Kalandozás a Szenkén!

Horgászvizeink

A tó több száz éves, vadregényes, fákkal körülölelt ugy mond igazi vadvizjellegü,bár a falu egyik utcája pont a partján halad el. Szeretném meg emliteni hogy 2-3 hetente van haltelepités, jelentős a ponty, amur, harcsa, csuka állománya, hatalmas mennyiségben jelen van az őshonos kárász, dévérkeszegból 4-5 kg példányok kerültek a vizbe. A tó parton müködő büfében minden igényt kitudunk elégiteni (étel, ital, horgászfelszerelés, sátorozás, rendezvényszervezés)
Érdemes el látogatni több napra családdal is igen sok a környéken a látnivaló (Túristvándi, Kölcse, Túrbukó, Szatmárcseke stb. kulturált és olcsók a vendégházak)

Mindenkit szeretettel várunk.

Információ: 06-70/9303-100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Képek tavunkról:


Óh a Szenke! Évtizedek óta ismerem ezt a vizet, gyakran meg-megálltam a partján és gyönyörködtem benne, megannyi nagy halat sejtve. Ám valahogy nem jött össze a horgászat, ez idáig. Hogy miért? Részint, mert nem volt időm, részint meg nem igen volt vízkezelő. Aztán olvastam róla a kapás-van-on. Megtudtam, hogy Tóth András a tógazda és hogy horgászegyesület is működik a tavon, immár második éve.

Fel a telefont, egyeztetés és András meghívott egy horgászat erejéig. Volt olyan kedves, hogy szállást is biztosított. Endrédi Robival, elmaradhatatlan és hűséges horgászbarátommal keltünk útra. A Szenkéről, már az 1200-as évek óta van írásos feljegyzés, ám a mai formáját az 1980-as években nyerte el, mióta megépítették a zsilipet.

Fantasztikus az élővilága, számos szigorúan védett madár és állatfaj található itt, lévén a Szenke természetvédelmi körzet. Így pl.: bakcsó, bíbic, danka sirály, szárcsából három féle, vidra, pézsma, vadkacsa, jégmadár, mocsári teknős található. A víz 13,5 ha területű és több mint 2 km hosszú. Átlagosan 50 m széles és 3 m mély, de a legmélyebb pontja, a 6 m is meghaladja. És egy sajnálatos tragédia is tartozik hozzá, ami egyben legendává nőtte ki magát. 1905. május 5-én, egy 11 tagú társaság csónakázni ment. Egy felhevült, részeg fiatalember, elkezdte himbálni a csónakot, ami felborult és 9 leány belefulladt a vízbe. Állítólag azóta is ott kísértenek. 

A helytörténetről szólva, a Szenke-parti vásár, amely mindig aug. 20-a után van, idén 25-én, ajánlom mindenki figyelmébe, már országos hírű. Itt készítik a penyígei szilvalekvárt, amely le van védetve, és Európa szerte ismerik, nem beszélve a szilvapálinkáról. És most a vízről. A tavon működő Zöldnádszál, he., 100 felnőtt, 20 ifi, 30 gyermek horgásszal büszkélkedhet. Az éves területi jegy, felnőtteknek 35.000 Ft, és ezért 1 q hal fogható összesen. A napijegy 2500 Ft, ezért 2 nemes, 3 kg egyéb hal vihető el, valamint éjszakai horgászatra is jogosít. Szálás lehetőség van, 3 db négyszemélyes lakókocsi bérelhető 1000Ft/fő áron, a horgásztanyán, ahol büfé, kocsma, horgászbolt is van. A tavon havonta kétszer van telepítés, 10 q vegyes hal, ponty, amur, dévér ( 3 kg-os átlagsúlyban), ez évente 100 q jelent. Tavaly átlagosan 100 db napijegy fogyott havonta, 3,8 kg átlagfogás mellett. 

A víz kezelője, a Halborétum Kft., melynek tulajdonosa, a már említett Tóth András. Tavaly óta van kezelésében a víz, és ez meg is látszik, mivel eddig meglehetősen elhanyagolt volt. Pergetni július 1-től lehet, de csak partról. A pontyokat és a csukákat / amelyekből elképesztően sok van /, 5 kg felett nem lehet elvinni. A csuka 50 cm felett vihető el, minden másban az országos méretkorlátozás a mérvadó. Rengeteg kárász, harcsa és csuka van a vízben, az amurok pedig kapitálisok, ám a terepviszonyok miatt, szinte lehetetlen megfogni őket. Ezt magyarázza, hogy amurból a legnagyobb itt fogott példány, csak 12 kg-os volt. Csukából 15,4 kg, pontyból pedig 18,3 kg.

Érdekes módon, harcsára csak elvétve horgásznak, pedig fogtak itt már jó pár 40 kg körüli példányt.

