A Közép-Tisza holtágai

Közép-Tiszának a Hármas-Körös torkolata és a Sajó torkolata közötti szakaszt tekintjük. A négy hektárnál nagyobb holtágak száma ezen a folyószakaszon 28. Elhelyezkedésüket az 57 és az 58. ábrán mutatjuk be.

57. ábra. A Közép-Tisza holtágai (1-15)

Ezek fele, azaz 14 holtág (az 1, a 2, az 5-16 jelű) a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) területén van, két holtág (a 3 és a 4 jelű) az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szeged), négy holtág (a 19, a 21, a 22, és a 24 jelű) a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Debrecen), nyolc holtág (a 17, a 18, a 20, a 23, a 25-28 jelű) az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Miskolc) illetékességi területéhez tartozik.

58. ábra. A Közép-Tisza holtágai (16-28)

1. Csongrád feletti Lófogó

A holtág természetes lefűződéssel alakult ki, a Tisza bal parti ármentesített területen húzódik, rövid csatlakozó hullámtéri szakasszal. Közigazgatásilag Csongrád városhoz tartozik (59. ábra). Hossza 1,1 km átlagos szélessége 100 m, területe 11 ha, átlagos mélysége 1,5 m, víztérfogata 165 ezer ml Állami tulajdon, kezelője a Csongrádi Agrorét Kft. Közepesen feliszapolódott, vízi növényzettel erősen benőtt. Feltölthető szivattyúsán a Tiszából és belvizekből, leüríthető szivattyúsán. Funkciói: belvíztározás és öntözővíz-tarozás, horgászat. Élővilága gazdag és változatos, nem tartozik természetvédelmi területhez.

59. ábra. A Csongrád feletti Lófogó és a Gyova-Mámai Holt-Tisza helyszínrajza

2. Gyova-Mámai Holt-Tisza

A gyovai és a mámai részből álló holtágrendszer a Tisza szabályozása során 1858-ban végrehajtott 83. számú átmetszéssel alakult ki, a bal parti ármentesített területen húzódik. Közigazgatásilag Csongrád városhoz és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Csépa és Tiszasas községekhez tartozik (59. ábra). Hossza 12 km, átlagos szélessége 67 m, területe 80 ha, átlagos mélysége 1,5 m, víztérfogata 1,2 millió m3. Nagyrészt állami tulajdon, kezelője a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, a strandi rész Csépa Község Önkormányzatáé. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. A Tiszához az északi (Gyovai) holtágrészen keresztül kapcsolódik. A két holtágrészt a rövid Máma-Gyovai összekötő csatorna kapcsolja egybe. A Tiszából szivattyúsán, illetve belvízből tölthető, vizét a Máma-Tőkefoki belvízcsatornán keresztül a Hármas-Körösbe lehet vezetni. Elsődleges funkciója a belvíztározás, másodlagos funkciója az öntözővíz-tarozás. A környék mezőgazdasági területei gazdaságosan csak innen láthatók el öntözővízzel, de az öntözővíz-készlet korlátozottan áll rendelkezésre. További hasznosítása: halászat és horgászat. A Mámai holtágrészen strand működik, az önkormányzat ennek továbbfejlesztését tervezi. Élővilága változatos és gazdag, nem tartozik természetvédelmi területhez.

A Gyova-Mámai Holt-Tisza Csongrádnál, (a kép bal szélén szakaszoló zsilip, középen vízmérce)

3. Alpári Holt-Tisza

A holtág a Tisza szabályozása során az 1850-es években végrehajtott 80. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza jobb parti, nyárigáttal védett árterületén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár (ez Alpár és Tiszaújfalu egyesítéséből jött létre) és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszasas községek területéhez tartozik (60. ábra). Hossza 9,9 km, átlagos szélessége 148 m, területe 147 ha, átlagos vízmélysége 1,6 m, víztérfogata 2,3 millió m-\ Tulajdonosa, kezelője és a halászati jog gyakorlója Tiszaalpár Község Önkormányzata. Feliszapoltsága közepes mértékű, vízfelületét 40%-ban borítja vízi növényzet, főleg nád, gyékény és tavirózsa. Szivattyúsán és gravitációsan tölthető a Tiszából (a szomszédos Szikrai holtágból átvezetett vízzel), de belvizekből és szivárgás útján is töltődik. Partján, a község északi határában szivattyútelep van, amely nyomócsővezetéken keresztül juttat öntözővizet a hátságra. A holtágat az alpári nyárigát meghágását követően önti el a Tisza. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat, strandolás. Természeti és tájképi értékekben gazdag, értékes élővilággal rendelkező holtág. Jelenleg nem védett, de természeti védettségre méltó terület. A holtág mintegy 400 m-es szakaszán, a strandnál 1995-ben kotrási, medertisztítási munkákat végeztek. A holtág rehabilitációjára vonatkozó elképzelések az alpári nyárigáttal védett öblözet jövőbeni sorsától függenek.

