Győr és az országhatár között a Felső-Duna mentén kettő, a Mosoni-Duna mentén hat, összesen nyolc holtágat vizsgáltunk. Elhelyezkedésüket a 18. ábrán mutatjuk be. Mindegyik holtág az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) illetékességi területéhez tartozik.

18. ábra. A Felső-Duna és a Mosoni-Duna hollágai

1. LlPÓTI MOROTVA-TÓ

A morotvának is nevezett holtág, ami tulajdonképpen egy régi, sokkal nagyobb holtmeder maradványa, a Duna jobb partján, az ármentesített területen húzódik, közigazgatásilag a Győr-Moson-Sopron megyei Lipót községhez tartozik (19. ábra). A 19-20. század fordulóján alakult ki. Hossza 2,6 km, átlagos szélessége 390 m, területe 101 hektár, átlagos vízmélysége 80 cm, víztérfogata 800 ezer m3. Jelentős része mára feliszapolódott, medre erősen beszűkült, amint az az ábrán is látszik. Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője és használója a Fertő-Hansági Nemzeti Park Igazgatósága. A morotva fokozottan védett, a Szigetközi Tájvédelmi Körzethez tartozik. Saját vízgyűjtő területe egy mindössze 5 km2 kiterjedésű belvízöblözet. Vizét a Dunából, a hullámtéri vízpótló rendszerből zsilipen keresztül pótolják. A víz elvezetését az alsó végén lévő zsilipen keresztül oldják meg. Vízállását rendszeresen észlelik, vizének minőségét alkalomszerűen vizsgálják. Környezetében termálfürdő üzemel. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott. Természetvédelmi és tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása: belvíz- és fakadóvíz tarozása és elvezetése. Korlátozott mértékben megengedett a horgászat és a nádkitermelés is.

19. ábra. A Lipóti moroíva-tó helyszínrajza

2. DUNAKILITI-ClKOLAI HOLT-DUNA (ZÁTONYI HOLT-DUNA)

A holtág a Duna jobb parti árvédelmi töltések egységes védvonallá történt kiépítésekor, a 19-20. század fordulóján alakult ki a Duna szigetközi szakaszán. A jobb parti ármen-tesített területen húzódik, közigazgatásilag a Győr-Moson-Sopron megyei Dunakiliti és Dunasziget községekhez tartozik (20. ábra). Hossza 31,7 km, átlagos szélessége 55 m, területe 174 hektár, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 2,6 millió m-\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság. Birtokhatárokat a helyszínen kijelölték. A Dunakiliti-Tejfalu közötti ?Égerláp" nevű kisebb része fokozottan védett természetvédelmi terület. A holtág felső végénél zsilipen keresztül tölthető a Mosoni-Dunából, az alsó végén a Nováki összekötő csatornán lévő zsilipen keresztül üríthető le. Vízszintje két további zsilippel szabályozható. Saját vízgyűjtő területe a 62 km2 kiterjedésű belvízrendszer. A holtág a Szigetköz nemrég létrehozott mentett oldali vízpótló rendszerének főműve. A holtág Dunakiliti és Dunasziget belterületét is érinti, partján panzió és szabad strand található. Hasznosítása: belvizek- és fakadóvizek tarozása, elvezetése, vízparti üdülés, horgászat, halászat, öntözővíz-szolgáltatás. A holtág vizéből öntözésre berendezett terület 6200 hektár. Vizének minőségét 1977 óta rendszeresen vizsgálják kémiai és biológiai szempontból is. Vízminősége halászati hasznosítás számára megfelelő. Vízgyűjtőjén jelentős szennyezőforrások nem ismertek. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Az 1993-ban megkezdett vízpótlás óta a víz minősége minden szempontból kifogástalan, ökológiai állapota helyreállt. Tájformáló- és természetvédelmi szerepe jelentős. A távlati fejlesztési elképzelések között az önkormányzatok a strand és a vízisport lehetőségek fejlesztését, valamint vízitúra útvonal kijelölését tervezik.