Most pedig a horgászatról!

Na ez külön történet. Itt ismerkedtem meg Ifjú Zsolttal, aki már 20 éve horgászik itt. Őt András ajánlotta, mondván, hogy ő biztos fog-fogat velem halat, nyugodjak meg. Kissé tamáskodtam, hiszen halat megrendelésre fogni még nem volt szerencsém. Tévedtem! Mikor Zsolt ismertette velem különleges horgászmódszerét és csaliját, rögtön sutba dobtam a felszerelésemet, mivel Ő látott el mindennel. Robi a parton maradt, én pedig csónakba szálltam Zsoltival. Zsoltnak két helye van, egymással szemben. Előbb az egyiket, majd a másikat etettük be. Ez volt du. 4 óra körül. Az idő borús, esős volt.

A módszer, feltolós úszós szerelék, az egyik boton 25-ös, a másikon 30-as damil. Semmi fonott, mert azt egyszerűen nem veszi fel a hal. 50-60 cm-es vízmélység, nádas-gyékényes öbölben. A csali ecetes-fokhagymás csemegekukorica, az etetőanyag ugyanez, csak kemény kukorica képében. Először csak kárászok jöttek, 60-70 dekás formák, de ezek aranykárászok / carassius auratus / voltak. Már ekkor meglepődtem, hiszen gyerekkorom óta, nem volt hozzájuk szerencsém. Szinte pezsgett a víz, a sok túrástól. Aztán megmozdult a gyékény és Zsolti úszója felborult. A bevágást követően, a hal be a gyékénybe, mi pedig eloldva a csónakot, utána. Sikerült kibányászni a nádfalból, de mivel Zsolti nem használ sportszerűségből merítőt, ezért kicsúszott a kezéből, egy 4 kg körüli tükrös.

Ekkor kaptunk egy jó kis zuhét. Irány a part, átöltözés, majd az eső elálltával vissza a vízre. Most a másik helyre álltunk be. Megint kárászokkal kezdtünk, de 10 perc nem telt bele, Zsolti megint pontyot akasztott és ez már meglett, egy 2 kilós tőponty formájában. Na hal nélkül már nem leszünk! Megbeszéltük, hogy másnap hajnalban folytatjuk.

Közben Robi éjszaka folytatta, igen szép kárász zsákmányra szert téve, meg valami iszonyatosan megtépte. Hajnalban Zsolti keltett és irány a tegnapi hely. A csukák valóságos vérfürdőt rendeztek, annyi rablás volt a vízen. Rögtön viszketni kezdett a tenyerem, de a szabály az szabály, nem lehet pergetni. Később maga Pandora sietett a segítségemre. Ahogy tekertem ki a botot, az egyik csupa fog rárabolt a kukoricára. Méreten aluli, mehet vissza. Na, mi lenne ha megpróbálnám még egyszer, kukoricával még úgy sem pergettem. Dobás, tekerés, megint rárabolt, de ez már sokkal nagyobb volt, olyan 2 kiló körüli, el is harapta a zsinórt. 

Na folytassuk a békés halakkal. Most nekem van feltolós kapás, bevágás, de irány a gyékény és a bot rögtön megkönnyebbedet. A horog hiányzott. Az amur bosszúja. Újra Zsolti akaszt, és pár perc fárasztás után, egy két kiló körüli amur a jutalma. Most egy darabig csend, közben beszélgettünk a tóról. Megtudtam, hogy tavaly Zsolti több száz csukát fogott ezen a vízen és jó pár harcsa is megtépte Megint hajlik a botja és egy compó fityeg a horog végén, olyan fél kiló forma. Mint megtudtam, ezekből az energia bombákból is rengeteg van, gyakran is akad horogra, de vissza kell engedni, nagyon helyesen.

Sajnos lassan készülnöm kellett, irány hazafelé. Megköszöntem Zsoltinak a rám áldozott idejét, de a szavamat vette, hogy ősszel ellátogatok ide csukázni, amit már alig várok. Köszönet Tóth Andrásnak, aki lehetővé tette, hogy horgászélményeimet bővítsem és köszönöm neked Szenke, amiért nem fukarkodtál a kincseiddel.
Valamint köszönöm Penyíge falu lakóinak, azt a hihetetlen vendégszeretetet, amit irányomban tanúsítottak.

Képek a tóról:

szenke 000.jpg szenke 001.jpg szenke 002.jpg

szenke 003.jpg szenke 004.jpg szenke 005.jpg

szenke 006.jpg szenke 007.jpg szenke 008.jpg

szenke 009.jpg szenke 010.jpg szenke 011.jpg

szenke 012.jpg szenke 013.jpg szenke 014.jpg