Fekete híd nevű áttöltés két részre osztja. Az egykori 34 km hosszú holtágnak több mint fele mára már feliszapolódott, illetve a Takta patak medreként funkcionál. A mak-rovegetáció előrenyomulása helyenként elmocsarasodott állapotokat idézett elő. A holtágnak a Tiszaluc-Tiszadob közúttól délnyugatra húzódó mintegy 3 km-es szakasza részben a Takta-vízfolyás medre, részben a Szerelem-szigetet (Luci szigetet) öleli körül. A Taktából érkező feltöltő víz időnként szennyezett. Feltöltése a Takta felől, magas vízálláskor megoldott, illetve kiépítés alatt áll a Takta-közi-főcsatorna irányából egy vízpótló rendszer, melyen keresztül folyamatosan Tisza-vizet kaphat majd. A rendszer megvalósulását követően a holtágból ökológiai vízpótlás lehetséges a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet felé. Funkciói: ökológiai vízpótlás, árvízi tarozás, halászat, horgászat, üdülés. A holtág mellett két, különálló üdülőterület, valamint egy állandó vízparti tábor található. A vizes élettér szempontjából igen értékes terület, változatos és gazdag élővilággal. A Bükki Nemzeti Park Kesznyé-teni Tájvédelmi Körzetének része.

84. ábra. A Tiszaluci Holt-Tisza helyszínrajza
Tavasz a Tiszaluci Holt-Tiszán Merítőhálós halászat a Tiszaluci Holt-Tiszán

2. Tiszadobi Holt-Tisza

A holtág a folyószabályozás során végrehajtott 55. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza bal parti hullámtéren húzódik. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszadob községhez tartozik (85. ábra). Hossza 10,8 km, átlagos szélessége 65 m, területe 70 ha, átlagos vízmélysége 3,1 m, víztérfogata 2,2 millió mj. Állami tulajdon, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Medre közepesen feliszapolódott, vízi növényzettel közepes mértékben benőtt, vízminősége megfelelő. A hullámtéri magángát, illetve az átjárók négy részre (Darab-Tisza, Falu-Tisza, Malom-Tisza, Szűcs-Tisza) osztják a holtágat. A szomszédos bögék között a vízforgalmat átereszeken és szivornyákon keresztül oldják meg. A holtág feltölthető a Tiszából, leüríthető a Tisza felé. Partja részben beépített terület. Funkciói: üdülés, horgászat, vízisport. Különleges tájképi adottságainak, értékes növény- és állatvilágának megóvása érdekében 1977-ben országos természeti védelem alá helyezték. A ?szentély" típusú holtágak közé tartozik. A holtág vízellátásnak javítása érdekében rehabilitációs terv készült.

Légifelvétel a Tiszadobi Holt-Tiszurol, a szakaszok balról jobbra: Szűcs-Tisza, Falu-Tisza, Malom-Tisza és Darab-Tisza
A Tisztidobi Holt-Tisza súlyommal benőtt szakasza (Darab-Tisza) A Tiszadobi Holt-Tisza nyílfűvel benőtt, feliszapolódó szakasza (Falu-Tisza)
85. ábra. A Tiszadobi Holt-Tisza helyszínrajza

3. Tiszadadai Holt-Tisza

A holtág a folyószabályozás során az 53. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszadada községhez tartozik (86. ábra). Hossza 2,6 km, átlagos szélessége 77 m, területe 20 ha, átlagos vízmélysége 0,7 m, víztérfogata 140 ezer m-\ Magántulajdonban van. Medre közepesen feliszapolódott, vízi növényzettel erőteljesen benőtt. A Tiszával közvetlen kapcsolatban van, magas tiszai vízállásnál csatornán keresztül gravitációsan jut be a víz a holtágba. Funkciója: horgászat. Környezete nagyon szennyezett, erőteljes antropogén hatások alatt áll, egykor gazdag élővilága elszegényedett.

86. ábra. A Tiszadadai Holt-Tisza és a Taktabáji Holt-Tisza (Báji sarok) helyszínrajza

4. Taktabáji Holt-Tisza (Baji sarok)

Ez a legfiatalabb tiszai holtágunk, 1986-ban átvágással keletkezett, a folyó jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Prügy és Takta-báj, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszadada községekhez tartozik (86. ábra). Hossza 2 km, átlagos szélessége 150 m, területe 30 ha, átlagos vízmélysége 4 m, víztérfogata 1,2 millió m\ Állami tulajdon, kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, a halászati jogot a Szabolcsi Halászati Kft gyakorolja. Magas vízállásnál az élő Tiszával mindkét végén közvetlen összeköttetésben van, részt vesz a folyó nagyvízi vízszállításában. Felső szakasza rohamosan feliszapolódik, növényzettel való benőttsége csekély, vízének minősége megegyező az élő folyó vízminőségével. Vízpótlása a Tiszából, leürítése a Tisza felé megoldott. Funkciói: horgászat, halászat. Élővilága gazdag és változatos.

5. Csobaji Holt-Tisza (Csobaji kifli)

A holtág természetes lefűződéssel a 19. században keletkezett, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csobaj községhez tartozik (87. ábra). Hossza 800 m, átlagos szélessége 75 m, területe 6 ha, átlagos vízmélysége 4 m, víztérfogata 240 ezer m-\ Magántulajdonban van. Medrének feliszapolódása előrehaladott, növényzettel kismértékben benőtt, vizét közvetlen szennyezés nem éri. Intézményes vízpótlása és leürítése megoldatlan, a tiszai árhullámok vize tölti fel. Funkciói: horgászat, halászat. Jó vizes élőhelyi adottságokkal rendelkezik, élővilága változatos, táj-képileg szép, jellegzetes megjelenésű holtág.