Az Alpári Holt-Tisza nyári gáttal védett ártéren Tiszaalpárnál
60. ábra. Az Alpári Holt-Tisza helyszínrajza

4. Szikrai (Lakiteleki) Holt-Tisza

A holtág a Tisza szabályozása során az 1850-es években végrehajtott 80. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza jobb parti nyárigáttal védett árterületén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár, Lakitelek és Tiszaug községekhez tartozik (61. ábra). Közvetlenül az Alpári Holt-Tisza fölött helyezkedik el, azzal csatorna köti össze. Hossza 9,7 km, átlagos szélessége 122 m, területe 118 ha, átlagos vízmélysége 1,6 m, víztérfogata 1,9 millió m\ Tulajdonosa a Magyar Állam, egy-egy részletének vagyonkezelői az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Folyamatban van további holtágrészek kezelői jogának átadása a KNP részére. A halászati jog a MOHOSZ Bács-Kiskun megyei szervezetének tulajdonában van. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, vízi növényzettel való benőttsége eléri a 30 %-ot. Vize a ?tiszta", illetve ?kissé szennyezett" kategóriába tartozik. A Tiszából alacsony vízállás esetén a holtág déli végén lévő szivattyútelep segítségével szivattyúsán tölthető. 2000-ben a 2,3 km hosszú Ugi-rétségi csatorna felújításával megoldották a holtág északi részének felső vízpótlását is. Gravitációsan a Tisza felé üríthető, vize az összekötő csatornán keresztül jut az Alpári Holt-Tiszába. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat, természetvédelem, strandolás. A holtág közelében van a Tőserdei üdülőtelep. A holtág északi részén mintegy 6 km-es szakasz a Kiskunsági Nemzeti Park Tőserdei mozaikjának része. Élővilága igen gazdag és változatos, országosan védett terület. Tőserdő-től északra egy kb. 3 hektáros, kifli alakú mocsárszerű holtmeder található, amit Dög-Tiszának hívnak.

61. ábra. A Szikrai Holt-Tisza helyszínrajza

5. Tiszaugi Holt-Tisza

A holtág természetes lefűződéssel alakult ki, a Tisza bal parti ármentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Bács-Kiskun megyei Tiszaug községhez tartozik (62. ábra). Hossza 3,7 km, átlagos szélessége 100 m, területe 37 ha, átlagos mélysége 2,3 m, víztérfogata 851 ezer m3. Tulajdonosa és kezelője Tiszaug Község Önkormányzata. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. A környék belvizeinek befogadója, felesleges vizeinek leürítése szivattyútelepen keresztül történik a Tiszába. Elsődleges funkciója a belvíztározás, másodlagos az öntözővíz-tarozás. Élővilága igen gazdag és változatos, a költöző madarak fontos táplálkozó- és pihenőhelye. Nem tartozik természetvédelmi területhez, helyi természeti védelem alá vonása indokolt. Folyamatban van a holtág-hasznosító egyesület szervezése.

62. ábra. A Tiszaugi Holt-Tisza hely színrajza

6. Tiszakécskei Holt-Tisza

A holtág természetes lefűződéssel alakult ki, a Tisza jobb parti ármentesített területén húzódik. Közigazgatásilag a Bács-Kiskun megyei Tiszakécske városhoz tartozik (63- ábra). Hossza 6,9 km, átlagos szélessége 120 m, területe 83 ha, átlagos vízmélysége 1,8 m, víztérfogata 1,5 millió m\ Tulajdonosa és kezelője Tiszakécske Város Önkormányzata. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott. A holtág felső végén a fel-iszapolódás miatt a bentikus eutrofizáció a jellemző, míg az alsó szakaszon, a nyíltvizes területen, a planktonikus eutrofizáció a döntő. Feltölthető a Tiszakécskei öntözőcsatornán keresztül, leürítése a Foktoroki belvízcsatornán át lehetséges. Magas tiszai vízállás esetén szivattyúsán üríthető. A holtág város alatti szakasza a szennyvizek, hulladékok befogadójaként gyakorlatilag szinte teljesen feltöltődött, s a feliszapolódás tovább halad a középső szakasz felé. Elsődleges funkciója a belvíztározás, másodlagos funkciója: horgászat, extenzív halászat, víziszárnyas tenyésztés. Külső partja zárkertekkel és tanyákkal van körülvéve. Élővilága az erőteljes antropogén hatások következtében elszegényedett. A vonuló madarak számára fontos táplálkozó- és pihenőhely. Jóléti hasznosítására több terv is készült, rehabilitációja 1998-ban kezdődött, amely fenékkotrásból és partvonal-rendezésből áll.

