Sügér IV.

Sügér IV.

A sügér horgászata IV.
Csalik 3.
A műcsalik áttekintése után, tegyünk egy rövid kirándulást a természetes csalik között is. Nem csak az élő csalikat szeretném nagyító alá venni, hanem foglal-koznék a beszerzési illetve tenyésztési módjaikkal is.
 
TERMÉSZETES CSALIK
Trágyagiliszta: a fürge, büdösen illatos, virgonc kis vörös giliszták egészben vagy a nagyobbak kettévágva kitűnő horgászcsalik nemcsak a sügér horgászata ese-tében. A trágyagilisztával egyetlen probléma az, hogy a törpék is nagy kedvvel tömik meg hasukat ezzel a csalival.
 
A vörös trágyagiliszta, talán a legjobb sügércsali
 
A trágyagilisztát a horgászboltokban is beszerezhetjük, de az olcsóbb verzió az, ha mi magunk készítünk tenyészetet a kert egy félreeső árnyékos szegletében. Elkészítése sokkal egyszerűbb mint ahogy azt a gilisztatenyésztő szakkönyvek és cikkek leírják. Egy nagyobb, árnyékot adó fa alatt válasszuk ki a helyet, melyet rit-kán háborgatunk, kivéve gilisztagyűjtés és „etetés” alkalmával.
 
Ez a sügér is elcsábult a kis vöröstől
 
Ássuk fel a földet egy-másfél ásónyom mélyen, a földet ne forgassuk vissza az eredeti helyére, csak azután, miután a frissen lenyírt fű vagy konyhai zöldségek héját közé nem keverjük. Kicsit locsoljuk be a helyet és várjuk meg míg tömörödik a föld. Ismét lazítsuk fel a földet néhány nap elteltével és egy kis friss élelmet is helyezzünk el a tenyészeten. Vásároljuk meg a tenyészállatokat (két-három do-boz giliszta) és helyezzük el őket a tenyészetben. Pillanatok alatt a frissen ásott földbe rejtik testüket és elkezdik a táplálkozást is. Ezt arról vehetjük észre, hogy a zöldséglevelek, vagy gyümölcshéjak eltűnnek a felszínről. Nagyon szeretik állata-ink a kávézaccot, ami nemcsak táplálja a gilisztákat és szépen gyarapodnak, de meg is keményednek, kapásállóbbá válnak tőle. Táplálékok közül számításba jö-het nyáron a dinnye héja, burgonya és zöldségek héja, frissen vágott fű valamint rohadt gyümölcsök is.
A víz utánpótlást rendszeresen végezzük el, különösen szeles időben és nagy melegben. A túlzott locsolás nem kívánatos, legyünk mértéktartóak, mert saját munkánkat nehezítjük meg azzal, ha sok vizet juttatunk a tenyészetre. A giliszták mélyebbre fognak húzódni és horgászat előtt a begyűjtésük nehezebbé válik. At-tól nem kell tartanunk, hogy ha nem betonozzuk ki a tenyészmedence alját a gi-liszták elhagyják a tenyészetet. Érdemes kipróbálni!
 
Szép, kövér csontik, ínyenc sügereknek
 
Csonti: egy szintén nagyon univerzális és ennek értelmében nem is szelektív csali. Szinte minden hal szívesen fogyasztja, békés és ragadozó egyaránt. A ha-lak tulajdonképpen nem találkoznak a csontival hétköznapjaikban, de a horgá-szok segítségével megszerették ezt a csalit. Az, hogy kinek jutott eszébe először ezzel horgászni nem tudjuk, de brilliáns ötletnek bizonyult. A csonticsokor egy nagyon hatásos fegyver a sügerezők számára, de sajnos ritkán jut elsőként a csíkoska hozzá. Rendszerint megelőzik más békés halak, mint például a felszí-nen őrjáratozó küszök. A küszök viszont nagyon jó sügércsalik!
 
Élő kishal: az egyik leggyakrabban alkalmazott sügércsali volt hajdanán. Most már inkább a sportosabb, könnyű pergetést választják a célzottan erre a fajra horgászók. De ez a tény mit sem változtat azon, hogy az élőhalas szerelék szin-tén eredményes, csak egyetlen hátránya a pergetéssel szemben, hogy nem mi cserkésszük be a halat nagyobb területeket átfésülve, hanem a sügér barangoló- és kapókedvében bízunk Remélve, hogy az általunk felkínált csalira voksol a csí-kos rabló azon a helyen ahova dobtunk a szereléket.
 
Ha ekkora halat sikerül fognunk, biztos a siker
 
Csalihalként a kínai razbóra, a vörösszárnyú keszeg és az apró küsz is számítás-ba jöhet. Van olyan eset is, mikor a hóhért akasztják – a sügér elfogyasztja saját fajtársai csemetéit is. Ezt a műcsali gyártó cégek ki is használják, és sügércsíkos csalikkal próbálják először a horgászokat megfogni, aztán a horgászok a sügért. Ha csalihalként kívánjuk a sügért alkalmazni, a hátúszó kemény tüskéitől szaba-dítsuk meg, nehogy a rabló szúrósnak találja a falatot és otthagyja. A csalihalat 1x1 méteres csalihalfogó kishálóval is összegyűjthetjük, de sokkal élvezetesebb az, ha a csalihalakat is horoggal fogjuk.
 