87. ábra. A Csobaji Holt-Tisza (Csobaji kifli) és a Tiszalök-Csobaji Holt-Tisza (Régi Tisza) helyszínrajza

6. TISZALÖK-CSOBAJI HOLT-TlSZA

A holtág 1953-ban a Tiszalöki vízlépcső építéskor keletkezett, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszalök városhoz és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csobaj községhez tartozik (87. ábra). Hossza 2,8 km, átlagos szélessége lói m, területe 45 ha, átlagos vízmélysége 5,3 m, víztérfogata 2,4 millió m-\ Állami tulajdon, kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, halászati jogosult a Szabolcsi Halászati Kft. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Vízének minősége az üdülőterület kiépülése után leromlott, egyébként a tiszai árvízi elöntések gyakoriságának függvénye. Magas vízálláskor összeköttetésben van az élő Tiszával, vízcseréje az árhullámok levonulásakor természetes úton megoldott. Funkciói: üdülés, horgászat, halászat. Tájképileg szép, jellegzetes megjelenésű holtág. Élővilága változatos, de nem rendelkezik különleges értékekkel. Fejlesztése akkor lehetséges, ha megfelelő gazdára talál. Ezt nehezíti, hogy a holtág két önkormányzat területét is érinti és a folyó túlpartján lévő Tiszalök önkormányzata, főleg a megközelítési nehézségek miatt, érdektelen a terület fejlesztésében. Torkolati szakaszának kotrását vízellátásának javítása érdekében el kellene végezni.

7. Tiszalöki Holt-Tisza

A holtág a folyószabályozás során az 52. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszalök városhoz és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszatardos községhez tartozik (88. ábra). Hossza 1,2 km, átlagos szélessége 117 m, területe 14 ha, átlagos vízmélysége 1,1 m, víztérfogata 154 ezer m\ Részben állami tulajdon, részben magánkézben van. Kezelője a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság. Medrének feliszapoltsága és benőttsége közepes mértékű. A Tisza árhullámai töltik fel, leürítése a Tisza felé lehetséges. Funkciói: tisztított kommunális szennyvizek befogadója, horgászat. Környezete nagyon elszennyezett, élővilága elszegényedett, vizének minősége kedvezőtlen.

A Tiszalöki Holt-Tisza
88. ábra. A Tiszalöki Holt-Tisza helyszínrajza

8. Tiszaladányi Holt-Tisza

A holtág természetes lefűződés útján keletkezett, a jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, felső része rövid hullámtéri szakasszal folytatódik. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tokaj városhoz és Tiszaladány községhez tartozik (89- ábra). Hossza 4,3 km, átlagos szélessége 50 m, területe 21 ha, átlagos vízmélysége 1,6 m, víztérfogata 336 ezer m\ Tulajdonosa és kezelője Tiszaladány területén a Magyar Róna Mgtsz., Tokaj területén az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. A halászati jogot a Tiszavirág Halászati Szövetkezet gyakorolja. Medre jelentős mértékben feliszapolódott, vízi növényzettel csekély mértékben benőtt. Vize eutrof jellegű. Közvetlen kapcsolata élővízzel nincs, vízpótlása belvizekből és szivárgó vizekből lehetséges. A hullámtéri rész vízpótlására és vízcseréjére az árvizek idején kerül sor. A Tiszalöki vízlépcső hatása alatt áll. Leüríthető gravitációsan a Prügyi belvízi főcsatorna rendszere felé. Funkciói: belvíztározás, halászat, horgászat, nádgazdálkodás, vadászat. Élővilága igen gazdag, a nagy szabad vízfelület a betelepített növényevő halak hatását mutatja. A tájba harmonikusan illeszkedik. A vízi madarak táplálkozó- és költőhelye, védett növényfajokban gazdag. A hullámtéri holtágrész a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet része.

89- ábra. A Tiszaladányi Holt-Tisza helyszínrajza

9. Szöglegelői Holt-Tisza

A holtág a Tisza-szabályozás során végrehajtott 52. számú átmetszéssel keletkezett, a bal parti hullámtéren helyezkedik el. Közigazgatásilag nagyobb részben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszaeszlár és Tiszanagyfalu községekhez, kisebb részben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tokaj városhoz tartozik (90. ábra). Hossza 4 km, átlagos szélessége 20 m, területe 8 hektár, átlagos vízmélysége 0,3 m, víztérfogata 24 ezer ml Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A holtág medre erősen feliszapo-lódott, vízi növényzettel benőtt, mocsarasodó jellegű. Funkciója: állatok itatása. A vizes élőhelyként számontartott terület a ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

10. Kis-Morotva (Tiszanagyfalu)

A holtág természetes lefűződéssel alakult ki, a bal parti hullámtéren helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszanagyfalu községhez tartozik (90. ábra). Hossza 850 m, átlagos szélessége 150 m, területe 13 ha, átlagos vízmélysége 0,6 m, víztérfogata 78 ezer m3. Magántulajdonban van. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége erőteljes, vizének minősége megfelelő. Feltöltődhet a Tiszából, közvetlenül az árhullámok vizéből, a Rakamazi öntözőcsatornán keresztül, vagy átemelt belvizekből.

90. ábra. A Szöglegelői Holt-Tisza (Tiszanagyfalu) és a Nagy-Morotva (Tiszanagyfalu-Rakamaz) helyszínrajza

10. Kis-Morotva (Tiszanagyfalu)

A holtág természetes lefűződéssel alakult ki, a bal parti hullámtéren helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszanagyfalu községhez tartozik (90. ábra). Hossza 850 m, átlagos szélessége 150 m, területe 13 ha, átlagos vízmélysége 0,6 m, víztérfogata 78 ezer m3. Magántulajdonban van. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége erőteljes, vizének minősége megfelelő. Feltöltődhet a Tiszából, közvetlenül az árhullámok vizéből, a Rakamazi öntözőcsatornán keresztül, vagy átemelt belvizekből. Leüríthető a Tisza felé. Funkciói: öntözővíz-tarozás, horgászat, üdülés. Tiszanagyfalu térségében létesített halastavak vízellátása és lecsapolása is innen, illetve ide történik. Környezete üdülőkkel részben beépített, antropogén hatás alatt álló terület. Élővilága nem rendelkezik különleges értékekkel, jelenleg nem áll természeti védelem alatt.