63- ábra. A Tiszakécskei Holt-Tisza helyszínrajza

7. Cibakházi Holt-Tisza

A holtág a Tisza-szabályozás az során 1850-es években végrehajtott 78. számú átmetszéssel keletkezett, a bal parti ármentesített területen húzódik. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Cibakháza községhez tartozik (64. ábra). Hossza 16,9 km, átlagos szélessége 70 m, átlagos vízmélysége 2,0 m, területe 118 ha, víztérfogata 2,4 millió m\ Tulajdonosa és kezelője Cibakháza Önkormányzata. A Tiszával hullámtéri csatorna köti össze. A holtág feltöltése ezen a csatornán és a töltésbe épített szivornyán keresztül történik, esetenként szivattyútelep közbeiktatásával. Vízpótlása belvízből a Nagykunsági XII-11 és a Cibakháza-Martfűi belvízcsatornán keresztül is lehetséges. Elsődleges funkciója a belvíztározás, másodlagos funkciója a környéken jelentkező öntözővíz-igények kielégítése. Extenzív halászatot is folytatnak rajta. A holtág mellett strand működik. Élővilága változatos, a vonuló madarak számára fontos táplálkozó- és pihenőhelyül szolgál. Nem tartozik természetvédelmi területhez. Fejlesztésére rehabilitációs terv készült.

64. ábra. A Cibakházi Holt-Tisza helyszínrajza

8. Alcsi Holt-Tisza

A holtág a Tisza szabályozása során alakult ki az 1850-es években végrehajtott 77. számú átmetszéssel, a bal parti ármentesített területen húzódik. Közigazgatásilag Szolnok város területéhez tartozik (65. ábra). Hossza 14,2 km, átlagos szélessége 80 m, területe 114 ha, átlagos mélysége 3,7 m, víztérfogata 4,2 millió m3. Állami tulajdon, kezelője a Közép-Tisza

vidéki Vízügyi Igazgatóság. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű. A holtág medrét eddig három alkalommal szabályozták jelentős mértékű mesterséges beavatkozással: kialakítottak egy 2000 m hosszú kajakkenu versenypályát, ezzel egyidejűleg a Tenyősziget előtti 1300 m-es szakaszon horgász versenypályát létesítettek, legutóbb a 4. sz. főközlekedési út új nyomvonala keresztezi. A telekosztások következtében a parti erdősávok - elsősorban a galériaerdők - szinte teljesen tönkrementek. Vize eutrofizálódott, időnként a tűrhető határértékeknél rosz-szabb, egyes szakaszainak feliszapoltsága jelentős mértékű. Az élő Tiszával fedett hullámtéri csatorna köti össze. Ennek a csatornának kettős szerepe van, egyrészt a belvízöblözet-ből vezeti a vizeket a Tiszába, másrészt magas, de apadó jellegű tiszai vízállásnál lehetővé teszi a holtág vizének pótlását. Elsődleges funkciója a belvíztározás, másodlagos funkciója az öntözővíz-tarozás és jóléti hasznosítás. A holtágba gravitációs úton a Nagykunsági X-2 öntöző főcsatornán, valamint a Kiskengyeli és Kengyeli belvízcsatornák útvonalán lehet frissítő vizet juttatni. Hasznosítják továbbá üdülésre, horgászatra és vízisportolásra (kajakkenu). Tájképi megjelenését erősen lerontja, hogy partját üdülőépületekkel túl sűrűn beépítették. Élővilága az erőteljes antropogén hatások miatt elszegényedett, nem áll természeti védelem alatt. Tartalék ivóvízbázisként is nyilvántartják, kiépítése hamarosan megvalósul. A holtágat terhelő szennyvíz-bevezetések megszűntek. A holtág egy részének rehabilitációjára elkészült a környezeti hatástanulmány és a kiviteli terv.

Az Alcsi Holt-Tisza Szolnoktól délre a 3+000 szelvényben
65. ábra. Az Alcsi Holt-Tisza helyszínrajza

9. Feketevárosi Holt-Tisza

A holtág a Tisza szabályozása során az 1850-es években végrehajtott 77. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag Szolnok városhoz valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szajol és Besenyszög községekhez tartozik (66. ábra). Hossza 3,5 km, átlagos szélessége 45 m, területe 16 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 160 ezer m\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága és a Nagyalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Medrének feliszapoltsága előrehaladott. Vízpótlása csak megfelelő tiszai vízállás (Szolnok +650 cm felett) esetén lehetséges. Országosan védett terület, a Középtiszai Tájvédelmi Körzet része. Jelentős tájképi értékkel rendelkezik. Külső oldalán teljes egészében megmaradt az őshonos puhafás ligeterdő, melynek további telepítése javasolható. A túlparton hatalmas összefüggő nemesnyár tömbök vannak. Fontos táplálkozó helye a távolabbi környéken költő vízimadaraknak. Ősszel különösen az igen ritka feketególyák keresik fel nagy számban. Természeti értékei miatt a ?szentély" típusú holtágak kategóriájába tartozik.

