Horgász tavak, horgászat

Köszönet az adó 1%-áért Köszönjük azoknak, akik
adójuk 1%-át
a Egyesületünk számára ajánlották fel.
Adószámunk: 19207119-1-15

 
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
  • default color
  • green color
  • blue color

Országos szabályzat

E-mail Nyomtatás
FacebookIWIWGoogle bookmarkTwitterSatartlapJP-Bookmark

Országos szabályzat


I. A HORGÁSZAT JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL
II. A HORGÁSZAT RENDJE
III. A HORGÁSZAT ETIKAI SZABÁLYAI
Horgász-szervezetek rövid története

E szabályok rendeltetése elősegíti a horgászat céljának érvényesülését: a halfogást sportszerű eszközökkel és módszerekkel, a kifogott, hallal való ésszerű kíméletes bánásmódot, a szabadidő kulturált eltöltését, az egészséges kikapcsolódást a természetben.
A horgászatot törvények és egyéb jogszabályok, szabályozzák. Az egyes vizeken a horgászközösségek, illetve a víz kezelői tovább szabályozhatják a horgászatot. Végül szabályozzák a horgászatot azok az etikai normák, amelyek mindenki számára biztosítják a zavartalan szabadidő eltöltést.

I. A HORGÁSZAT JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Jogszabályilag a halászatot és a horgászatot az 1999. évi CXIX. törvénnyel módosított
1997. évi XLI. törvény és az ennek végrehajtását szolgáló 73/1997. (X..28.) FM-KTM r. (a tilalmi időkről), valamint a 78/1997. (XI. 4.) FM r. (a kifogható halfajok legkisebb méretéről) szabályozza; a csónakok felszereltségét és a vízi közlekedést a 27/1993.. KHVM r. mellékleteként a Hajózási Szabályzat, valamint a 2/2000. (VII. 26.) KÖVIM rendelet; a vízi állások létesítését az OVH elnökének 2/1985. sz. rendelkezése és a 72/ 1996. (V. 22.) kormányrendelet; a jégen tartózkodás szabályait a 6/1995. (III. 22.) BM rendelet írja elő.
A legfontosabbb tudnivalók:

Horgászni az jogosult, akinek állami horgászjegye és az adott vízre területi engedélye van. E rendelkezés mindenkire vonatkozik: - a házastársra, más családtagra és a vendégre is.
Állami horgászjegyet csak olyan magyar állampolgár kaphat, aki horgászvizsgát tett, és horgász egyesületi tag; horgászattal (halászattal) kapcsolatos bűncselekményért 3 évre visszamenőleg büntetve nem volt, és horgászattal (halászattal) kapcsa latos szabálysértés miatt egy éven. belül nem hoztak ellene jogerőse elmarasztaló
határozatot, valamint előző évi fogási naplóját leadta.

A horgászatra jogosult horgászás közben köteles magánál tartani személyi igazolványát, horgászigazolványát, tagsági lapját, állami horgászjegyét, valamint a területi engedélyét és fogási naplóját, melyeket az ellenőrzésre jogosult személyek (halőr, társadalmi halőr, rendőr és más hatósági közegek) felszólítására ellenőrzésre át kell adnia és lehetővé kell tennie a horgászeszközök és a zsákmány megvizsgálását.
Az ellenőrzésre jogosult személyek azt a járművet, amelyen feltehetően halzsákmány van, működési területűkön feltartóztathatják, átvizsgálhatják és jogosulatlan halzsákmány esetén az elkövetők ellen intézkedhetnek.
Az ellenőrzésre jogosult személy a horgászfelszerelést az orvhorgásztól minden esetben, a horgászásra jogosulttól akkor
veheti el, ha az az elkövetett szabálytalanság tárgyi bizonyítékául szolgál (pl. gereblyéző felszerelés, egy négyzetméternél nagyobb csalihalfogó háló stb.). Az elvett eszközről az ellenőrző személy átvételi elismervényt ad. A jogellenesen kifogott élő halat haladéktalanul visszajuttatja a vízbe. Az ellenőrző személy a szabályokat megsértő horgásztól az adott vízterületre érvényes területi engedélyét és súlyos esetben állami horgászjegyét - a halászati hatósághoz történő továbbítás végett - elismervény ellenében bevonhatja. Intézkedését a fogási naplóba bejegyzi.

Egész évben tilos kifogni a természetvédelmi célból-védett halfajokat. Más halfajokat azok tilalmi időszakában tilos kifogni. Az első csoportba tartozókat az állami horgászjegyen, a második csoportba tartozókat az állami horgászjegyen, illetve az adott évre vonatkozóan a fogási naplóban olvasható tájékoztatás tartalmazza. Általános horgászati, vagy faj szerinti tilalmi idő a helyi horgászrendben a halkihelyezés utáni időszakra és meghatározott területre is elrendelhető.