Ahol ennyi apróhal nyüzsög nem nehéz egy párat horogra csalni
 
Nem kell hozzá más mint egy kis etetőanyag amit felhősre keverünk, ezt úgy ér-hetjük el, hogy pépesre keverjük az etetőanyagot, több víz hozzáadásával mint azt a gombócolásra szánt etetőanyaggal szoktuk. Egy doboz csonti vagy pinki csaliként bőségesen elég céljaink megvalósításához, hogy jónéhány apróhalat gyűjtsünk csalinak. Felszerelésként egy könnyű 2,5-3 méteres tűspicces bot, 0,5 g-os úszó, sörétólmokkal kisúlyozva, 0,08-0,07es damilon 20-26-os horog. A csa-lihalakat haltartó kannába tárolhatjuk, amihez fülledt, meleg időben ceruzaelem-mel működő levegőztető szerkezetet is csatlakoztathatunk.
 
Néhány, nálam bevált szelet
 
Halszelet: a halszelettel fogott halak tapasztalataim szerint nagyobb egyedsúlyú-ak mint a más módszerekre „elcsábult” halak. Többször megtörtént már velem, hogy halszelettel szép sügéreket fogtam, 7-8 darabot, amelyek szinte bedobás után azonnal ráraboltak a prédára. Aztán hallgatás következett, akármit tettem a halszelettel, mozgattam, rojtosra vágtam, hogy lassabban süllyedjen, semmi ér-deklődés nem mutatkozott a tüskések részéről. Egy fürge trágyagilisztát raktam a horogra. Azonnal kapásom volt, de a heves botspicc bólogatás csak két másod-percig tartott és a csalit otthagyta a hal, nem úgy mint a halszelet esetében, akár egy percig is elküszködött vele, de nem hagyta ott. Jobban igyekeztem odafigyel-ni, a következő bólintásra azonnal bevágtam – egy kis sügér volt a jelentkező. Ez még néhányszor újra megismétlődött, de csak az „óvodások” játszottak a gilisztá-val. A nagyobb gyerekek a halszeletet kedvelték.
A horogra tűzésre rengetegféle módozat létezik. A fejszeletet általában állba ve-zetve kínálom fel, míg a testből kialakított csalikat általában a vékony, hasi részen keresztül fűzöm fel. Így a horog jelentős mértékben kilóg a csaliból és az akasztás is biztosabb.
 
Egy szép példány, mely szeletre éhezett
 
A halszelet csalinál érdemes kivárni néhány bólintást és csak aztán bevágni. Tu-dom, ilyenkor tűkön ül az ember, amikor hajlik a spicc és még várnunk kell. Elő-ször, amikor elkapja a sügér a szeletet akkor csak enyhe bólintások láthatók, me-lyet egyre hevesebb, egyre mélyebben bólogató spicc közvetít számunkra. Ha te-hetjük egy jó minőségű rezgőspicces bottal horgásszunk, igazán szép látvány az ívesen hajló bot. Ami ezután jön, az az igazi élvezet, bevágás után szépen küzd a sügér, élvezetes fárasztás következik.
Mindenkinek saját belátására és tapasztalataira van bízva, hogy milyen csalihal-ból, annak mely részéből és milyen alakúra vágja a szeletet.
 
Szúnyoglárva: a szúnyoglárva hihetetlen fogósságához kétség nem fér. Aki egy-szer kipróbálta, az csak szuperlatívuszokban beszél róla, mert a teljesen kapásta-lan időszakban is ki tudunk imádkozni a vízből néhány pikkelyest a segítségével. Minden hal szívesen veszi fel, mert természetes táplálékuk.
Fogóssága ellenére vannak hibái, mi, horgászok szempontjából. Egy, két napnál tovább nem nagyon tudjuk károsodás nélkül eltartani lárváinkat és télen szinte le-hetetlen beszerezni őket. A hűtőszekrényben, nedves újságpapírba csomagolva vagy nedves mohapárnák közé helyezve tudjuk meghosszabbítani életüket. Két-ségtelen, hogy az elpusztult lárvával is lehet halat fogni, de a horgon vonagló szép szál szúnyoglárvánál aligha képzelnek el a halak különb ínyencséget.
 
Kora tavasszal nyerő csali a műszúnyog, könnyen beszerezhető és kényelmesen tárolható
 
Ezt a mérhetetlen vonzerőt próbálják a horgászcikk gyártók kihasználni, és szú-nyoglárva aromákat készítenek több-kevesebb sikerrel. Az egyik nagyon jól mű-ködő utánzat a műszúnyog, mely a kapástalan időszakokban jól jöhet. Vigyáz-nunk nem kell rá, hogy meg ne fagyjon vagy a nap ki ne szárítsa, csak arra, hogy otthon ne hagyjuk!

Online látogatóink

Oldalainkat 96 vendég és 0 tag böngészi

Cookie-k kezelése