A Feketevárosi Holt-Tisza Szolnoktól északra, a Középtiszai Tájvédelmi Körzet területén (a holtág felső szakasza)
66. ábra. A Fekelevárosi Holt-Tisza és a Szajoli Holt-Tisza helyszínrajza

10. Szajoli Holt-Tisza

A holtág a Tisza szabályozása során az 1840-es évek végén a 76. számú átmetszéssel alakult ki, a bal parti ármentesített területen húzódik. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szajol és Tiszapüspöki községekhez tartozik (66. ábra). Hossza 6,5 km, áttöltésekkel 5 bögére osztott, átlagos szélessége 120 m, területe 78 ha, átlagos vízmélysége 1,20 m, víztérfogata 936 ezer m3. Tulajdonosa és kezelője Szajol Község Önkormányzata. Medrének feliszapoltsága előrehaladott. Vizének minősége a bekerülő szeny-nyező anyagok következtében egyre romlik, eutrofizációja jelentős. Vízpótlása csapadékvízből, belvizekből és a Tiszapüspöki öntözőcsatornából beadott vízből lehetséges. Az alsó végénél lévő szivattyúálláson vizei átemelhetők a Tiszába, magas tiszai vízállásnál szivornyával víz engedhető a holtágba. Elsődleges funkciója belvíztározás, továbbá öntözővíz-vezetés és halászat. Kiemelkedő tájképi értékkel nem rendelkezik, részben kultúrtáj. A bal parton 200 méteres megszakításokkal teljes hosszúságban hétvégi telkeket alakítottak ki. A jobb parton már a vízszéltől kezdődően nád, sás majd erdősor található. Nem védett terület. A holtág fejlesztése során helyre kell állítani a keresztgátakat és a vízkormányzó műtárgyakat, meg kell építeni a partvédelmi műveket, el kell végezni az iszapkotrást. Vízpótlása megoldása érdekében szivattyútelep építése szükséges.

A Szajoli Holt-Tisza az 1+900 szelvényben

11. Szórói (Karcsai) Holt-Tisza

A holtág a Tisza szabályozása során az 1850-es évek végén végrehajtott 75. számú átmetszéssel alakult ki, a jobb parti hullámtéren helyezkedik el. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Besenyszög községhez tartozik (67. ábra). Hossza 4 km, átlagos szélessége 40 m, területe 16 ha, átlagos vízmélysége 70 cm, víztérfogata 112 ezer m3. Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott mértékű. Vizét a tiszai árvizek frissítik és cserélik, szivárgás útján töltődik, a Tisza felé hullámtéri csatornán keresztül üríthető. Funkciója: horgászat. Tájképi értéke jelentős, környezete nincs beépítve. Külső őshonos galériaerdeje teljes egészében megmaradt, míg a vele szemben lévő oldalon hatalmas nemesnyár tömbök vannak. Élővilága gazdag és változatos, környezetében megtalálhatók a fokozottan védett madárfajok. A holtág a Középtiszai Tájvédelmi Körzet része, országos természetvédelem alá vont terület. A ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

A Szórói (Karcsai) Holt-Tisza Besenyszögnél, a Középtiszm Tájvédelmi Körzet területén
67. ábra. A Szórói (Karcsai) Holt-Tisza helyszínrajza

12. Fegyverneki (Alsóréti) Holt-Tisza

A holtág a Tisza szabályozása során az 1856-ban végrehajtott 74. számú átmetszéssel alakult ki, a bal parti ármentesített területen húzódik. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fegyvernek és Nagykörű községek határában helyezkedik el (68. ábra). Hossza 14,9 km, átlagos szélessége 77 m, területe 115 ha, átlagos vízmélysége 2,4 m, víztérfogata 2,8 millió m3. 1993-ban Fegyvernek és Nagykörű községi és Törökszentmiklós városi önkormányzatok tulajdonába és kezelésébe került. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttségének mértéke 30-40 % között változik. Feltölthető a tavaszi belvizekből a Kocsordosi és Büdöséri főcsatornán, vagy öntözővízből a Nagykunsági IV-1 öntözőcsatornán keresztül. Leüríthető az Alsóréti zsilipen keresztül gravitációsan. Elsődleges funkciója a belvíztározás, másodlagos funkciója az öntözővíz-tarozás. A holtág 10+450 km szelvényében megépült áttöltés lehetővé tette, hogy a pihenőpark, nyári napközis tábor és sportpálya mellett kialakulhasson egy olyan tó, amely a vízisport és a sporthorgászat igényeit is kielégíti. Egy 57 ha-os és egy 107 ha-os öntözőtelep található a holtág mellett. A holtágnak nincsenek különleges tájképi értékei, ugyanis egyrészt belterülettel határos, másrészt a környező mezőgazdasági területek egészen a partjáig húzódnak, jelentős antropogén hatásnak van kitéve. A tavaszi és őszi madárvonulás alkalmával számos védett madárfaj számára fontos táplálkozó- és pihenőhely. Nem tartozik természetvédelmi területhez. 1997-ben a holtág egy szakaszára rehabilitációs program készült, 1998-ban e program alapján a 9+150-10+500 km szelvények között iszapkotrást és partkontúrozást végeztek. A Fegyverneki holtágtól északra a Tisza 73- számú átmetszésével is létrejött egy kb. 4 km hosszú holtág a folyó bal partján, de ez mára teljesen feltöltődött, csak időszakosan van benne víz.