Egyes halfajokat csak akkor szabad kifogni, ha a meghatározott hosszméretet elérték. Ezek felsorolása az állami horgászjegyen és a fogási naplóban is olvasható. A helyi horgászrendek további halfajokra is előírhatnak méretkorlátozást.

A faj szerinti tilalom alá eső vagy a méreten aluli kifogott halat, akár élő, akár élettelen állapotban van, haladéktalanul és kíméletesen - nem dobva - kell a vízbe visszahelyezni.

A méretkorlátozás alá eső halfajokból naponta, fogható darabszámot a fogási napló tájékoztatója tartalmazza. A helyi horgászrend előírhat szigorúbb mennyiségi korlátozásokat is.

A helyi horgászrend - a halászati hatóság előzetes hozzájárulása alapján - a faj szerinti tilalmi idők és a legkisebb fogható méretek és mennyiség vonatkozásában eltérhet a jogszabályban foglaltaktól.

Az egy időben használható horgászbotok számát, illetve a horgok számát a jogszabály és a fogási napló tartalmazza. A
helyi horgászrend e rendelkezéseken szigoríthat, valamint megtilthatja, túl a 9., 10., 11. pont rendelkezésein, időszakosan vagy állandó jelleggel - egyes horgászati, halfogási módok (pl. csónak használata, sleppelés, bizonyos csalik és műcsalik, meghatározott szerelék, éjszakai horgászat stb.) alkalmazását.- A botokkal egyidejűleg használható csalihalfogó emelőhálóval csak ragadozóhal horgászatához fogható csalihal. Tilos e hálóval étkezésre vagy háziállatok etetésére szánt halat fogni, valamint használatakor a bevetett horgoktól eltávolodni.

Tilos a horognak olyan mozdulattal való behúzása. (rángatása), hogy az kívülről akadjon a hal testébe ("gereblyézés'. Tilos olyan szereléket használni, amely eleve ilyen rendeltetéssel készült. (Pl. ólomba rögzített nagyméretű egyes vagy hármas horog, vagy a végólom fölött a főzsinórra előke nélkül felkötött egyes és hármas horog.)

A csónak tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy a csónak felszereltsége és műszaki állapota a vízi rendészeti előírásoknak megfeleljen. A csónak vezetője köteles mindenkor a Hajózási Szabályzat rendelkezései szerint vezetni a vízi járművet. A csónakkal kellő távolságban kell elhaladni a parttól, a horgászpadtól vagy csónakból horgászók bevetett felszereléseitől.

Horgászni csak a vízi közlekedés elsődlegességének betartásával szabad. A horgászáskor használt karót, bóját a horgászat befejeztével a vízből el kell távolítani.

Hajóúton kívül, vízi közlekedésre alkalmas vízterületen horgászállást a vonatkozó jogszabály előírásainak betartásával szabad létesíteni.

Határvízen horgászó köteles a határőrizetre, valamint a-határvízi közlekedésre vonatkozó szabályokat betartani.

A horgász köteles a fogási naplót vezetni, majd az azon feltüntetett határidőig az egyesületnek megküldeni vagy a naplón feltüntetett címre leadni. A napló vezetésének, adatai összesítésének a halállomány felmérése és a halgazdálkodás szempontjából van jelentősége. A helyi horgászrend előírhatja, hogy a méretkorlátozással védett halat fogása után azonnal, a horgászat folytatása előtt be kell jegyezni. Állami horgászjegyet, és szövetségi betétlapot csak az kaphat, aki az előző évi fogási naplóját leadta.
A fogási naplót a "Tudnivalók" címszó alatti előírások szerint kell vezetni.

A horgász a halászati hatóság által kíméleti területté nyilvánított vízrészen a horgászati tilalmat, továbbá egyes vízterületeken a vízügyi, valamint a természetvédelmi hatóságok által meghatározott korlátozásokat is kőteles betartani.

Az e fejezetben foglalt előírások megsértése - a cselekmény, súlyától függően - büntető vagy szabálysértési, illetve halvédelmi bírságolási eljárást von maga után.

A vízszennyezést, kivált halpusztulás esetén a horgász haladéktalanul jelentse a halőrnek vagy a területen található más hatósági személynek, egyesületének, illetve az illetékes halászati hatóságnak, vagy Környezetvédelmi Felügyelőségnek.

