A Bodrog mentén összesen 22 nagyobb holtágat vizsgáltunk, elhelyezkedésüket a 154. ábrán mutatjuk be. Valamennyi holtág az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Miskolc) illetékességi területén helyezkedik el.

154. ábra. A Bodrog holtágai

1. Kakukk-tó

A két holtágból álló rendszer természetes úton, a Bodrog bal parti hullámterén alakult ki, a Bodrogzugban található. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bodrogke resztúr községhez tartozik (155. ábra). Helyi elnevezése Remence. A meder teljes hossza 1,5 km, átlagos szélessége 120 m, területe 18 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 270 ezer m\ Állami tulajdon, kezelője az Északerdő Rt. Miskolc. A halászati hasznosítás jogi rendezése folyamatban van. Medrének feliszapoltsága jelentős mértékű, vízi növényzettel erősen benőtt. Vizének minősége megegyezik az élővíz minőségével. Az élő Bodroghoz csatornán keresztül kapcsolódik, az árhullámok vizéből töltődik fel. Funkciói: halászat, horgászat. A holtágrendszer élővilága egységes egészet alkot, igen gazdag, változatos és értékes. A Tokaj -Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet területéhez tartozik, szigorúan védett, a Ramsari vadvédelmi egyezmény hatálya erre a holtágra is kiterjed. A vonuló vízimadarak nagy tömege és egyes ritka fajok előfordulása jellemző.

A Kakukk-tó (Bodrog-holtág) Bodrogkeresztúrtól keletre, a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzetben
155. ábra. A Kakukk tó, a Keresztúri Nagy-tó és a Bogdány-tó helyszínrajza

2. Keresztúri Nagy-tó

A holtág természsetes úton alakult ki, a Bodrog bal parti hullámterén található, közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szegilong községhez tartozik (155. ábra). Hossza 4,1 km, átlagos szélessége 100 m, területe 41 ha, átlagos vízmélysége 0,4 m, víztérfogata 164 ezer mJ. Állami tulajdon, kezelője az Északerdő Rt. Miskolc. A halászati hasznosítás jogi rendezése folyamatban van. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott. Feltöltődése a Bodrog árhullámaiból és belvizekből történhet, vízcseréje nincs megoldva. Funkciói: halászat, horgászat. Élővilága nagyon gazdag, változatos, sok ritka faj rendszeres előfordulása jellemzi. Természeti védelem alatt áll, a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet része, a vonuló vízimadarak védelmét szolgáló Ramsari vadvédelmi egyezmény hatálya erre a holtágra is kiterjed.

3. BOGDÁNY-TÓ

A holtág természetes úton keletkezett, a Bodrog bal parti hullámterében helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bodrogkeresztúr községhez tartozik (155. ábra). Hossza 1 km, átlagos szélessége 50 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 0,8 m, víztérfogata 40 ezer m-\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A halászati hasznosítás jogi rendezése folyamatban van. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott. A holtág vízcseréje megoldatlan. Feltöltődhet a Bodrog árhullámaiból, belvizekből vagy szivárgóvizekből. Funkciói: halászat, horgászat. Szép fekvésű és megjelenésű, gazdag élővilággal rendelkező, részben elmocsarasodó holtág. Jelentős természeti értékei és rendszeresen előforduló ritkaságai miatt a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet része. Védett terület, a Ramsari vadvédelmi egyezmény hatálya erre a holtágra is kiterjed.

4. SÁROS-TÓ

A holtág természetes úton alakult ki, a Bodrog bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szegilong és Bodrogkisfalud községekhez tartozik (156. ábra). Az S alakú holtág hossza 3,5 km, átlagos szélessége 30 m, területe 10 ha, átlagos vízmélysége 0,6 m, víztérfogata 60 ezer m-\ Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott. Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A halászati hasznosítás jogi rendezése folyamatban van. Feltöltődhet a Bodrog árhullámaiból és belvizekből, leüríthető belvízcsatornán keresztül. Funkciói: halászat, horgászat. Tájképi megjelenését a kísérő ligeterdők határozzák meg. Élővilága rendkívül gazdag és változatos. Természetvédelmi terület, a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet része, a Ramsari vadvédelmi egyezmény hatálya alá tartozik. A természetvédelem céljainak eléréséhez, a vizes élőhelyek fenntartásának érdekében is jelentős segítséget jelentene a holtág rendszeres vízpótlásának megoldása.

