A Kettős-Körös, a Fekete-Körös, a Sebes-Körös és a Berettyó holtágai

A Kettős-Körös, a Sebes-Körös, a Fekete-Körös és a Berettyó mentén összesen 13 holtágat vizsgáltunk, ezek elhelyezkedését a 129. ábrán mutatjuk be. A Kettős-Körös mentén öt, a Fekete-Körös mentén egy, a Sebes-Körös mentén hat, a Berettyó mentén egy holtágat találtunk. Valamennyi holtág a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Gyula) illetékességi területéhez tartozik.

129. ábra. A Kettős-Körös, a Fekete-Körös, a Sebes-Körös és a Berettyó holtágai

1. Harcsási Holt-Körös

A holtág a 1871-1883 között alakult ki, a Kettős-Körös bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Köröstarcsa község külterületéhez tartozik (130. ábra). Hossza 1,5 km, átlagos szélessége 40 m, területe 6 ha, átlagos vízmélysége 0,4 m, víztérfogata 24 ezer m\ Tulajdonosa és kezelője a Köröstarcsai Petőfi Szövetkezet, a halászati jogot a Körösi Halászati Szövetkezet gyakorolja. Rendkívül erőteljesen felisza-polódott és növényzettel sűrűn benőtt, mocsarasodó holtág. Feltöltődése belvizekből, rizstelepi lecsapolóvizekből, csurgalékvizekből és szivárgóvizekből történhet, leürítése a szomszédos Félhalmi holtágon keresztül a szivattyútelep felé megoldott. Funkciói: belvíztározás, rizstelepi lecsapolóvizek fogadása, horgászat, vadászat. A holtág háborítatlan körülmények között helyezkedik el, antropogén hatás csak a rizstelepi vizekkel kapott terhelésként éri. Táji-, természeti értékei jelentősek, gazdag és változatos élővilágú vizes élőhely.

130. ábra. A Harcsást Holt-Körös és a Folyáséri Holt-Körös helyszínrajza

2. Paprévzugi Holt-Körös

A holtág 1871-1889 között alakult ki, a Kettős-Körös bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Köröstarcsa községhez tartozik (131. ábra). Hossza 2,6 km, átlagos szélessége 20 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 1,2 m, víztérfogata 60 ezer m3. Tulajdonosa és kezelője Köröstarcsa Község Önkormányzata, a halászati jogot a Körösi Halászati Szövetkezet gyakorolja. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, növényzettel való benőttségének mértéke közepes, vizének minősége megfelelő. Nincs természetes kapcsolata az élő vízfolyással, vízpótlása szivornyával oldható meg, de belvizekből is töltődhet. Leürítése szivattyúsán lehetséges. Funkciói: belvíztározás, öntözővíztározás, üdülés, horgászat. Környezetében lakott településrész, zártkertek és ligeterdő is van. Közvetlen közelében a hulladéklerakó helyet felszámolták, de továbbra is erőteljes antropogén hatások érik. A jó táji adottságú holtág rehabilitációja (kotrása) 1999-2000-ben megkezdődött, szivornyás vízpótlására terv készült.

131.  ábra. A Paprévzugi Holt-Körös helyszínrajza

3. Büngösdi Holt-Körös

A holtág 1874-1889 között alakult ki, a Kettős-Körös jobb parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Mezőberényhez és Köröstarcsához tartozik (132. ábra). Hossza 3,1 km, átlagos szélessége 40 m, területe 12 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 120 ezer m-\ Az alsó 1,8 km-es szakaszát belvízcsatornává alakították át. Ez a rész állami tulajdon, kezelője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a többinél a Mezőberényi Szövetkezet. A halászati jogot a Körösi Halász Szövetkezet gyakorolja. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége egyaránt közepes mértékű, vizének minősége megfelelő. Feltölthető az élővízfolyásból gravitációsan, töltődhet belvizekből is. Leüríthető szivattyúsán. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat. A holtágból látják el vízzel a Gácsháti halastavakat és a holtág részt vesz a halastavak vízelvezetésében is. Élővilága igen változatos és gazdag, néhány különleges és ritka puhatestű-és kétéltű faj csak itt fordul elő.

132. ábra. A Büngösdi Holt-Körös hely színrajza

4. Boldisháti Holt-Körös

A holtág 1880-1881 között alakult ki, a Kettős-Körös bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Mezőberény városhoz tartozik (133- ábra). Hossza 1000 m, átlagos szélessége 40 m, területe 4 hektár, átlagos vízmélysége 1 méter, víztérfogata 40 ezer m-\ Tulajdonosa és kezelője Mezőberény Város Önkormányzata, horgá-szati hasznosítására előkészületek történtek. Az 1992-2000 között végrehajtott rehabilitációs kotrások eredményeként medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége csekély. Vízpótlást a térségben lévő öntözőrendszerből kaphat, gravitációsan leüríthető a Kettős-Körösbe. Az eddig vonzó, természeti értékekkel is bíró kis holtág környékén üdülőtelkek kiosztását tervezik, így a zártkerti, üdülési funkció kerül előtérbe. Környezeti állapotának feltárása 1998-ban elkészült.