68. ábra. A Fegyverneki (Alsóréti) Holt-Tisza helyszínrajza

13. Gói-tói Holt-Tisza

A holtág a folyószabályozás nyomán az 1850-es évek végén végrehajtott 72. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kőtelek községhez tartozik (69. ábra). Hossza 4,6 km, átlagos szélessége 65 m, területe 30 ha, átlagos mélysége 0,9 m, víztérfogata 270 ezer m3. Állami tulajdon, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Medrének feliszapoltsága előrehaladott. 1987-ig a holtág árvízből való feltöltődése a Kisköre-alsó vízmércén mért tiszai 670-690 cm-es vízállásoknál vette kezdetét. Azóta - a nyárigát elhanyagolt állapota miatt - a holtág feltöltődése már 600-620 cm-es vízállásnál megkezdődik. A nyárigát lezárása nélkül a holtágban a víz nem tartható vissza. A holtágon halászatot folytatnak, valamint sporthorgászati célokra is igénybe veszik. Élővilága igen gazdag és változatos, a holtág és környezete a Középtiszai Tájvédelmi Körzet része, országos természetvédelem alá tartozó terület. A ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

69. ábra. A Gói-tói Holt-Tisza és a Csaliéi (Tíszasülyi) Holt-Tisza helyszínrajza

14. Csatlói Holt-Tisza

A holtág a folyószabályozás során 1850-ben végrehajtott 72. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kőtelek és Tiszasüly községekhez tartozik (69. ábra). Hossza 7 km, átlagos szélessége 40 m, területe 28 ha, vízmélysége 1 m, víztérfogata 280 ezer m-\ Medrének feliszapolt-sága és növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Állami tulajdon, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A holtág csak árvízi levonulás alkalmával töltődik fel, vízutánpótlása bizonytalan. A holtág feltöltődése a Kisköre-alsó vízmércén mért 655 cm-es vízállásnál kezdődik meg. A Tiszasüly-Kőtelki nyárigátban lévő Lófoki zsilipen keresztül a Tiszával közvetlen kapcsolatban van. Hasznosítása: a hullámtéren lévő 101 hektáros öntözőtelep vízellátása. Élővilága gazdag és változatos. A holtág területe országos természeti védelem alá tartozik, a Középtiszai Tájvédelmi Körzet része, ennek egyik legszebb tája. Alsó szakasza mentén az eredeti őshonos ligeterdő egy igen szép maradványa található. A ?szentély" típusú holtágakhoz tartozik.

15. Kanyari Holt-Tisza

A holtág a Tisza szabályozása során az 1850-es évek elején a 71. számú tiszaburai átmetszéssel jött létre, a jobb parti ármentesített területen helyezkedik el. Felső és alsó végénél rövid hullámtéri szakasszal folytatódik, ún. ?alvógát" veszi körül. Közigazgatásilag a Heves megyei Pély községhez tartozik (70. ábra). Hossza 8 km, átlagos szélessége 68 m, területe 54 ha, átlagos vízmélysége 0,9 m, víztérfogata 486 ezer m-\ Tulajdonosa és kezelője Pély község Önkormányzata. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. A Jászsági öntöző főcsatornából üzemi hálózaton keresztül feltölthető. Felesleges vizeit nyíltfelszínű csatorna szállítja a Kanyari szivattyútelephez. Funkciói: belvíztáro-zás, horgászat, a közvetlen környezetében jelentkező öntözési vízigények kielégítése. A holtág közvetlen közelében kerteket alakítottak ki. Élővilága változatos, különleges természeti és táji értékei nincsenek, nem tartozik természetvédelmi területhez.

70. ábra. A Kanyari (Kiskörei) Holt-Tisza helyszínrajza

16. Cserőközi Holt-Tisza

A holtág a Tisza szabályozása során 1865-ben végrehajtott 69. számú átmetszéssel keletkezett, a bal parti ármentesített területen húzódik. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaderzs és Tiszaszőlős községekhez tartozik (71. ábra). Hossza 10,5 km, átlagos szélessége 74 m, területe 78 ha, átlagos vízmélysége 0,7 m, víztérfogata 546 ezer m-\ Állami tulajdon, kezelője a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Nagyalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Üzemeltetője a Mirhó-Kisfoki Vízgazdálkodási Társulat. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőtt-ségének mértéke változó, a vizes szakaszokon 30-40 %, a kiszáradó holtág-szakaszokon elérheti akár az 50-100 %-ot is, itt bedőlt fák szegélyezik. A Tisza-tó töltésébe épített szivor-nyán keresztül a Tiszából tölthető. Belvízből jelentős vízpótlást nem lehet megvalósítani. Elsődleges funkciója a belvíztározás, másodlagos a horgászat és a természetvédelem. A meder felső végén igen szép telepített nemesnyár-állomány van. Élővilága gazdag és változatos, területe jelenleg helyi védelem alá tartozik. A holtág egy részének rehabilitációja (vezérárok kotrás) elkészült, de a vízmozgás hiánya miatt a természet ezt a területet is kezdi visszahódítani.