156. ábra, A Sáros-tó helyszínrajza

5. FÜZES-TÓ

Az elöregedő holtág természetes úton alakult ki, a Bodrog bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszka községhez tartozik (157. ábra). Hossza 1,6 km, átlagos szélessége 110 m, területe 17 ha, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 85 ezer m\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A halászati hasznosítás jogi rendezése folyamatban van. Medrének felisza-poltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott, kiszáradással fenyegetett holtág. Feltöltődhet a Bodrog árhullámaiból vagy belvizekből, hullámtéri csatornával leüríthető. Funkciója: horgászat. A növényzettel benőtt meder a szukcesszió előrehaladását mutatja. Különleges tájképi értékkel nem rendelkezik, de jelentős mint sekélyvízi vizes élőhely, gazdag, változatos élővilággal. A költöző vízimadarak nagy tömege látogatja. A Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet része, országos természeti védelem alatt áll, egyben a Ramsari vadvédelmi egyezmény hatálya alá tartozik. A vizes élőhelyek fenntartása rendszeres vízpótlását igényli.

157. ábra. A Füzes-tó, a Fekete-tó és a Nagykerek Áres-tó helyszínrajza

6. Fekete-tó

A patkó alakú holtág természetes lefűződéssel alakult ki, a Bodrog bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszka községhez tartozik (157. ábra). Hossza 3,5 km, átlagos szélessége 100 m, területe 35 ha, átlagos vízmélysége 3,5 m, víztérfogata 1,2 millió m\ Medrének felisza-poltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű, vízének minősége megfelelő. Állami tulajdon, kezelői a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, valamint az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. A halászati hasznosítás jogi rendezése folyamatban van. A Bodrog árhullámaiból töltődhet, leürítésére hullámtéri csatorna szolgál. Funkciói: halászat, horgászat (a környék legkedveltebb horgásztava). A nagy kiterjedésű, viszonylag mélyvizű holtág tájképi szempontból értékes, élővilága gazdag és változatos, ritka fajok is előfordulnak. A költöző vízimadarak kedvelt táplálkozó- és pihenőhelye. Országos jelentőségű védett terület, a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet része, egyben a Ramsari nemzetközi vadvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó terület. Vizes élőhely jellegének fenntartása érdekében rendszeres vízpótlásra volna szükség. A ?szentély" jellegű holtágak közé tartozik.

A Fekete-tó (Bodrog-holtág) Olaszliszkától délre, a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzetben

7. Nagykerek Áres-tó

Az elöregedő holtág természetes lefűződés útján alakult ki, a Bodrog bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszka községhez tartozik (157. ábra). Hossza 2,2 km, átlagos szélessége 30 m, területe 6 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 60 ezer m-\ Részben állami, részben magántulajdon, kezelői az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság és az Északerő Rt. Halászati hasznosítója a Szabolcsi Halászati Szövetkezet (Nyíregyháza). Medre közepesen feliszapolódott és vízi növényzettel közepesen benőtt, kiszáradással fenyegetett. Feltöltődhet a Bodrog árhullámaiból és esetenként a szomszédos Fekete-tó holtágból is. Leürítése megoldatlan. Funkciói: horgászat, halászat. Erdővel körülvett, tájképi szempontból is értékes holtág, gazdag és változatos, sekélyvízi nedves élőhelyre jellemző élővilággal. A Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet része.

