Halaink

Pettyes busa

Pettyes busa

Magyar nevei: magyar nevei: márványhal, márványponty, pettyes ponty, vastaghomlokú hal.

Testfelépítés: 
Teste oldalról lapított, közepesen magas. Feje feltűnően nagy, homloka széles. A szájszögletből húzott vízszintes vonal átmegy a szemen vagy fölötte halad, a szemek alacsonyabban fekszenek, mint a fehér busáé. A száj felső állású. A kopoltyúíveken a szűrő- és légzőfelület szélessége azonos, a szűrőfelület nem szivacsos, hanem lemezes. A hátúszó rövid és magas, a mellúszó hátrasimítva túlér a hasúszó tövén. A faroknyél magas, a farokúszó aránytalanul nagy és mélyen kivágott. A hasél csak a hasúszók és a farokalatti úszó között figyelhető meg. Cycloid pikkelyei aprók, vékonyak. Háta sötétszürke, oldala ezüstös, vörösesbarnán vagy sötétszürkén szabálytalanul márványozott. Úszói szürkék, néha vörösen árnyaltak.

Elterjedés, élőhely: 
A Busa eredetileg Kína folyóiban élt. A pettyes busa is több kontinensre eljutott: megtalálható Európában, Afrikában, az Egyesült Államokban, de Peruban is. Hazánkba 1963-ban hozták be. Őshazájában a fehér busához hasonlóan a nagy folyók tipikus reofil halfaja, hazánkban jól érzi magát a tározók, nagyobb tavak és holtágak állóvizében is.

Szaporodás, egyedfejlődés:
Ivarérettségét eredeti elterjedési területén 3-4, hazánkban 5-6 év alatt éri el. Csapatosan vonul májusban-júniusban a folyók kavicsos, mérsékelt sodrású szakaszaira, ahol egy-egy ikrás 1 millió körüli, 1,25-1,55 mm átmérőjű ikráját vízközt szórja szét. A megduzzadó szedercsíra állapotú ikra 3,2-5,3 mm nagyságú, amely 1 g/cm3 körüli fajtömege lévén lebeg. A megtermékenyítést követően kb. 36-50 óra múlva kelnek ki a sárgásfehér, szem és száj nélküli lárvák. Szabad életük első 4-5 napjában szikanyagukat élik fel. A folyó sodrával utazó lárvák pigmentálódásához, kopoltyú és szájnyílásuk kialakulásához 6-8 nap szükséges, ekkor érnek a táplálékbő árterületekre, ahol kerekesférgekkel és apró planktonrákokkal élnek.

Táplálkozása:
A pettyes busa főleg állati eredetű planktonokkal táplálkozik, de fogyaszt növényi apróállatokat is. Elsősorban Daphnia, Cyclops nauplius, Diatoma fajok jelentik fo tálálékát. Tápláléka zömét a zooplanktonok teszik ki, de emellett jelentős a lebegő szerves törmelék fogyasztása is, amit a kopoltyúívek belső oldalán található szűrőszervvel vesz fel. A problémák hasonlóak a fehér busánál leírtakkal. A kifejlett egyedek fő táplálékát zooplankton-szervezetek és detritusz, kisebb mennyiségben algák alkotják. Hazai vizeinkben a faj természetes szaporodását eddig még nem tapasztalták.

Online látogatóink

Oldalainkat 36 vendég és 0 tag böngészi

Cookie-k kezelése