A Kis-Morotva Tiszanagyfalunál, háttérben Tokaj

11. Nagy-Morotva (Tiszanagyfalu-Rakamaz)

A holtág természetes lefűződéssel alakult ki, a Tisza bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszanagyfalu és Rakamaz községekhez tartozik (90. ábra). Hossza 4,4 km, átlagos szélessége 205 m, területe 90 ha, átlagos vízmélysége 1,8 m, víztérfogata 1,6 millió m'. Magántulajdonban van. Medre erőteljesen feliszapolódott és vízi növényzettel benőtt. Vizének minősége megfelelő. A Rakamazi öntözőrendszer vízellátását szolgálja. Feltölthető a Tiszából, az árhullámok vizéből vagy hullámtéri csatornán keresztül, leüríthető a Tisza felé. Funkciói: öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat. Élővilágának gazdag és változatos értékei még részben feltáratlanok. Jelenleg nem áll természeti védelem alatt, országos védettség elrendelése indokolt. A holtág rehabilitálására nagyszabású tanulmányterv készült, a kivitelezési munkálatok a hatósági engedélyezési eljárás elhúzódása miatt még nem kezdődtek meg.

Nagy-Morotva Rakamaznál

12. Aranyosárok

A hosszú, árokszerű holtág a Tisza-szabályozás során az 50. számú átmetszéssel alakult ki, a bal parti hullámtéren helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamaz községhez tartozik (91. ábra). Hossza 3,4 km, átlagos szélessége 40 méter, területe 14 ha, átlagos vízmélysége 1,8 m, víztérfogata 252 ezer m\ Tulajdonosa és kezelője a Tisza Team Kft. Medre erősen feliszapolódott, felületének legnagyobb részét hínár és súlyom borítja. A Tisza árhullámai töltik fel, vízkormányzásra szolgáló műtárgya nincs, vízének leürítése megoldatlan. Vizének minősége II. osztályú. Funkciói: horgászat, halászat. Élővilága gazdag és változatos, nem tartozik természetvédelmi területhez.

91 ábra. Az Aranyosárok, a Kántor-tó és a Morotva-tó (Tímár) helyszínrajza

13. Kantor-tó

A tószerű holtág a Tisza-szabályozás során végrehajtott 49. számú átmetszéssel alakult ki, a bal parti hullámtéren helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tímár községhez tartozik (91. ábra). Hossza 800 m, átlagos szélessége 110 m, területe 9 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 90 ezer m-\ Állami tulajdon, kezelője a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Medre erőteljesen feliszapolódott, vízfelületének nagy részét súlyom, hínár borítja. Vizének minősége III. osztályú. Árhullámok töltik fel, leürítése megoldatlan. Funkciói: horgászat, állatok itatása. Élővilága változatos, tájképi megjelenése jellegzetes és szép. Nem tartozik természeti védelem alá.

14. Morotva-tó (Tímár)

A morotva természetes lefűződéssel keletkezett, a Tisza bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tímár községhez tartozik (91 ábra). Hossza 800 m, átlagos szélessége 63 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 1,1 m, víztérfogata 55 ezer m\ Tulajdonosa és kezelője Tímár község önkormányzata. A Tisza árhullámai töltik fel, vízének leürítése megoldatlan. Medre erőteljesen feliszapolódott, nagy részét súlyom, hínár és tavirózsa borítja. Vizének minősége I. osztályú. Funkciói: halászat, horgászat. Tájképi megjelenése igen értékes, élővilága gazdag és változatos. A ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

15. Gice

A holtág a természetes leűződéssel alakult ki, a Tisza jobb parti ármentesített területén helyezkedik el (felette húzódik a Kis-Gice nevű, egykor összefüggő, erőteljesen feliszapolódott, elmocsarasodott kisebb holtág). Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kenézlő községhez tartozik (92. ábra). Hossza 1,3 km, átlagos szélessége 38 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 0,7 m, víztérfogata 35 ezer m-\ Tulajdonosai: a Kenézlői Szövetkezet tagjai, kezelője a Bodrogmenti Vízgazdálkodási Társulat, a halászati jogot a Tiszavirág HTSZ (Tokaj) gyakorolja. Feliszapoltsága jelentős, vízfelülete növényzettel erőteljesen benőtt. Szabályozottan tölthető a Tiszából és belvizekből, szivattyúsán üríthető le. Funkciói: belvízi tarozás, horgászat. A Kis-Gice holtágon keresztül a község csapadékvizeinek befogadójául is szolgál. Élővilága meglehetősen gazdag és változatos, nehezen megközelíthető, háborítatlan területen fekszik. Nem tartozik természeti védelem alá.

92. ábra. A Gice, a Szabolcsi Kis-Tisza holtág és a Kenézlői (Káposztászugi) Holt-Tisza helyszínrajza

16. Szabolcsi Kis-Tisza holtág

A holtág a folyószabályozás során végrehajtott 47. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza bal parti hullámterén található. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szabolcs községhez tartozik (92. ábra). Hossza 1 km, átlagos szélessége 60 m, területe 6 ha, átlagos vízmélysége 1,3 m, víztérfogata 72 ezer m-\ Tulajdonosa és kezelője Szabolcs község önkormányzata. Feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű, vizének minősége I. osztályú. A Tisza árhullámai töltik fel, leürítése megoldatlan. Funkciói: horgászat, üdülés. A holtágat igen értékes, öreg fákból álló fasor szegélyezi. Élővilága változatos és gazdag, jelenleg nem áll természeti védelem alatt. Rekreációs célú fejlesztésére a község tervet dolgoztatott ki. A holtág fejlesztéséhez iszapeltávolításra és a partvonal szabályozására, továbbá - a vízpótláshoz - bevezető csatorna és szivattyúállás építésére van szükség.