8. VlSSI HOLTÁG (SÁRAIZUGI HOLT-BODROG)

A holtág a folyószabályozás során a 19. század második felében alakult ki, a Bodrog bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Viss és Olaszliszka községekhez tartozik (158. ábra). Hossza 8,1 km, átlagos szélessége 60 m, területe 48 ha, átlagos vízmélysége 3,2 m, víztérfogata 1,5 millió ml Állami tulajdon, kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. A halászati hasznosítás jogi rendezése folyamatban van. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttségének mértéke közepes. Feltöltődhet a Bodrog árhullámaiból és belvizekből szivattyúsán, leüríthető a Bodrog felé hullámtéri csatornán keresztül. Funkciói: belvízlevezetés, halászat, horgászat. Tájképi szempontból meghatározó jellegű, igen szép holtág. Élővilága gazdag és változatos, több ritka és védett növény- és állatfaj fordul itt elő. A Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet része.

A Vissi holtág a Bodrog hullámterén (háttérben a Zempléni hegység)
158. ábra. A Vissi holtág, a Pap-tó (Vámosújfalu) és a Hosszú-tó (Vámosújfalu) helyszínrajza

9. Pap-tó (Vámosújfalu)

A természetes úton keletkezett holtág a Bodrog jobb parti hullámterén helyezkedik el, közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vámosújfaluhoz tartozik (158. ábra). Hossza 750 m, átlagos szélessége 70 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 50 ezer m-\ Magántulajdonban van. Feltöltése magas vízállás esetén a Bodrogból, illetve szivárgó vizekből történhet. Leürítése gravitációsan, hullámtéri csatornán, zsilipes műtárgyon keresztül lehetséges. Halasítással hasznosítják.

10. Hosszú-tó (Vámosújfalu)

A természetes úton keletkezett holtág a Bodrog jobb parti hullámterén helyezkedik el, közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vámosújfaluhoz tartozik (158. ábra). Hossza 1 km, átlagos szélessége 50 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 0,6 m, víztérfogata 30 ezer m-\ Magántulajdonban van. Feltöltése a Bodrog árvizeiből, illetve szivárgóvizekből, leürítése gravitációsan hullámtéri csatornán, zsilipes leeresztő műtárgyon keresztül lehetséges. A határoló erdővel együtt a tájba harmonikusan illeszkedő holtág. Nem áll természeti védelem alatt. Halasítással hasznosítják.

11. Törökéri holtág

A holtág a Bodrog bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Viss és Sárazsadány községekhez tartozik (159. ábra). Hossza 2,8 km, átlagos szélessége 25 m, területe 7 ha, átlagos vízmélysége 1,7 m, víztérfogata 119 ezer m3. Állami tulajdon, kezelését 2000-ben az FVM Megyei Földművelésügyi Hivatala átvette. A halászati hasznosítás jogi rendezése folyamatban van. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Belvizekből, illetve a Bodrog magas vízállása esetén szivárgóvizekből töltődik fel. Leüríthető szivattyúzással és gravitációsan a Bodrog felé. Funkciói: belvíztározás és belvízelvezetés, öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat. A tájba harmonikusan illeszkedő, meghatározó jellegű holtág. Élővilága gazdag és változatos, több ritka és védett állat- és növényfaj előfordulásának helye. Jelenleg nem tartozik természetvédelmi területhez.

159. ábra. A Törökéri holtág helyszínrajza

12. CSIZMÁRVÍZ

A holtág a 19. század végi szabályozás során keletkezett, a Bodrog bal parti hullámterén helyezkedik el, közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatak városhoz tartozik (160. ábra). Hossza 3,3 km, átlagos szélessége 30 m, területe 10 ha, átlagos vízmélysége 0,6 m, víztérfogata 60 ezer m\ Állami tulajdon, kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A halászati hasznosítás jogi rendezése folyamatban van. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége egyaránt erőteljes. A Bodrog ár hullámai töltik fel, leürítése megoldatlan. Funkciói: horgászat, halászat. Élővilága igen gazdag és változatos, több védett és  ritka növény- és állatfaj is előfordul környezetében. A Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet része. A vizes élőhely fenntartásához a rendszeres vízpótlást meg kell oldani. A ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