A Cserőközi Holt-Tisza Tiszaderzsnél, a Középtiszai Tájvédelmi Körzet területén
71. ábra. A Cserőközi Holt-Tisza helyszínrajza

17. MONTAJ-TÓ

A Montaj-tónak nevezett holtág a Tisza jobb partján természetes lefűződéssel alakult ki, ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszavalk községhez tartozik (72. ábra). Hossza 5 km, átlagos szélessége 340 m, területe 170 ha, átlagos vízmélysége 0,8 m, víztérfogata 1,3 millió m3. Tulajdonosai az Magyar Állam és a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Miskolc), kezelői a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a Tiszatáj Természetvédelmi Közalapítvány (Tiszalök). Medrének feliszapo-lódása erőteljes, vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott. Belvizekből a Tiszavalki belvízlevezető főcsatornán keresztül tölthető. Vize pótolható a Tiszából is. Szabályozottan leüríthető a Tisza felé. Funkciói: belvíztározás, horgászat. Természetvédelmi mintaterület, jelenlegi állapotában is páratlan szépségű, tájmeghatározó jellegű terület (pl. a Szilierdő jellemző alföldi tölgyes, a meder növénytársulásokban - nád, gyékény, vízi harmat-kása - igen gazdag), állatvilága is értékes. Mint a Borsodi Mezőségi Tájvédelmi Körzet része, a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, országos jelentőségű természetvédelmi terület része.

72. ábra. A Montaj-tó és a Felső-Morotva helyszínrajza

18. Felső-morotva

A morotvának nevezett holtág a Tisza szabályozás során a 68. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza jobb parti ármentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszavalk községhez tartozik (72. ábra). Kialakulásának időpontja nem ismert. Hossza 1,7 km, átlagos szélessége 300 m, területe 51 ha, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 255 ezer m1. Tulajdonosai és kezelői magánszemélyek, valamint a Tiszatáj Természetvédelmi Közalapítvány (Tiszalök). Medrének feliszapoltsága előrehaladott, náddal és gyékénnyel nagyrészt benőtt, tószerű holtág. Vizének minősége a feltöltő víz minőségétől függ. Nincs közvetlen kapcsolata az élővízfolyással, belvizekből és szivárgó vizekből töltődik fel, vízszintjét a szomszédos szivárgó csatorna működése határozza meg. A Tisza felé szivattyúsán leüríthető, de ezzel sem lehet egyértelműen szabályozni vízszintjét. Funkciói: belvíztározás, halászat, horgászat. Élővilága gazdag és változatos, viszonylag zavartalan terület. Jelenleg nem áll természeti védelem alatt.

19. Csibeházi Holt-Tisza (Göbe)

A holtág a 19- századi folyószabályozás során a 65. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza bal parti ármentesített területén helyezkedik el, alvógát veszi körül. Közigazgatásilag a Hajdú-Bihar megyei Egyek és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszadorogma községek területéhez tartozik (73- ábra). Állami tulajdon, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Hossza 1,9 km, átlagos szélessége 105 m, területe 20 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 200 ezer m-\ Medre vízi növényzettel erőteljesen benőtt, feliszapoltsága előrehaladott. Feltölthető a Tisza bal parti szivárgó csatornából. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat, természetvédelem. 1984 óta országos természeti védettség alatt áll. A védettség célja a szomszédos Göbe erdő természetes növény- és erdőtársulásainak, állatfajainak, a vízi élőhelyeknek és a különlegesen szép tájnak megóvása és fenntartása. A Csibeházi Holt-Tisza környékén több elhagyott régi folyómeder nyoma fedezhető föl, amelyekben csak időszakosan jelenik meg a víz.