17. Kenézlői (Káposztászugi) Holt-Tisza

A holtág a Tisza-szabályozás idején végrehajtott 46. számú átmetszéssel alakult ki, a jobb parti hullámtéren helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kenézlő községhez tartozik (92. ábra). Hossza 2,2 km, átlagos szélessége 41 m, területe 9 ha, átlagos vízmélysége 0,8 m, víztérfogata 72 ezer m-\ Tulajdonosai magánszemélyek és a Kenézlői Szövetkezet tagjai, kezelője a szövetkezet, halászati hasznosításának jogát a Tiszavirág HTSZ (Tokaj) gyakorolja. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, benőttsége jelentős mértékű. Közvetlen kapcsolata az élővízfolyással megszűnt. Vízcseréjére az árhullámok levonulásakor kerülhet sor, vizének leürítése megoldatlan. Funkciói: horgászat, halászat. A hosszan elnyúló, jellegzetesen szép holtág élővilága változatos, nem tartozik természeti védelem alá.

A Kenézlői Holt-Tisza

18. Kacsa-tó

A holtág a folyószabályozás során végrehajtott 45. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gávavencsellő községhez tartozik (93- ábra). Hossza 2,2 km, átlagos szélessége 90 m, területe 20 ha, átlagos vízmélysége 0,8 m, víztérfogata 160 ezer ml A meder középső, mintegy 1 km-es szakasza kivételével a vízmélység nagyon sekély, a tó időnként ki is szárad. Tulajdonosa és kezelője Gávavencsellő Község Önkormányzata. A Tisza árhullámai töltik fel, vízszintjének szabályozására az alsó végén műtárgy épült, ami az utóbbi időben már nem működik. Medre közepesen feliszapolódott, erőteljesen benőtt, vizének minősége III. osztályú. Funkciója: horgászat. A meder alsó végénél illegális szemétlerakó hely létesült. Élővilága és tájképi megjelenése nem rendelkezik különleges értékekkel. A távlati fejlesztési elképzelés továbbra is horgászati hasznosítással számol.

93- ábra. A Kacsa-ló helyszínrajza

19. Remetezugi Holt-Tisza

A holtág a Tisza-szabályozás során végrehajtott 44. számú átmetszéssel alakult ki, a jobb parti hullámtéren helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gávavencsellő községhez tartozik (94. ábra). Hossza 1,2 km, átlagos szélessége 50 m, területe 6 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 60 ezer m3. Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Medre jelentős mértékben feliszapolódott, növényzettel sűrűn benőtt. Közvetlen kapcsolata az élő mederrel nincs, vízcseréjére az árhullámok levonulásakor kerül sor. Funkciója: horgászat. Gazdag és változatos élővilággal rendelkezik, szép és jellegzetes megjelenésű holtág, országosan védett, a Tiszatelek-Tisza-bercel Természetvédelmi Terület része. A ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

A Remelezugi Holt-íisza Gávavencsellőnél, a Tiszalelek- íiszabercel Természetvédelmi Területen
94. ábra. A Remetezugi Holt-Tisza helyszínrajza

20. Marótzugi Holt-Tisza

A holtág a Tisza szabályozása során végrehajtott 43. számú átmetszéssel 1860-ban alakult ki, a bal parti hullámtéren helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gávavencsellő községhez tartozik (95. ábra). Hossza 1,8 km, átlagos szélessége 60 m, területe 11 ha, átlagos vízmélysége 1,6 m, víztérfogata 176 ezer m-\ Tulajdonosa és kezelője Gávavencsellő Község Önkormányzata, használója a Nagyhalászi Textiles Horgász Egyesület. Medre közepes mértékben feliszapolódott, felszínét súlyom, hínár, tavirózsa borítja. Vizének minősége I. osztályú. A Tisza árhullámai töltik fel, vízcseréje és leürítése megoldatlan. Funkciója: horgászat. Különlegesen gazdag élővilága van, vonzza a vízi madarakat, kiváló fészkelő- és táplálkozó hely. 1978 óta szigorú természeti védelem alatt álló, országosan védett terület, a Természetes Élővilágvédelmi Információs Rendszer magyarországi mintaterületévé nyilvánították. Jól példázza a természet regenerálódó képességének erejét, hogy az erőteljes antropogén hatások után, azok megszűntével, természetes élőhellyé vissza tudott alakulni. A ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

95. ábra. A Marótzugi Holt-Tisza helyszínrajza

21. TlSZAKARÁDI HOLT-TlSZA

A holtág a folyószabályozás során végrehajtott 37. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakarád községhez tartozik (96. ábra). Hossza 2 km, átlagos szélessége 50 m, területe 10 ha, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 50 ezer m\ Tulajdonosai a Tisza-karádi Szövetkezet tagjai és magánszemélyek, kezelője a szövetkezet. Fel-iszapoltsága előrehaladott, súlyommal való benőttsége jelentős. A holtág a gyakori árvízi elöntések miatt egyre jobban feliszapolódik, szabad vízfelülete folyamatosan csökken. Vízpótlása árhullámokból történik. A víz visszatartásához és szabályozott leürítéséhez a csatornában zsilip építésére volna szükség. Funkciói: horgászat, öntö-zővíz-tározás. Élővilága gazdag és változatos, nem tartozik természetvédelmi területhez.