Üdülőházak a Dunakiliti-Cikolai Holt-Duna partján
20. ábra. A Dunakilitl-Cikolai Holt-Duna helyszínrajza

3. BÁCSAI HOLTMEDER

A holtmeder a Mosoni-Duna bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag Győr városhoz és Vámosszabadi községhez tartozik (21. ábra). Hossza 3 km, átlagos szélessége 45 m, területe 13 hektár, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 65 ezer m3. Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A birtokhatárokat a területen kijelölték. A holtmeder a 110 km2 kiterjedésű Szigetköz-alsó belvízrendszerhez tartozik, középső szakaszát képezi a Bácsai-főcsatornának. Medrének feliszapoltsága csekély, vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Maximális vízszállító képessége 4,5 mVs. Vízcseréje a belvízrendszer csatornáin keresztül megoldott. Az alsó 1 km-es szakasza helyi természeti védelem alatt áll. Vizének minőségét nem vizsgálják. Vízhozamát és vízszintjét a belvízrendszer zsilipjeivel, vízszintszabályozó műtárgyaival szabályozzák. Leürítése az alsó végéhez csatlakozó Bácsai-főcsatornával, illetve a Bácsai-zsilipen keresztül lehetséges. Hasznosítása: belvízlevezetés és tarozás, valamint szelektív halászat. Tájformáló és természetvédelmi szerepe helyi jelentőségű. További hasznosítást nem terveznek.

1. ábra. A Bácsai holtmeder helyszínrajza

4. Püspökerdei Holt-Duna

A holtág 1985-ben alakult ki a Mosoni-Duna püspökerdei átvágása nyomán. A Mosoni-Duna bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag Győr városhoz tartozik (22. ábra). Hossza 3,8 km, átlagos szélessége 75 m területe 28 hektár, átlagos vízmélysége 1,7 m, víztérfogata 480 ezer mJ. Tulajdonosa és kezelője Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, a MOHOSZ használati joggal rendelkezik. A birtokhatárokat a helyszínen kijelölték. Nem áll természeti védelem alatt. Vízpótlása a Mosoni-Dunából, annak közepes vízállása esetén megoldott. Leürítésére a torkolati zsilip szolgál, árvíz esetén szivattyúzással üríthető le. A holtág vízállását két helyen észlelik. Vizének minőségét rendszeresen vizsgálják. Mivel a közelben helyezkedik el Győr város révfalui vízbázisa, ez a terület vízbázisvédelmi övezethez tartozik. A meder feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége csekély mértékű. A holtág jelentős tájformáló szerepet tölt be. Hasznosításai: horgászat, vízparti üdülés, belvíztározás. A hosszútávú fejlesztési elképzelésekben a jóléti hasznosítás továbbfejlesztését tervezi az önkormányzat, melynek keretében sportcentrumot és termálparkot szeretne megvalósítani. A kisvizes időszakban is biztonsággal működő vízpótlás érdekében a Mosoni-Dunán szabályozási művek építése szükséges.

A pihenésre, kikapcsolódásra csábító Püspökerdei Holt-Duna jellegzetes szakasza
Horgászok, kirándulók a Püspökerdei Holt-Duma alsó szakaszán kialakított szabadstrand környékén
22. ábra. A Püspökerdei Holt-Duna és a Bálványosi-tó helyszínrajza

5. BÁLVÁNYOSI-TÓ

A természetes úton kialakult holtág a Mosoni-Duna bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag Győr város területéhez tartozik (22. ábra). Hossza 1,4 km, átlagos szélessége 100 m, területe 14 hektár, átlagos mélysége 0,8 m, víztérfogata 112 ezer m-\ Tulajdonosa és kezelője Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata. Vízgazdálkodási rendszerrel nincs kapcsolata. Felszín alatti szivárgás útján töltődik fel, leürítése zsilipen keresztül történik. Vízminőségi adatok nem állnak rendelkezésre, ilyen vizsgálatokat nem végeznek. Vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott, medre feliszapolódásának üteme évi 6-8 cm, így a holtág egyre kisebbedik. Tájformáló szerepe nem jelentős, nem tartozik természetvédelmi területhez. Hasznosítása: horgászat. Hosszabb távon a tó körül lakóterületi fejlesztés várható.