II. A HORGÁSZAT RENDJE

E fejezet előírásainak és ajánlásainak hatálya kiterjed mindazon vizekre, amelyek halászati joga a szervezett horgász közösségé, és azt az országos, illetve megyei, területi szövetség, vagy valamely horgászegyesület gyakorolja.
A horgászrend kiterjed a fogási naplóban felsorolt halászati szövetkezetek, Kft.-k vizeire és a Balatonra isi

Egyes vizeken a vízterület és a gazdálkodás helyi adottságai részletesebb, általában szigorúbb szabályozást tesznek szükségessé; amit az e vizekre életbe léptetett úgynevezett helyi horgászrendek tartalmaznak. Ezeket a halászati-horgászati hasznosító állapítja meg. A helyi horgászrend egyes. jogszabályi előírásoktól is eltérhet az I. 7. pont alapján. Ezért a horgász, ha számára ismeretlen vízen kíván horgászni, előzőleg kőteles megismerni a helyi horgászrendnek az országostól eltérő előírásait, de mindenekelőtt arról is meg kell győződnie, hogy a birtokában lévő területi engedély érvényes-e az adott vízterületre.

Az olyan horgászt, aki a horgászrendekben foglalt rendelkezéseket nem tartja meg, egyesülete vonja felelősségre túl az esetleges hatósági eljáráson.

A víz minőségének védelme érdekében tilos olyan anyag vízbe juttatása, amely a víz minőségét rontja (pl. mérgez, oxigént von el, a fenéken erjed, rothad stb.). A szoktató etetést a halászati hatóság, illetve a helyi horgászrend megtilthatja. Tiltás híján is csak a vízminősége nem ártalmas etetőanyagok használhatók.

Tilos a vízi és vízparti növényzetnek a horgászhely fenntartásához elengedhetetlenül szükséges és a helyi horgászrendben esetleg meghatározott mértékét meghaladó csonkítása, illetve irtása; a partvédelmi létesítmények megbontása; a szemetelés.

Szemetet, étel-, és horgászcsali-maradékot, a haltisztítás hulladékát a horgászhelyen hátrahagyni tilos. Ha a parton nincs szemétgyűjtő, a horgász kőteles a horgászhely- elhagyásakor magával vinni a szemetet.

Folyóvíz jegén horgászni tilos, állóvíz jegén csak ott szabad, ahol megengedett és a jég legalább 10 em vastag, nem olvad és nem mozog. A horgász a kivágott léket
köteles szembetűnően megjelölni. A horgászhelyet- a jégen nem szabad járművel megközeliteni. 14 éven aluli a jégen csak felnőtt felügyeletével horgászhat.

A horgász sötétedés után - ha közvilágítás nincs azon a területen - kőteles horgászhelyét folytonosan megvilágítani.

A horgász bevetett készségeitől csak annyira távolodhat el, hogy kapás esetén azonnal bevághasson. Aki horgászhelyét elhagyja, készségeit köteles a vízből kivenni, azok őrzésével mást megbízni nem szabad.

A kifárasztott hal zsákmányul ejtéséhez a merítőszák, illetve vágóhorog használata minden lehető esetben kívánatos. A kifogott halat szárazon vagy vízen lassú, kínos fulladásnak kitenni tilos. A halat a horogtól kíméletesen megszabadítva haltartóban, vagy felkantározva (szájbilincsre tűzve) vízben kell tartani, vagy azonnal meg kell ölni. Azt a halat, amelyet a horgász nem kíván megtartani, azonnal kíméletesen vissza kell ereszteni a vízbe. A vissza nem engedett halat később fogott más hallal kicserélni tilos.
Ha méreten aluli, vagy tilalmi időben fogott hal a horgot mélyen lenyelte és azt sérülés okozása nélkül nem lehet eltávolítani, a zsinórt a hal szája előtt el kell vágni és a halat a benne hagyott horoggal együtt kell a vízbe visszahelyezni.
Nem vonatkozik ez a rendelkezés olyan esetekre, amikor a hal villantót, balin-ólmot vagy más műcsalit nyelt le, de a horgot ilyenkor is a legnagyobb kímélettel kell kiszabadítani.

Amennyiben a helyi horgászrend másképp nem rendelkezik, tilos foglalt helyet a vízen vagy a parton akár rendszeres etetés, akár más címen létesíteni és fenntartani.

A horgot a csalival csak horgászbottal szabad a kívánt helyre bevetni, tilos begyalogolva-úszva vagy vízi járművel behordani.

Tilos olyan módszert alkalmazni, amellyel a hal önmagát akasztja a horogra (ilyen pl. a rugós, vagy elektromos önbevágó). Vontatni (sleppelni) csak egyetlen, kézben tartott bottal - szabad. A kuttyogatás nem minősül vontatásnak.