A Tiszakarádi Holt-Tisza
96. ábra. A Tiszakarádi Holt-Tisza helyszínrajza

22. Apátszögi Holt-Tisza

A holtág a Tisza-szabályozás során végrehajtott 36. számú átmetszéssel alakult ki, a bal parti hullámtéren helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszatelek és Ibrány községekhez tartozik (97. ábra). Kialakulásának ideje ismeretlen. Hossza 3 km, átlagos szélessége 45 m, területe 14 ha, átlagos vízmélysége 1,8 m, víztérfogata 252 ezer m3. Tulajdonosai és kezelői a Ibrány, Tiszatelek és Tiszakarád községi önkormányzatok. Medrének feliszapoltsága jelentős, növényzettel (súlyom, káka, gyékény, békatutaj) való be-nőttsége erőteljes, vizének minősége I. osztályú. A Tisza árhullámai töltik fel, csatornán keresztül már alacsonyabb vízszinteknél is megkezdődik ez a folyamat. Leürítése, vízcseréje nem megoldott. Állat- és növényvilága nagyon gazdag és változatos, különlegesen ritka madárfajok (pl. nagy fülemüle) költőhelyéül szolgál. Tájképileg is szép megjelenésű. 1978 óta országos természeti védelem alatt áll, a Hortobágyi Nemzeti Park része. A ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

97. ábra. Az Apátszögi Holt-Tisza helyszínrajza

23. TlSZACSERMELYI HOLT-TlSZA

A holtág a folyószabályozás során végrehajtott 35/11. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-abaúj-Zemplén megyei Tiszakarád és Tiszacsermely községekhez tartozik (98. ábra). Hossza 4,3 km, átlagos szélessége 50 m, területe 22 ha, átlagos vízmélysége 1,3 m, víztérfogata 286 ezer ml Részben állami tulajdonban van, kezelője az Északerdő Rt. (Miskolc) és a Tiszakarádi Mezőgazdasági Szövetkezet. Medre áttöl tésekkel három részre tagolt, jelentős mértékben feliszapolódott és növényzettel erősen benőtt, vízének minősége az élővíz minőségétől függ. Az élővízhez leürítő csatornával és zsilipes áteresszel csatlakozik. Már a közepes méretű tiszai árvizekből is feltöltődhet. Funkciói: belvíztározás, horgászat. Főleg állatvilága gazdag és változatos. Közelében természetvédelmi terület található, de maga a holtág nem tartozik természeti védelem alá. Hasznosításának feltétele a rendszeres vízpótlás és az iszapeltávolítás megvalósítása.

A Tiszacsermelyi Holt-Tisza
98. ábra. A Tiszacsermelyi Holt-Tisza és a Pallószögi Holt-Tisza helyszínrajza

24. Pallószögi Holt-Tisza

A holtág a folyószabályozás során végrehajtott 35/1. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrád városhoz (részben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigánd községhez) tartozik (98. ábra). Az S-alakú holtág hossza 1,9 km, átlagos szélessége 47 m, területe 9 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 135 ezer m\ Állami tulajdonban van, kezelői jogának átadását a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság kezdeményezte a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága részére. Medrének feliszapolódása erőteljes, növényzettel való benőttsége jelentős. A Tisza árhullámai töltik fel, vízcseréje nem megoldott. Funkciója: horgászat. Természeti értékei részben feltáratlanok, alsó végénél illegális szemétlerakó helyet alakítottak ki. A ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

25. VÁRSZÖGI MOROTVA

A morotva természetes lefűződéssel keletkezett, a Tisza bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szabolcsveresmart községhez tartozik (99. ábra). Kialakulásának ideje ismeretlen. Nagyszögi morotvának is nevezik, de az valójában egy alatta lévő holtág volt, ami mára jószerivel föliszapolódott. Hossza 1,1 km, átlagos szélessége 55 m, területe 6 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 90 ezer m3. Tulajdonosa és kezelője Szabolcsveresmart Községi Önkormányzat. Medrének feliszapolt-sága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. A Tisza árhullámai töltik fel, vízcseréje nem megoldott, a nyári kisvízi időszakban a vízpótlás feltételei (rövid csatornaszakasz és szivattyúállás kialakítása) megteremthetők. Funkciója: horgászat. A holtág alsó vége mellett illegális szemétlerakó hely létesült. Természeti értékei részben feltáratlanok.

99. ábra. A Várszögi morotva helyszínrajza

26. Bodonyszögi Holt-Tisza

A holtág a Tisza-szabályozás során végrehajtott 29. számú átmetszéssel alakult ki, egy túl-fejlett kanyar átvágásakor, a Tisza bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Komoró és Tuzsér községekhez tartozik (100. ábra). Három, lencse alakú szakaszból áll, ezek hossza egyenként 400 m, átlagos szélességük 42 m, teljes területük 15 ha, átlagos vízmélységük 0,8 m, víztérfogatuk 40 ezer m-\ Tulajdonosai és kezelői a Komoró, Tuzsér és Zemplénagárd községi önkormányzatok. Medrének feliszapolt-sága közepes mértékű, vízi növényzettel való benőttsége erőteljes. Vízcseréje és leürítése megoldatlan, árhullámok vizéből töltődik fel. Funkciója: horgászat. Élővilága változatos és gazdag, különleges értékeit még nem tárták fel részletesen, jelenleg nem áll természeti védelem alatt. Helyi természeti védelem alá vonása indokolt.

A Bodonyszögi Holt-Tisza Komoró határában
100. ábra. A Bodonyszögi Holt-Tisza helyszínrajza

27. Kerek Holt-Tisza

Az ismeretlen kialakulási idejű, ellipszis alakú, nagyobb kopolyára emlékeztető Holt-Tisza a folyó bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszabezdéd községhez tartozik (101. ábra). Hossza 300 m, átlagos szélessége 167 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 1,2 m, víztérfogata 60 ezer ml Tulajdonosa és kezelője Tiszabezdéd község önkormányzata. Medre erőteljesen feliszapolódott, növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Vizének minősége II. osztályú. A tiszai árhullámok töltik fel vízzel, 1991-ben beeresztő műtárgy épült. Nyári kisvizeknél vízpótlását szivattyúzással lehetne megoldani. Funkciói: horgászat, turizmus. Üdülési célra is fejleszthető holtág, szép környezetben, gazdag és változatos élővilággal.