6. Dunaszegi morotva-tó

A morotva-tó a Mosoni-Duna bal partján, az ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Győr-Moson-Sopron megyei Dunaszeg községhez tartozik (23- ábra). Keletkezésének ideje ismeretlen. Hossza 2,1 km, átlagos szélessége 200 m, területe 42 hektár, átlagos vízmélysége 2 m, víztérfogata 840 ezer m\ A kapcsolódó belvízrendszer vízgyűjtője 50 km2. Két összefüggő vízfelületből áll: az egyik egy feliszapolódott, sekély vízmélységű, nádassal borított morotva, a másik kavicsbányászat miatt megkotort bányató, melynek mélysége helyenként a 10 métert is eléri. A feliszapolódott nádas terület tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Fertődi Nádgazdaság. Az egykori kavicsbánya tulajdonosa és kezelője osztrák magánszemély. A birtokhatárokat a helyszínen kijelölték. A morotva fokozott természeti védelem alatt áll, tájvédelmi körzet része, ?szentély" jellegű. Vízcseréje megoldatlan, csak felszín alatti szivárgásból kap vízpótlást. Gravitációsan a Mosoni-Duna felé a Dunaszegi csatornán keresztül üríthető le. Közvetlen szennyezőforrás vizét nem fenyegeti. Vizének minőségét 1977-1984 között rendszeresen vizsgálták. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű, a morotva területén erőteljes. A holtág igen jelentős természetvédelmi és tájformáló szerepet tölt be. Hasznosítása: kavicstermelés és horgászat.

23. ábra. A Dunaszegi morotva-tó helyszínrajza

7. KÁLNOKI HOLTMEDER

A holtmeder a Mosoni-Duna bal partján húzódik, közigazgatásilag a Győr-Moson-Sopron-megyei Mosonmagyaróvár városhoz, Máriakáinok és Halászi községekhez tartozik (24. ábra). Hossza 10,2 km, átlagos szélessége 15 m, területe 15 hektár, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 75 ezer m\ Tulajdonosai, illetve használói: Zöldmező Termelő és Szolgáltató Szövetkezet (Halászi), Dunamenti Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet (Mosonmagyaróvár), valamint Máriakáinok és Kimle községek önkormányzatai. Országos védettségű, a Szigetközi Tájvédelmi Körzethez tartozik. Mivel fenékszintje magasabb a Mosoni-Duna átlagos vízszintjénél, vízpótlása ebből az irányból gravitációsan nem lehetséges. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott, egyes szakaszai cserjével erősen benőttek. Tájformáló és természetvédelmi szerepe jelentős. 1999-ben tanulmányterv készült a hasznosítási lehetőségekről és a vízpótlás lehetséges módjáról. Az önkormányzatok a holtág jóléti hasznosítását tervezik. A vízpótlási terv engedélyezése folyamatban van.

24. ábra. A Káinoki holtmeder helyszínrajza

8. Rajkai holtmeder

A holtág a Mosoni-Duna beeresztő zsilipének építésekor, 1908-ban alakult ki, a Mosoni-Duna jobb partján húzódik, közigazgatásilag a Győr-Moson-Sopron megyei Rajka községhez tartozik (25. ábra). Hossza 5,3 km, átlagos szélessége 50 m, területe 26 hektár, átlagos vízmélysége 1,2 m, víztérfogata 320 ezer m*. Tulajdonosa és kezelője a Rajkai Mezőgazdasági Szövetkezet. Nem tartozik természetvédelmi területhez. Szlovákiából Oroszvár és Dunacsún felöl belvízcsatorna csatlakozik hozzá. A belvizeken kívül felszín alatti szivárgásból és fakadóvizekből töltődik fel. Medrének feliszapoltsága, valamint vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Fenntartási munkát (iszapolást és növényzet-eltávolítást) legutóbb 1970-ben végeztek a holtágon. Csak mezőgazdasági eredetű szennyezés éri. Tájformáló szerepe helyi jelentőségű. Hasznosítása: belvízelvezetés, alsó szakaszán horgászat.