. A helyi horgászrend lehetővé teheti jelölt horgászhely létesítését, amely - azonban csak elsőbbséget biztosíthat létesítőjének; távollétében azt bárki használhatja. Kivétel lehet az I. 12. pontban meghatározott horgászállás.

A horgász joga és kötelessége a szabályok és a horgászrend megsértőjét figyelmeztetni, az észlelt szabálytalanságokat, továbbá a part szennyezését és rongálását hivatalos személynek, illetve szervnek (halőr, egyesület vezetősége stb.) bejelenteni.

A kijelölt fürdőhelyeken - azok fürdőzők általi látogatottsága idején - csak a kijelölő hatósággal egyeztetett időpontban szabad horgászni.

III. A HORGÁSZAT ETIKAI SZABÁLYAI

A horgászat etikai szabályai azok az emberi magatartásbeli normák, amelyeket a kulturált ember megad másoknak és elvár másoktól. A horgászok vízparti magatartása alapján ítélik meg az egész horgásztársadalmat.
Az etikai szabályok durva megsértéséért az egyesületek fegyelmi eljárást is lefolytathatnak.

A kulturált emberhez méltó magatartás érdekében horgászat előtt és közben célszerű tartózkodni a szeszes italok fogyasztásától, ami súlyos baleset okozója is lehet a vízparton vagy a csónakban.

A horgász, ha rádiót vagy magnetofont visz magával, azt csak fülhallgatóval vagy minimális hangerővel használja, nehogy mások pihenését zavarja. Kerülje a kiabálást, hangoskodást és tartózkodjon a másokat megbotránkoztató trágár beszédtől.

Erősen látogatott horgászhelyen a később érkezők úgy helyezkedjenek el, hogy az
ott lévőket a horgászásban ne zavarják és készségeik bevetése ne jelentsen balesetveszélyt.

Ha valahol sorozatosan méreten aluli hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében változtassunk helyet vagy módszert. Ez akkor is indokolt, ha szabályosan horgászva is sorozatosan kívülről akad a halba a horog.

A horgász óvja és védje a halállományt, de ne irigyelje másoktól a halfogást, sőt tapasztalataival, tanácsaival segítse horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más tájairól érkezett horgász-turistákat, valamint azokat, akik arra idős koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak.

A horgász a halállomány védelme érdekében végzeti ellenőrzéseket ne tekintse indokolatlan zaklatásnak, segítse a halőrök felelősségteljes munkáját, amit a becsületes horgászokért végeznek.

A horgász tekintse kötelességének a környezetvédelmi munkában való részvételt.