101. ábra. A Kerek Holt-Tisza helyszínrajza

28. Szigetdűlői Holt-Tisza

A folyóról természetes úton lefűződött félpatkó alakú holtág nyárigáttal védett árterületen helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Eperjeske, Lónya és Tiszamogyorős községekhez tartozik (102. ábra). Hossza 2 km, átlagos szélessége 73 m, területe 14 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 140 ezer m3. Tulajdonosai és kezelői a Tiszamogyorós és Lónya községi önkormányzatok. Medre erőteljesen feliszapolódott, növényzettel erősen benőtt, vízminősége kedvezőtlen. Csak az igen magas, a nyárigátat meghágó árhullámok vize tölti fel, a nyári gát alatti zsilipen keresztül és csatornán át vízének leürítése és vízcseréje megoldható. Funkciói: horgászat, üdülés. Élővilága botanikailag és zoológiailag nem különleges.

102. ábra. A Szigetdűlői Holt-Tisza helyszínrajza

29. LÓNYAI MOROTVA

A morotva a 19. században az első tiszai mederátvágások idején (a 20. számú átmetszéssel) keletkezett, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Lónya, Tiszamogyorós és Mándok községekhez tartozik (103- ábra). Kengyel alakú medrének hossza 2,8 km, átlagos szélessége 50 m, területe 14 ha, átlagos vízmélysége 1,2 m, víztérfogata 168 ezer m3. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége erőteljes, vizének minősége III. osztályú. Tulajdonosai és kezelői a Lónya, Tiszamogyorós és Mándok községi önkormányzatok. Az árhullámok vize tölti fel, csatornán keresztül leüríthető. Funkciói: horgászat, vadászat. Növény- és állatvilága gazdag, de különleges értékekkel nem rendelkezik.

103- ábra. A lányai morotva helyszínrajza

30. RÓZSÁSDŰLŐI HOLTÁG

A holtág a folyószabályozás során végrehajtott 19- számú átmetszéssel keletkezett, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátyus községhez tartozik (104. ábra). Hossza 870 m, átlagos szélessége 63 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 0,8 m, víztérfogata 40 ezer m\ Tulajdonosai és kezelői a Mátyus, Mán-dok, Tiszakerecseny és Mezőladány községi önkormányzatok. Medre jelentős mértékben feliszapolódott, növényzettel való benőttsége 80 %-os. Vízcseréje megoldatlan, csak az árhullámok töltik fel vízzel. Funkciói: halászat, horgászat. Gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik, különleges és ritka értékeit még nem tárták fel teljesen. A ?szentély" típusú holtágak körébe tartozik.

104. ábra. A Rózsásdűlői holtág helyszínrajza

31. Kertalja-Tóháti (Ladányi) holtág

A egymással csatornával összekötött két holtágból álló rendszer a 19. századi folyószabályozás idején végrehajtott 18/1. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőladány községhez tartozik (105. ábra). Teljes hossza 1,9 km, átlagos szélessége 60 m, területe 11 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 110 ezer m3. Medrének feliszapoltsága jelentős, növényzettel való benőttsége erőteljes. Tulajdonosa és kezelője Mezőladány község önkormányzata. Vízcseréje megoldatlan, feltöltődhet az árhullámokból, de tölthető szivattyúsán is a holtág Tóhát felőli végén. Leürítése megoldatlan. Funkciói: halászat, horgászat. Élővilága gazdag és változatos, különleges természeti értékeit még nem tárták fel teljesen. A ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

A Rózsásdűlői holtág Mátyus és Mezőladány között
105. ábra. A Kertalja-Tóháti (Ladányi) holtág helyszínrajza

32. Meseszegi Holt-Tisza

A holtág természetes úton fűződött le, napjainkra már jelentős mértékben feltöltődött és mocsár jellegűvé alakult. A Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszakerecseny község területéhez tartozik (106. ábra). A holtág hossza 550 m, átlagos szélessége 110 m, területe 6 hektár, vízmélysége 0,3 m, víztérfogata 18 ezer m3. Állami tulajdon, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Medre erőteljesen feliszapolódott, vízi növényzettel szinte teljesen benőtt. Vize szivárgás útján és árhullámokból pótlódik, vizének elvezetése megoldatlan. Vizes élőhelyként és igen értékes mocsári élővilága miatt természeti védelem alatt áll. A ?szentély" típusú holtágak közé sorolták.

206. ábra. A Meseszegi Holt-Tisza helyszínrajza

33. UjKENÉZI MOROTVA

A 19. században természetes lefűződéssel kialakult morotva a Tisza bal parti nyárigáttal védett árterén található. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újkenéz községhez tartozik (107. ábra). Hossza 3,2 km, átlagos szélessége 86 m, területe 27 ha, vízmélysége 0,8 m, víztérfogata 216 ezer m3. Tulajdonosai és kezelői az Újkenéz és az Aranyosapáti községi önkormányzatok. Medre erőteljesen feliszapolódott, felszínének jelentős részét hínár, súlyom, tavirózsa, nád, sás borítja. A nyárigát szintjét meghaladó árhullámok vizéből töltődik, belterületi csapadékvizek befogadója is. Leürítése a nyárigátba épített zsilipen keresztül lehetséges. Funkciói: öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat. Élővilága változatos és gazdag, környezete rendezetlen.