Csizmárvíz (Bodrog-holtág Sárospataktól délre)
160. ábra. A Csizmárvíz, a Kengyel-tó (Sárospatak) és a Szögi Holt-Bodrog helyszínrajza

13. Kengyel-tó (Sárospatak)

A napjainkra erősen elmocsarasodott holtág természetes úton alakult ki, a Bodrog bal parti ármentesített területén található. Közigazgatásilag Sárospatak város területéhez tartozik (160. ábra). Hossza 3 km, átlagos szélessége 50 m, területe 15 ha, átlagos vízmélysége 0,2 m, víztérfogata 30 ezer m-\ Magántulajdonban van. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, kiszáradással fenyegetett. Feltöltődhet belvizekből és szivárgó vizekből, leürítése megoldatlan. Funkciója: belvíztározás. Élővilága a mocsarasodó élőhelyekre jellemzően gazdag. Tájképi szempontból nem jelentős. Jelenleg nem áll természeti védelem alatt.

14. Szögi Holt-Bodrog

A holtág a 19. század végi folyószabályozása során alakult ki, a Bodrog bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag Sárospatak város területéhez tartozik (160. ábra). Hossza 4,6 km, átlagos szélessége 20 m, területe 9 ha, átlagos vízmélysége 1,2 m, víztérfogata 108 ezer m\ Állami tulajdon, kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A halászati hasznosítás jogi rendezése folyamatban van. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége erőteljes. A Bodrog árhullámainak vizéből töltődhet fel, leürítése megoldatlan. Funkciói: halászat, horgászat. Tájképi értékét a környékén lévő természetes ligeterdők adják. Élővilága gazdag és változatos, a nedves élőhelyekre jellemző fajokból áll. A holtág rendszeres vízpótlását célszerű megoldani. A Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet része, a ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

A Szögi Holt-Bodrog Sárospataktól délre

15. Nagy-Füzesér

A holtág a Bodrog bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatak városhoz tartozik (161. ábra). Hossza 6,6 km, átlagos szélessége 30 m, területe 20 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 300 ezer m\ Állami tulajdon, kezelésre 2000-ben átadták az FVM Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földművelésügyi Hivatalnak. Halászati joggal a Tiszavirág Halászati Szövetkezet (Tokaj) rendelkezik. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott, vizének minősége öntözésre és haltenyésztésre megfelelő. Belvizekből és szivárgó vizekből töltődhet fel, gravitációsan leüríthető. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat. Befogadója a környező meliorált területek drénvizeinek. Karakteresen szép megjelenésű, fákkal övezett, tájformáló jellegű holtág. Élővilága gazdag és változatos, a nedves élőhelyekre jellemző fajokból áll.

161. ábra. A Nagy Füzesér és a Keleti holtág helyszínrajza
A Nagy-Füzesér (Bodrog-holtág) Sárospataktól délre

16. Keleti holtág

A holtág a 19- századi folyszabályozással keletkezett, a Bodrog bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag Sárospatak városhoz tartozik (161. ábra). A holtág eredetileg a Bodrog hullámterében helyezkedett el a 37+400-39+000 fkm szelvények között, de az 1972-ben végrehajtott töltéskorrekció következtében az ármentesített területre került. Hossza 5,2 km, átlagos szélessége 100 m, területe 52 ha, átlagos vízmélysége 1,6 m, víztérfogata 830 ezer m\ Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége I. osztályú. Tulajdonosa és kezelője Sárospatak önkormányzata, halászati joggal a Bodrogmenti Sporthorgász Egyesület rendelkezik. Vízcseréje megoldott, feltöltése és leürítése, gravitációsan vagy szivattyúsán, csatornán keresztül a Bodrogból, illetve a Bodrog felé lehetséges. Töltődhet belvizekből is. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás és -szállítás, horgászat, vízparti üdülés. Tájképformáló holtág, élővilága ritka fajokkal is rendelkezik. Egyik partszakaszán üdülőfalu létesült.