25. ábra. A Rajkai holtmeder helyszínrajza

Egyesületek

Cím 
Alkaloida Lombik Horgász Egyesület (Tiszavasvári)
Apagy Horgász Egyesület (Apagy)
Barátság Horgász Egyesület (Vásárosnamény)
Beregdaróc Civil Fejlődéséért Szabadidő és Horgász Egyesület (Beregdaróc)
Beregi Tiszahát Horgász Egyesület (Tiszaszalka)
Beregi Tiszavirág 2009 Horgász Egyesület (Vásárosnamény)
Bezdéd Horgász Egyesület (Tiszabezdéd)
Bujtos Sporthorgász és Tájvédelmi Egyesület (Nyíregyháza)
Cégénydányád Önkormányzat Horgász Egyesület (Cégénydányád)
Cormoran Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Rakamaz)
Császárszállás Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Demecseri Sporthorgász Egyesület (Demecser)
Dolgozók Sporthorgász Egyesület (Kisvárda)
Ecsedi Láp Horgász Egyesület (Nagyecsed)
Fekete István Környezetvédelmi és Horgász Egyesület (Csengersima)
Felsőtiszai Vasutas Horgász Egyesület (Mándok)
Folyam Horgász Egyesület (Beregsurány)
HO-HO 2004 Horgász Egyesület (Tyukod)
Ho-Ho Horgász Egyesület (Mándok)
Holt-Szamos Horgász Egyesület (Szamossályi)
Ibrányi Horgász Egyesület (Ibrány)
KEMÉV Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Király Horgász Egyesület (Mezőladány)
Kis-Tisza Horgászegyesület (Kisar)
Kraszna Horgász Egyesület (Kocsord)
Kurucz Horgász Egyesület (Tarpa)
Leveleki Horgász Egyesület (Levelek)
Lokomotív Horgász Egyesület (Záhony)
Magyar Pergetőhorgászok Egyesülete (Nyírtelek)
Máriapócsi Horgász Egyesület (Máriapócs)
Nagykállói Sporthorgász Egyesület (Nagykálló)
Nagyközségi Horgász Egyesület (Ökörítófülpös)
Nyíregyházi Városháza Horgász és Szabdidő Egyesület (Nyíregyháza)
Nyírteleki Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Nyírtelek)
NYPA-SENIOR Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Olcsva Horgász Egyesület (Olcsva)
Postás Horgász Egyesület (Vásárosnamény)
Régi Iparosok Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Réti Csík Környezetvédő és Sporthorgász Egyesület (Kocsord)
Rétközi Horgász Egyesület (Nagyhalász)
Sóstógyógyfürdő Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Szabolcsi Földvár Horgász Egyesület (Szabolcs)
SZÁÉV Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Szatmárvidéki Horgász Egyesület (Mátészalka)
Székelyi Víztározó Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Téglagyár Horgász Egyesület (Fehérgyarmat)
Textiles Sporthorgász Egyesület (Nagyhalász)
Timári Horgász Egyesület (Timár)
Tisza-Rétköz Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Tisza-Szamosháti Horgász Egyesület (Tunyogmatolcs)
Tisza-Szamosközi Horgász Egyesület (Fehérgyarmat)
Tiszadadai Sulyom Természet-és Környezetvédő Egyesület (Tiszadada)
Tiszamenti Horgász Egyesület (Rakamaz)
Tiszanagyfalui Horgász Egyesület (Tiszanagyfalu)
Tiszaparti Horgász Egyesület (Gávavencsellő)
Tiszavirág HE (Milota)
Tiszavirág Horgász Egyesület (Gulács)
Tiszavirág Horgász Egyesület (Tiszadob)
Tokaji Horgász Egyesület (Tiszavasvári)
Tuzsér-Komoró „Barátság” Horgász Egyesület (Tuzsér)
Új Élet Horgász és Környezetvédelmi Egyesület (Tiszalök)
Vasas Horgász Egyesület (Nyírbátor)
Vasutas Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Gyüre)
Vasutas Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Nyíregyháza)
Zöld Nádszál Horgász Egyesület (Nyíregyháza)

Vízirendészeti Rendőrőrsök

Vízirendészeti Rendőrőrs Tokaj
Cím: 3910, Tokaj,
Széchenyi sétány 9/B.
Telefon: 47/352-677;
BM telefon: 30/66-39-576

Vízirendészeti Rendőrőrs Vásárosnamény
Cím: 4800 Vásárosnamény,
Wammala út 1-3.
BM telefon: 03-32/63-19

Látogatottság

Ma:
Tegnap:
Ezen a héten:
Múlt héten:
E hónapban:
Múlt hónapban:
Összes látogató:
197
730
5242
294844
10443
17921
4593834