107. ábra. Az Újkenézi morotva helyszínrajza

34. Aranyos Holt-Tisza

A holtág természetes lefűződéssel alakult ki, a Tisza nyárigáttal védett bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Aranyosapáti községhez tartozik (108. ábra). Keletkezésének ideje ismeretlen. Hossza 950 m, átlagos szélessége 53 m, területe 5 ha, vízmélysége 1,3 m, víztérfogata 65 ezer m3. Tulajdonosa és kezelője Aranyosapáti község önkormányzata. Medre jelentősen feliszapolódott, vízi növényzettel benőtt. A nyárigát szintjét meghaladó árhullámokból töltődik, belvizek befogadója is. Leürítése megoldatlan. Funkciói: horgászat, állatok itatása. Hasznosítására az igénylők már jelentkeztek. Élővilága gazdag és változatos, környezetét legeltetésre hasznosítják.

108. ábra. Az Aranyos Holt-Tisza, a Tiszaadonyi Holt-Tisza és a Gyürei Holt-Tisza (Necse) helyszínrajza

35. Tiszaadonyi Holt-Tisza

A 19. században természetes lefűződéssel kialakult, patkó alakú holtág a Tisza jobb parti ármentesített területen helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszaadony községhez tartozik (108. ábra). Hossza 1,7 km, átlagos szélessége 60 m, területe 10 ha, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 50 ezer m-\ Tulajdonosa és kezelője Tiszaadony Önkormányzata. Medre erőteljesen feliszapolódott, vízi növényzettel jelentős mértékben benőtt. Feltöltődhet belvizekből és szivárgó vizekből, leürítése megoldatlan. Funkciói: belvíztározás, víziszárnyas nevelés. Élővilágának értékei feltáratlanok.

36. Gyürei Holt-Tisza

A folyószabályozás során végrehajtott 14/1. átmetszéssel kialakult, patkó alakú holtág a Tisza nyárigáttal védett bal parti árterületén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyüre és Aranyosapáti községekhez tartozik (108. ábra). Hossza 1,4 km, átlagos szélessége 84 m, területe 12 ha, átlagos vízmélysége 2 m, víztérfogata 240 ezer m-\ Tulajdonosai a Gyüre és az Aranyosapáti községi önkormányzatok, a halászati jogot egyenlő arányban a két község önkormányzata birtokolja. Feliszapoltsága közepes mértékű, növényzettel erőteljesen benőtt, vizének minősége II. osztályú. A nyárigát szintjét meghaladó árhullámok vizéből és belvizekből töltődik, szükség esetén a szivattyús vízpótlás is lehetséges belvízcsatornából. Leürítése belvízcsatornán keresztül megoldható. Funkciói: öntöző-víz-tározás, halászat, horgászat. Élővilága gazdag és változatos, de különleges értékeit még nem tárták fel teljesen.

37. Bagi (Keskeny) Holt-Tisza

Az ismeretlen keletkezési idejű holtág a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményhez és Kisvarsányhoz tartozik (109. ábra). Hossza 1,5 km, átlagos szélessége 75 m, területe 11 ha, átlagos vízmélysége 2 m, víztérfogata 220 ezer m\ Tulajdonosai és kezelői a Vásárosnamény városi és a Kisvarsány községi önkormányzatok, horgászati hasznosítója a Postás Horgászegyesület. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége jelentős mértékű. Vizének minősége I. osztályú. Az árhullámok vizéből töltődik, leürítése megoldatlan. Funkciója: horgászat. Élővilága gazdag és változatos, itt él a fokozottan védett, igen ritka Helicigona bennszülött csigafaj. A holtág természetvédelmi területtel szomszédos, környezetének megóvása több gondoskodást igényel.

109. ábra. A Bagi (Keskeny) Holt-Tisza helyszínrajza

38. Boroszlókerti Holt-Tisza

A holtág a Tisza szabályozása során végrehajtott 10. átmetszéssel alakult ki, a jobb parti hullámtéren található. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jánd és Gulács községekhez tartozik (110. ábra). Hossza 3,1 km, átlagos szélessége 46 m, területe 14 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 140 ezer m-\ Állami tulajdon, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége jelentős mértékű. Vízpótlása árhullámokból és szivárgó vizekből történik, leürítése megoldatlan. Funkciója: horgászat. Lakott településektől távol eső, még csendes, háborítatlan táj, élővilága igen gazdag, változatos és értékes. 1982 óta országos természeti védelem alatt álló terület. A ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

A Boroszlókerti Holt-Tisza Jánd határában
110. ábra. A Boroszlókerti Holt-Tisza és a Nagyszegi morotva helyszínrajza

39.  Nagyszegi morotva

A holtág természetes lefűződéssel keletkezett, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jánd és Gulács községek területéhez tartozik (110. ábra). Hossza 1,1 km, átlagos szélessége 60 m, területe 7 hektár, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 70 ezer m-\ Csatornán keresztül közvetlen kapcsolata van a szomszédos Boroszlókerti Holt-Tiszával. Állami tulajdon, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Medre jelentősen feliszapolódott, vízi növényzettel erőteljesen benőtt. Vize szivárgásból pótlódik, az árhullámok döntik, leürítése megoldatlan. Funkciója: horgászat. Mint igen gazdag, változatos és értékes élővilágú, lakott településektől távol eső, csendes és háborítatlan táj, már 1982 óta országos természeti védelem alatt áll. A ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

40.  Tivadari Holt-Tisza

A természetes lefűződéssel keletkezett patkó alakú holtág a Tisza jobb parti ármentesített területen helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tivadar községhez tartozik (111. ábra). Hossza 1,1 km, átlagos szélessége 65 m, területe 7 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 105 ezer m1. A holtág 1999-ben magántulajdonba került. A tulajdonos vízjogi engedély alapján halastavat alakított ki a holtágból. A tó vízpótlását mélyfúrású kútból és a Tiszából szivornyás vízkivétellel oldják meg.