17. Vajdácskái holtág

A holtág a 19. század végén végrehajtott szabályozás során alakult ki, a Bodrog bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatakhoz és Vajdácskához tartozik (162. ábra). Hossza 7,3 km, átlagos szélessége 70 m, területe 51 ha, átlagos vízmélysége 2 m, víztérfogata 1 millió m3. Állami tulajdon, kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. Folyamatban van a kezelői jog átadása a Bükki Nemzeti Park részére. Medrének feliszapoltsága közepes, vízi növényzettel való benőtt-sége a partszéleken erőteljes. Vízminősége öntözési- és halgazdálkodási szempontból kedvező, I. és II. osztályú. A holtág vizére a bentikus eutrofizálódás és a nagy hínárállomány jellemző. Feltölthető és leüríthető a Bodrogból illetve a Bodrog felé szabályozottan, gravitációs úton. Funkciói: öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat. A holtág és környezete tájformáló jellegű a Longierdő Tájvédelmi Körzet része.

162. ábra. A Vajdácskái holtág (Holt-Bodrog) és a Hosszú-tó (Sátoraljaújhely) helyszínrajza
A Vajdácska holtág a Bodrog hullámterén

18. Hosszú-tó (Sátoraljaújhely)

A holtág a 19. századi folyószabályozás során keletkezett, az élőmeder mindkét oldalán, a Bodrog hullámterén helyezkedik el, Sátoraljaújhely területéhez tartozik (162. ábra). A Bodrog bal parti holtágszakasz hossza 1,2 km, átlagos szélessége 0,5 m, területe 6 ha, a jobb parti holtágszakasz hossza 1,7 km, átlagos szélessége 100 m, területe 17 ha, mindkettőnél az átlagos vízmélység 0,5 m, a teljes víztérfogat 115 ezer m3. Állami tulajdon, kezelője és halászati hasznosítója az Északerdő Rt. A meder feliszapoltsága és vízi növényzettel való be-nőttsége előrehaladott, elsősorban tündérrózsával és vízitökkel van bontva. A Bodrogon levonuló árhullámok vizéből töltődik fel, leürítése nincs megoldva. Funkciója: horgászat. Környezetével együtt rendkívül szép, tájformáló jellegű, különösen a Longi erdőben lévő idős facsoportok, pl. bükkösök, kőris- és tölgyerdők, nyarasok és a feketedió telepítvények értékesek. A Longierdő Tájvédelmi Körzet része.

19. Alsóberecki Alsó-holtág

A holtág a 19. század végi szabályozás során alakult ki, a Bodrog bal parti hullámterében helyezkedik el, közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsóberecki községhez tartozik (163- ábra). Hossza 3,5 km, átlagos szélessége 40 m, területe 14 ha, átlagos vízmélysége 1,3 m, víztérfogata 182 ezer m\ Állami tulajdon, kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. Halászati hasznosítója a Tiszavirág Halászati Szövetkezet. Medre jelentősen feliszapolódott, növényzettel erőteljesen benőtt. Vízcseréje nincs megoldva, vízpótlást a Bodrog árhullámaiból kap, leürítése megoldatlan. Funkciója: horgászat. A holtág és környezete természeti értékekben gazdag, élővilága változatos, növénytársulásaiban számos védett és ritka növény- és madárfaj előfordulását észlelték. A Longierdő Tájvédelmi Körzet része, a ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

163. ábra. Az Alsóberecki Alsó-holtág és az Alsóberecki Felső-holtág helyszínrajza