73- ábra. A Csibeházi Holt-Tisza (Göbe) helyszínrajza

20. Tiszadorogmai Holt-Tisza (Pirics)

A holtág a Tisza-szabályozáskor a 64. számú átmetszéssel alakult ki. A Tisza-tó kialakításáig a hullámtéren, azóta a jobb parti ármentesített területen elhelyezkedő holtág közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszadorogma községhez tartozik (74. ábra). Hossza 1,8 km, átlagos szélessége 30 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 25 ezer m\ Állami tulajdon, kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. Medre erőteljesen feliszapolódott, vízi növényzettel jelentős mértékben benőtt. Vizének minőségét a feltöltő szivárgó víz minősége határozza meg. Nincs közvetlen kapcsolata az élővízzel, vízkészlete belvizekből és szivárgó vizekből pótlódik. A Tisza felé leüríthető. Funkciói: belvíztározás, horgászat, vadászat. A Pirics nevű, sűrű puhafás ligeterdő övezi, nehezen megközelíthető, háborítatlan terület, természetes vadbúvóhely, gazdag állat- és növényvilággal. Jelenleg nem áll természeti védelem alatt.

74. ábra. A Tiszadorogmai Holt-Tisza (Pirics) helyszínrajza

21. Herepi Holt-Tisza

A holtág a Tisza-szabályozás idején a 64. számú átmetszéssel alakult ki, a bal parti ármente-sített területen helyezkedik el. Közigazgatásilag a Hajdú-Bihar megyei Egyek községhez és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszadorogma községhez tartozik (75. ábra). Hossza 2 km, átlagos szélessége 150, területe 30 ha, átlagos vízmélysége 1,3 m, víztérfogata 390 ezer m\ Magántulajdonban van, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Medrének fel-iszapoltsága csekély, növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Vizének minősége kielégítő. Vízkészlete belvizekből pótlódik, leüríthető a Tisza felé. Funkciói: belvíztározás, üdülés, horgászat. Élővilága gazdag és változatos.

75. ábra. A Herepi Holt-Tisza és a Tiszacsegei Holt-Tisza (Morotva-köze) helyszínrajza
A Herepi Holt-Tisza Tiszadorogmánal

22. Tiszacsegei Holt-Tisza (Morotva-köze)

A holtág természetes lefűződéssel alakult ki, a Tisza bal parti ármentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Hajdú-Bihar megyei Tiszacsege községhez tartozik (75. ábra). Hossza 7,5 km, átlagos szélessége 95 m, területe 71 ha, átlagos vízmélysége 1,9 m, víztérfogata 1,4 millió mf. Állami tulajdon, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Medre erőteljesen feliszapolódott, vízi növényzettel jelentős mértékben benőtt. Vizének minősége megfelelő. Belvizekből töltődik fel, leürítése a Berzsenyes-csatornán keresztül az Árkus-főcsatorna felé lehetséges. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, üdülés. Élővilága gazdag és változatos. Tiszacsege Község Önkormányzata falusi turizmus céljaira szeretné hasznosítani a holtágat.

A Tisza-szabályozáskor a 63- számú átmetszéssel Tiszacsege nyugati határában létrejött egy másik holtág is (a hullámtérben), amit egy későbbi töltésépítéssel a hullámtérből kirekesztettek. A holtág mára szinte teljesen feltöltődött, illetve belvízcsatornává alakították át (Berzsenyesi-csatorna).

23. PÉLYI-TÓ

A tószerű holtág természetes úton keletkezett, a Tisza-tó közelében a jobb parti ármentesített területen helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ároktő községhez tartozik (76. ábra). Hossza 2 km, átlagos szélessége 250 m, területe 50 ha, vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 250 ezer m1. Tulajdonosa és kezelője a Mag 2000 Kft. (Ároktő). Medrének feliszapoltsága jelentős, növényzettel való benőttsége erőteljes, ami a szukcesz-sziós folyamat előrehaladott állapotát mutatja. Vízszintje a Tisza-tó vízállásától függ, vize a szivárgó csatornából és belvizekből pótlódik. Funkciói: belvíztározás, vadászat. Élővilága gazdag és változatos, kiváló vadbúvóhely. Természeti védelem alatt áll.

76. ábra. A Pélyi-tó helyszínrajza

24. MlSKAFOKI (KÁCSA-SZIGETl) HOLT-TlSZA

A holtág a Tisza-szabályozás során a 62. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza bal parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Hajdú-Bihar megyei Tiszacsege és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ároktő községekhez tartozik (77. ábra). Hossza 3,6 km, átlagos szélessége 56 m, területe 20 ha, átlagos vízmélysége 0,9 m, víztérfogata 180 ezer m-\ Állami tulajdon, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély mértékű. Vízminősége megfelelő. Közvetlen kapcsolatban áll a Tiszával, árhullámok levonulásakor gravitációsan töltődik. Szivattyúsán belvizekből is tölthető. Funkciói: horgászat, természetvédelem. Kiemelkedő tájképi értékeinek, igen gazdag és különleges növény- és állatvilágának megóvása érdekében 1972 óta országos természeti védelem alatt áll, a Hortobágyi Nemzeti Park része. Az érintett önkormányzatok szándékában áll a holtágat a falusi turizmust szolgáló létesítmények közé bevonni.