111. ábra. A Tivadart Holt-Tisza helyszínrajza

41. Helmecszegi Holt-Tisza

A holtág természetes úton fűződött le, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpa községhez tartozik (112. ábra). Hossza 880 m, átlagos szélessége 45 m, területe 4 hektár, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 20 ezer m-\ Állami tulajdon, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Medre erősen feliszapolódott, vízi növényzettel benőtt. Vize szivárgásból pótlódik, az árhullámok elöntik, szabályozott leürítése megoldatlan. A vizes élőhely gazdag élővilága miatt a ?szentély" jellegű holtágak közé tartozik.

112. ábra. A Helmecszegi Holt-Tisza helyszínrajza

42. Tiszakóródi Holt-Tisza

A holtág a folyószabályozás során az 1. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza bal parti ár-mentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszacsécse és Tiszakóród községekhez tartozik (113. ábra). Hossza 1,9 km, átlagos szélessége 65 m, területe 12 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 180 ezer m-\ Tulajdonosai és kezelői a Tiszakóród és a Tiszacsécse községi önkormányzatok. Belvizekből és szivárgó vizekből töltődik fel, gravitációsan zsilipen keresztül üríthető le, esetenként vize elszivároghat a kevéssé vízzáró mederfenék miatt. Funkciói: belvízelvezetés, belvíztározás, horgászat. Élővilága változatos, kevéssé feltárt.

113. ábra. A Tiszakóródi Holt-Tisza (Palád-Csécsei csatorna) helyszínrajza

Egyesületek

Cím 
Alkaloida Lombik Horgász Egyesület (Tiszavasvári)
Apagy Horgász Egyesület (Apagy)
Barátság Horgász Egyesület (Vásárosnamény)
Beregdaróc Civil Fejlődéséért Szabadidő és Horgász Egyesület (Beregdaróc)
Beregi Tiszahát Horgász Egyesület (Tiszaszalka)
Beregi Tiszavirág 2009 Horgász Egyesület (Vásárosnamény)
Bezdéd Horgász Egyesület (Tiszabezdéd)
Bujtos Sporthorgász és Tájvédelmi Egyesület (Nyíregyháza)
Cégénydányád Önkormányzat Horgász Egyesület (Cégénydányád)
Cormoran Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Rakamaz)
Császárszállás Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Demecseri Sporthorgász Egyesület (Demecser)
Dolgozók Sporthorgász Egyesület (Kisvárda)
Ecsedi Láp Horgász Egyesület (Nagyecsed)
Fekete István Környezetvédelmi és Horgász Egyesület (Csengersima)
Felsőtiszai Vasutas Horgász Egyesület (Mándok)
Folyam Horgász Egyesület (Beregsurány)
HO-HO 2004 Horgász Egyesület (Tyukod)
Ho-Ho Horgász Egyesület (Mándok)
Holt-Szamos Horgász Egyesület (Szamossályi)
Ibrányi Horgász Egyesület (Ibrány)
KEMÉV Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Király Horgász Egyesület (Mezőladány)
Kis-Tisza Horgászegyesület (Kisar)
Kraszna Horgász Egyesület (Kocsord)
Kurucz Horgász Egyesület (Tarpa)
Leveleki Horgász Egyesület (Levelek)
Lokomotív Horgász Egyesület (Záhony)
Magyar Pergetőhorgászok Egyesülete (Nyírtelek)
Máriapócsi Horgász Egyesület (Máriapócs)
Nagykállói Sporthorgász Egyesület (Nagykálló)
Nagyközségi Horgász Egyesület (Ökörítófülpös)
Nyíregyházi Városháza Horgász és Szabdidő Egyesület (Nyíregyháza)
Nyírteleki Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Nyírtelek)
NYPA-SENIOR Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Olcsva Horgász Egyesület (Olcsva)
Postás Horgász Egyesület (Vásárosnamény)
Régi Iparosok Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Réti Csík Környezetvédő és Sporthorgász Egyesület (Kocsord)
Rétközi Horgász Egyesület (Nagyhalász)
Sóstógyógyfürdő Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Szabolcsi Földvár Horgász Egyesület (Szabolcs)
SZÁÉV Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Szatmárvidéki Horgász Egyesület (Mátészalka)
Székelyi Víztározó Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Téglagyár Horgász Egyesület (Fehérgyarmat)
Textiles Sporthorgász Egyesület (Nagyhalász)
Timári Horgász Egyesület (Timár)
Tisza-Rétköz Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Tisza-Szamosháti Horgász Egyesület (Tunyogmatolcs)
Tisza-Szamosközi Horgász Egyesület (Fehérgyarmat)
Tiszadadai Sulyom Természet-és Környezetvédő Egyesület (Tiszadada)
Tiszamenti Horgász Egyesület (Rakamaz)
Tiszanagyfalui Horgász Egyesület (Tiszanagyfalu)
Tiszaparti Horgász Egyesület (Gávavencsellő)
Tiszavirág HE (Milota)
Tiszavirág Horgász Egyesület (Gulács)
Tiszavirág Horgász Egyesület (Tiszadob)
Tokaji Horgász Egyesület (Tiszavasvári)
Tuzsér-Komoró „Barátság” Horgász Egyesület (Tuzsér)
Új Élet Horgász és Környezetvédelmi Egyesület (Tiszalök)
Vasas Horgász Egyesület (Nyírbátor)
Vasutas Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Gyüre)
Vasutas Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Nyíregyháza)
Zöld Nádszál Horgász Egyesület (Nyíregyháza)

Vízirendészeti Rendőrőrsök

Vízirendészeti Rendőrőrs Tokaj
Cím: 3910, Tokaj,
Széchenyi sétány 9/B.
Telefon: 47/352-677;
BM telefon: 30/66-39-576

Vízirendészeti Rendőrőrs Vásárosnamény
Cím: 4800 Vásárosnamény,
Wammala út 1-3.
BM telefon: 03-32/63-19

Látogatottság

Ma:
Tegnap:
Ezen a héten:
Múlt héten:
E hónapban:
Múlt hónapban:
Összes látogató:
148
1479
2687
253807
27758
35682
4557107