20. Alsóberecki Felső-holtág

A holtág a 19. század végi folyószabályozással alakult ki a Bodrog bal partján, az 1976. évi töltéskorrekcióval a területet ármentesítették. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsóberecki községhez tartozik (163- ábra). Hossza 1,3 km, átlagos szélessége 40 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 1,3 m, víztérfogata 65 ezer m\ Tulajdonos, kezelő és halászati hasznosító Alsóberecki község Önkormányzata. Feltölthető a Bodrogból szivornyá-san, de töltődhet belvizekből és szivárgó vizekből is. Leürítése nincs megoldva. Funkciói: belvíztározás és horgászat. Tájképet meghatározó szépségű, jellegzetes Bodrog menti, erdővel övezett holtág. Élővilága gazdag és változatos. Az önkormányzat hosszabb távú terveiben halastóként szeretné üzemeltetni.

21. Nagy Karcsa-tó

A holtág a Bodrog bal parti ármentesített területén helyezkedik el, egykori vízfolyásmederből alakult ki. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Karcsa községhez tartozik (164. ábra). Hossza 3,6 km, átlagosszélessége 65 m, területe 23 ha, átlagos vízmélysége 2,5 m, víztérfogata 575 ezer m-\ Állami tulajdon, kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, horgászati hasznosítója az ELZETT CERTA Horgász Egyesület (Sátoraljaújhely). Medrének feliszapoltsága közepes, növényzettel való benőttsége csekély. Élővízfolyással nincs közvetlen kapcsolata, feltöltődhet belvizekből a Felsőberecki csatornán keresztül gravitációsan. Leüríthető zsilipen keresztül a Karcsa-csatorna felé. Funkciói: belvíztározás, horgászat, halászat, üdülés. Környezetét alapvetően meghatározó, karakteres tájképi megjelenésű holtág. A partjaira települt üdülőterület eddig még nem okoz túlzott antro-pogén terhelést. Védett madárfajokban gazdag, a költöző madarak számára pihenőhelyül szolgáló vízfelület. Környezete rendezésre és rehabilitációra szorul. Az önkormányzat hosszú távlatban vízparti üdülőövezet kialakítását tervezi.

A Nagy Karcsai-tó
164. ábra. A Nagy Karcsa-tó helyszínrajza

22. PÁCINI KARCSA

A Bodrogköz egyik természetes mélyvonulatában kialakult holtág, közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pacin községhez tartozik (165. ábra). Nem kapcsolódik közvetlenül a Bodroghoz, a térség belvízrendezésekor fűzték rá a Berecki-főcsatornára. Jelenleg határvíz szerepét tölti be Magyarország és Szlovákia között, bal partja tartozik Magyarországhoz. Hossza 3,8 km, átlagos szélessége 100 m, területe 38 ha. átlagos vízmélysége 2,5 m, víztérfogata 950 ezer m-\ Állami tulajdon, kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, a horgászati jogot a Sátoraljaújhelyi ELZETT-CERTA Horgász Egyesület gyakorolja. Medrének feliszapoltsága közepes, benőttsége a parti részeken jelentős. Vizének minősége megfelelő. Vízpótlásáról és leürítéséről a szlovák fél gondoskodik, magyar részről belvizekből tölthető fel. Funkciói: belvíztározás, horgászat, üdülés. Élővilága gazdag és változatos. A holtág szép, tájformáló jellegű. A parti üdülőterület további bővítése nem célszerű.