A Miska/oki Holt-Tisza Tiszacsegonél, a Hortobágyi Xemzeli Park területen
77. ábra. A Miska-foki (Kácsa-szigeti) Holt-Tisza helyszínrajza

25 Ároktői Holt-Tisza

A holtág a Tisza-szabályozás során a 62. számú átmetszéssel alakult ki. A Tisza-tó jobb parti árvédelmi töltésének közelében, az ármentesített területen helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ároktő községhez tartozik (78. ábra). Hossza 920 m, átlagos szélessége 60 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 0,6 m, víztérfogata 30 ezer m\ Tulajdonosa, kezelője és halászati hasznosítója magánszemély. Erőteljesen feliszapolódott, nyílt vízfelületű, közepesen eutrofizálódott holtág. Nincs közvetlen kapcsolata az élővízzel, vízpótlása belvizekből és szivárgó vizekből lehetséges. Funkciói: belvíztározás, horgászat. A falu alá benyúló, tájképileg jellegzetes megjelenésű holtág keleti és déli partszegélyén kommunális szemétlerakó helyet létesítettek. Erőteljes antropogén hatásnak van kitéve, élővilága a lakott terület közelsége miatt elszegényedett.

78. ábra. Az Ároktői Holt-Tisza helyszínrajza

26. Énekes-ér

A holtág a Sajó torkolati szakaszánál természetes úton lefűződött mélyvonulat, amit a belvízrendezés során állóvízzé alakítottak. A Tisza jobb parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőcsát városhoz tartozik (79. ábra). Hossza 12,2 km, átlagos szélessége 120 m, területe 146 ha, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 730 ezer m\ Állami tulajdon, kezelője a Bükkalja-Délborsodi Vízgazdálkodási Társulat. Medre erőteljesen feliszapolódott, növényzettel sűrűn benőtt, kiszáradással fenyegetett. Szabályozott vízpótlása és leürítése megoldatlan, vízkészlete belvizekből és szivárgó vizekből pótlódik. Funkciói: belvíztározás, nádgazdálkodás. Élővilága igen gazdag és változatos, a holtágat kísérő galériaerdő tájképi szempontból értékes, meghatározó jelentőségű. Jelenleg nem áll természeti védelem alatt. Mezőcsát Város Önkormányzata távlati elképzelései között szerepel a holtág egy szakaszának feltöltése és azzal az üdülőterület bővítése. Rehabilitációjához iszapkotrás és a partvonal szabályozása szükséges.

79. ábra. Az Énekes-ér helyszínrajza

27. Tiszatarjani Holt-Tisza

A holtág a Tisza-szabályozás során, a 60. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszatarján községhez tartozik, a Tisza-tó hatása alatt áll (80. ábra). Hossza 400 m, átlagos szélessége 120 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 0,7 m, víztérfogata 35 ezer m\ Állami tulajdon, kezelője az Északerdő Rt. (Miskolc). Halászati hasznosítója a Délborsodi Halászati és Juhászati Szövetkezet (Gelej). Medre erőteljesen feliszapolódott, vízi növényzettel sűrűn benőtt. A Tisza árvizei töltik fel hullámtéri csatornán keresztül (szabályozhatóan), leürítése ugyanezen csatornán keresztül történhet. Funkciója: horgászat. Élővilága gazdag és változatos. Az árvízi elöntések miatt halutánpótlása folyamatos, a szukcesszió kevésbé előrehaladott, mint az ármentesített területen lévő holtágaknál. Tájképi szempontból igen szép, jel-legzetes holtág. Jelenleg nem tartozik természetvédelmi területhez. Vízpótlásának megoldása érdekében a szükség van a feltöltő zsilip helyreállítására és a hullámtéri árok kotrására.

80. ábra. A Tiszatarjáni Holt-Tisza helyszínrajza

28. Oszlári Holt-Tisza

A holtág a Tisza-szabályozáskor végrehajtott 59- számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza jobb parti ármentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Oszlár községhez tartozik (81. ábra). Hossza 3,3 km, átlagos szélessége 30 méter, területe 10 ha, átlagos vízmélysége 1,5 méter, víztérfogata 150 ezer m-\ A holtágat a Hejő-csatorna esatlakozásánál két részre osztották. Az áttöltés feletti szakasz tulajdonosai: Oszlár község Önkormányzata és magánszemély, az áttöltés alatti szakasz állami tulajdonban van, kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. Medre erősen feliszapolódott, náddal és sással benőtt. Belvíztározóként is funkcionál, a Tisza felé szabályozottan üríthető. Kitermelésre érett, telepített erdőkkel övezett. Környezetében szemétlerakót alakítottak ki, hígtrágya-bemosódás veszélye is fenyegeti. Kiemelkedő természeti értékei nincsenek, tájképi szempontból nem jelentős terület.

Az Oszlári Holt-Tisza Tiszapalkonya térségében
81. ábra. Az Oszlári Holt-Tisza helyszínrajza

Online látogatóink

Oldalainkat 150 vendég és 0 tag böngészi

Cookie-k kezelése