Budapest, 2000. november 9.
MOHOSZ ELNÖKSÉGE

Horgász-szervezetek rövid története


A XIX. század 70-es éveiben – a történelmi Magyarország területén – már jó néhány halászati egyesület, egylet, társulat működött az ország egyes vidékein. Az elsők pisztrángos patakok és tavak erdős-hegyes tájain, máshol is elsősorban a hegyvidéken alakultak ilyen társaságok és bár nevükben a halászat kifejezést használták, egyes megmaradt alapszabályokból kiderült, hogy horgászati céllal jöttek létre. Az 1900-as évek után egyre több olyan horgász volt, akik helyesen az egyesületekbe való szervezkedésben látták meg a magyar sporthorgász társadalom fejlődésének útját.
A mai értelemben vett horgászegyesület – amely már nevében is viselte a „horgász” jelzőt, 1909-ben alakult Budapesti Sporthorgászok Egyesülete néven, mely ma is működik.  1946-ban megalakult Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) tudott, amelynek az év végére mintegy 17.000 horgász volt egyénileg tagja. Lapja a - ma 90.000 példányban megjelenő- „Magyar Horgász” 1947. januárjában indult, és célul tűzte a horgászkultúra terjesztésén kívül a horgásztársadalom érdekének szolgálatát, és horgászszervezeti munka ismertetését.
1946-ban került horgászkezelésbe az első jelentős horgászvíz a Ráckevei (Soroksári) Dunaág és ugyanebben az évben fogalmazták meg a MOHOSZ és horgászszervezetei részéről a ma is érvényes célkitűzést, hogy „minél több kisembert hódítson meg ennek a nemes szenvedélynek, és részükre a vizek halállományának növelésével mind könnyebben elérhető, és minél zavartalanabb horgászati lehetőséget biztosítson”.
A horgászat iránti érdeklődés növekedésével együtt nőtt az egyesületek száma, és fokozódott a saját hasznosítású vizek iránti igény. Ezt általában az állami halászati jog alá tartozó természetes vízterületek hasznosítási jogának igénylésével, és igen sok esetben új vízterületek horgászatba vonásával, vagy új tavak, kisebb víztározók közös erőfeszítéssel való létrehozásával tudták megoldani.
1970-ben már 8600 ha, 1980-ban 20.600 ha , 1990-ben már közel 30.000 ha összterületű természetes vizet hasznosítottak a horgászszervezetek.
A növekvő vízterületek és a horgászigény egyre több szakismeretet és egyre jobb szakmailag alátámasztott halgazdálkodást követeltek meg a horgászszervezetek vezetőitől. A növekvő halasítási igények hatására jó néhány horgászszervezetben megfogalmazódott - természetesen megfelelő adottságok, több tó és halastavi termelési adottságok esetén - a saját haltermelési tevékenység szükségessége is.
A horgászvizeken a horgászlétszám növekedésével, a halasítások mennyiségének fokozásával egyre szélesebb körű szakmai munka folyt. A halasítások, mellett már a vizek egy jelentősebb részén már időszakonként állományfelmérő és állományszabályzó halászatok alapozták meg a halgazdálkodási tevékenységet. Jelentős feladat volt a horgászvizek halvédelme, melyre a horgászszervezetek mindig komoly figyelmet és jelentős anyagi eszközöket fordítottak. A vizek partjának rendbe tételére, kívánatos természeti környezet kialakítására , fenntartására. A Magyar Országos Horgász Szövetségnek 1993-ra már 987 horgászegyesület volt a tagegyesülete. A horgászegyesületek több mint 50% rendelkezett saját hasznosítású vízterülettel. Felerősödtek a helyi, közigazgatási, a területi regionális érdekérvényesítő, érdekvédelmi igények, és az egyesületek megalakították megyei és területi szövetségeiket.
Ezt követően ezek a szövetségek hozták létre, alakították meg a MOHOSZ jogutódjaként a Magyar Országos Horgász Szövetséget már, mint a megyei és területi szövetségek országos szövetségét.
Ezzel kialakult az a (vadászok szervezetéhez hasonló) szervezeti struktúra, melyben a horgásztag érdekvédelmét a horgászegyesülete, a horgászegyesületét a megyei és területi szövetség látja el. (FŰRÉSZ GY. 2002)

 

Információ

Panaszával, észrevételeivel keresse Vízirendészeti Rendőrőrseinket:

Vízirendészeti Rendőrőrs Tokaj
Cím: 3910, Tokaj, Széchenyi sétány 9/B.
Telefon: 47/352-677
BM telefon: 30/66-39-576

Vízirendészeti Rendőrőrs Vásárosnamény
Cím: 4800 Vásárosnamény, Wammala út 1-3.
BM telefon: 03-32/63-19

Új hirdetések...




A nap vicce

A horgász horgászik a Dunában, és kifogja az aranyhalat. Az aranyhal: Teljesítem 3 kívánságod... csak ne dobj vissza!

Látogatottság

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa:197
mod_vvisit_counterTegnap:410
mod_vvisit_counterEzen a héten:1559
mod_vvisit_counterMúlt héten:3929
mod_vvisit_counterE hónapban:11593
mod_vvisit_counterMúlt hónapban:11459
mod_vvisit_counterÖsszes látogató:4292364

Megosztás Facebook-on

Közreműködő szervezet neve:
KVVM Fejlesztési Igazgatóság
Irányító hatóság:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Környezeti nevelés általános iskolákban különös tekintettel a vizek élővilágára


Magyarország horgászhalai

 Afrikai harcsa  Amur  Angolna  Balin  Bodorka
 Compó  Csuka  Dévérkeszeg  Domolykó  Ezüst kárász
 Fehér busa  Fekete sügér  Garda Harcsa Jász keszeg
 Kárász  Karika keszeg Kecsege Kősüllő Küsz
 Márna  Menyhal Nemes ponty  Nyúrga ponty  Pettyes busa
Sebes pisztráng Süllő Tőponty Törpeharcsa Koi ponty

Szavazások

Kedvenc halételem
 

Küldjön be horgászhírt!

Itt közvetlenül küldhet be cikket/horgászhírt oldalunkra...
E-mail:
Cím:
Szöveg:
Írja be az eredményt: 5+8=?

Villantó Magazin

 

 

Időjárás


GYengénlátóknak Rekordhalak Villantó Magain Szolunáris Apróhirdetés Játék

Hirdetések



 
= Ad with Photo

Ki olvas minket

Oldalainkat 47 vendég böngészi

Statisztika

Tagok : 2
Tartalom : 577
Webcímek : 10
Tartalom találatai : 6345941