165. ábra. A Pácini Karosa helyszínrajza

Egyesületek

Cím
Agrohorg HE (Nyíregyháza)
Alkaloida Lombik HE (Tiszavasvári)
Apagy Közhasznú HE (Apagy)
Barátság Gov HE (Vásárosnamény)
Bátor Coop HE. (Nyírbátor)
Beregdaróci HE (Beregdaróc)
Beregi Tiszahát HE (Tiszaszalka)
Beregi Tiszavirág 2009 HE (Vásárosnamény)
Bezdéd HE (Tiszabezdéd)
Bujtos Sport HE (Nyíregyháza)
Cégénydányád Önkormányzat HE (Cégénydányád)
Cormoran Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Rakamaz)
Császárszállás HE (Nyíregyháza)
Csokay Aranyhorog HE (Nyírmada)
Demecseri Sport HE (Demecser)
Dolgozók HE (Kisvárda)
Ecsedi Láp HE (Nagyecsed)
Fekete István HE (Csengersima)
Felsőtiszai Vasutas HE (Mándok)
HO-HO 2004. HE (Tyukod)
Holt-Szamos HE (Szamossályi)
Holt-Tisza HE (Nagyvarsány)
HORG-ÁSZ-OK HE (Nagykálló)
Ibrányi HE (Ibrány)
Jonatán Rend HE (Csenger)
KEMÉV HE (Nyíregyháza)
Király HE (Mezőladány)
Kis Sügér HE (Mátészalka)
Kraszna HE (Kocsord)
Kurucz HE (Tarpa)
Lenin Mg Tsz HE (Rozsály)
Lokomotív HE (Záhony)
Magyar Pergető Horgászok Egyesülete (Nyírtelek)
Máriapócsi HE (Máriapócs)
Mezőladányi HE (Mezőladány)
Nagyhalászi Potyka HE (Nagyhalász)
Nagykállói Sport HE (Nagykálló)
Nagyközségi HE (Ökörítófülpös)
Nyíregyházi Városháza Horgász és Szabdidő Egyesülete (Nyíregyháza)
Nyírmada-Rohod HE (Nyíregyháza)
Nyírségi HSE (Nyíregyháza)
Nyírteleki Horgász és Természetvédő Egyesület (Nyírtelek)
NYPA-SENIOR HE (Nyíregyháza)
Olcsva HE (Olcsva)
Önkormányzati HE (Levelek)
Penyigei HE (Fehérgyarmat)
Postás HE (Vásárosnamény)
Rákóczi HE (Újkenéz)
Régi Iparosok HE (Nyíregyháza)
Réti csík HE (Kocsord)
Rétközi HE (Nagyhalász)
Sóstógyógyfürdő HE (Nyíregyháza)
Szabadidő SC. Horgász szakosztály (Máriapócs)
Szabolcs Szolár HE (Nyíregyháza)
Szabolcsi Földvár HE (Szabolcs)
SZÁÉV HE (Nyíregyháza)
Szatmárvidéki HE (Mátészalka)
Székelyi víztározó HE (Nyíregyháza)
Szőke Tisza HE (Tiszadada)
Téglagyár Üzemi HE (Fehérgyarmat)
Textiles HE (Nagyhalász)
Tisza-Rétköz HE (Nyíregyháza)
Tisza-Szamosháti HE (Tunyogmatolcs)
Tisza-Szamosközi HE (Fehérgyarmat)
Tiszanagyfalui HE (Tiszanagyfalu)
Tiszaparti HE (Gávavencsellő)
Tiszaparti Sport HE (Dombrád)
Tiszavirág HE (Gulács)
Tiszavirág HE (Tiszabecs)
Tiszavirág HE (Tiszadob)
Tuzsér-Komoró HE (Tuzsér)
Új Élet HE (Tiszalök)
Városi HE (Baktalórántháza)
Vasas HE (Nyírbátor)
Vasutas HE (Nyíregyháza)
Vidiszegi HE (Gyüre)
Zöld Nádszál HE (Nyíregyháza)

Vízirendészeti Rendőrőrsök

Vízirendészeti Rendőrőrs Tokaj
Cím: 3910, Tokaj,
Széchenyi sétány 9/B.
Telefon: 47/352-677;
BM telefon: 30/66-39-576

Vízirendészeti Rendőrőrs Vásárosnamény
Cím: 4800 Vásárosnamény,
Wammala út 1-3.
BM telefon: 03-32/63-19

Látogatottság

Ma:
Tegnap:
Ezen a héten:
Múlt héten:
E hónapban:
Múlt hónapban:
Összes látogató:
2488
3700
24688
84448
72647
56002
4420952