133. ábra. A Boldisháti Holt-Körös és a Nagyzugi Holt-Körös helyszínrajza

5. Nagyzugi Holt-Körös

A patkó alakú holtág 1839-ben alakult ki, a Kettős-Körös bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Mezőberény város külterületéhez tartozik (133- ábra). Hossza 3,7 km, átlagos szélessége 17 m, területe 6 ha, átlagos vízmélysége az alsó 2,2 km-en 2,5 m, ennek a szakasznak a víztérfogata 90 ezer m-\ A felső 1,5 km-es szakasz elmocsarasodott. Alsó szakasza állami, felső szakasza szövetkezeti tagi tulajdon, kezelői a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, illetve a Mezőberényi Szövetkezet. Alsó mederszakaszának feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége közepes mértékű, vizének minősége megfelelő. Feltöltődhet belvizekből, tölthető a Kettős-Körösből szivattyúsán kivett öntözővíz átvezetése útján is. Csak szivattyúsán üríthető le a Kettős-Körös felé. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat, vadászat. A felső, részben elmocsarasodott szakasza sekély mélységű vizes élőhelyként jelentős, igen gazdag és változatos élővilággal rendelkezik, nevezetes mint a ?vízipocok" gazdag előfordulási helye. Vizében őshonos, máshol már megritkult és kipusztult halfajok is megtalálhatók. Viszonylag háborítatlan térség, antropogén hatások nem érzékelhetők.

A Nagyzugi Holt-Körös alsó vége Mezőberénynél (belvízátemelő szivattyúteleppel)

6. Remete-erdői Holt-Körös

A holtág tulajdonképpen a Fekete-Körös felhagyott medre, a ?Gyula-Békési Nagycsatorna", azaz a mai Kettős-Körös medrének 1856-1858 közötti kialakítása során keletkezett, a jobb parti ármentesített oldalon helyezkedik el. Közigazgatásilag a Békés megyei Doboz községhez és Sarkad városhoz tartozik (134. ábra). Az egykori 28,4 km hosszú mederszakaszból 25,1 km-en a Vargahosszai főcsatornát alakították ki, a további 3,3 km a mai holtág. Ennek átlagos szélessége 15 méter, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 25 ezer m-\ Száraz meder, pangó vizű foltokkal. Állami tulajdon, kezelői a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Dél-Alföldi Erdészeti Rt. A holtág vízpótlása és vízelvezetése nincs megoldva.

134. ábra. A Remetei-erdői Holt-Körös helyszínrajza

7. Folyáséri Holt-Körös

A torkolatközeli holtág 1856-1861 között alakult ki, a Sebes-Körös jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Körösladány és Köröstarcsa községekhez tartozik (130. ábra). Hossza 1,7 km, átlagos szélessége 30 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 25 ezer m'. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége közepes mértékű, vízminősége megfelelő. Alsó szakasza állami tulajdon, felső szakasza szövetkezeti tagi tulajdon. Kezelői a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, illetve a Köröstarcsai Szövetkezet, a halászati jogot a Körösi Halász Szövetkezet gyakorolja. Feltöltése belvizekből és a Körösladányi öntöző főcsatornán keresztül átvezetett vizekből lehetséges, leüríthető gravitációsan és szivattyúsán a Folyáséri szivattyútelepnél a Sebes-Körös felé. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat. Környezetében nemesnyáras erdők, és rizstelepek találhatok. A holtágnak és közvetlen környezetének gazdag, változatos és ritka fajokban bővelkedő élővilága van.

8. Vámoszugi Holt-Körös

A holtág 1855-1861 között alakult ki, a Sebes-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Körösladány és Köröstarcsa községekhez tartozik (135. ábra). A Mérgesi árvízi szükségtározó területén helyezkedik el. Hossza 1,4 km, átlagos szélessége 45 m, területe 6 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 60 ezer m3. Részben állami, részben szövetkezeti tagi tulajdon, kezelésre át kívánják adni az FVM Békés Megyei Hivatalának. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttségének mértéke közepes, vízminősége jó. Vízpótlása nem megoldott, csak kis vízgyűjtőről gyűjti össze a belvizeket, az élővízfolyással nincs közvetlen kapcsolata, kiszáradásra hajlamos. Leüríthető szivattyúsán. Funkciója csupán belvíztározás, így környezetének gazdag és változatos élővilága viszonylag zavartalan. A holtág vizében ritka őshonos halfajok is előfordulnak.

135. ábra. A Vámoszugi, a Gerzsonzugi, a Kisasszonyzugi, a Bakzugi és a Mihályzugi Holt-Körös helyszínrajza

9. Gerzsonzugi Holt-Körös

A holtág 1855-1861 között alakult ki, a Sebes-Körös bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Körösladány és Köröstarcsa községekhez tartozik (135. ábra). A Mérgesi árvízi szükségtározó területén helyezkedik el. Hossza 1,5 km, átlagos szélessége 35 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 50 ezer m3. Részben állami, részben szövetkezeti tagi tulajdon, kezelői a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, illetve a Köröstarcsai Szövetkezet. Medrének feliszapoltsága, növényzettel való benőttsége előrehaladott, elmocsarasodó. Vizének minősége jó, szennyezőanyag-terhelés nem éri. Vízcseréje megoldatlan, az élővízfolyással semmiféle kapcsolata nincs, csak a csekély kiterjedésű belvízi vízgyűjtőjének vizeiből és szivárgóvizekből töltődik fel. Leürítése nincs megoldva. Funkciója: belvíztározás. Élővilága gazdag és változatos, vizes élőhelyre jellemző fajokkal, viszonylag zavartalan életfeltételek között. Legfontosabb funkciójaként, az ökológiai vízpótlás megoldását követően, természetvédelmi hasznosításra a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága kezelésébe javasolt adni.

10. Kisasszonyzugi Holt-Körös

A holtág 1855-1861 között jött létre, a Sebes-Körös jobb parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Körösladány és Köröstarcsa községekhez tartozik (135. ábra). Hossza 700 m, átlagos szélessége 70 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 0,8 m, víztérfogata 40 ezer m!. Szövetkezeti tagi tulajdon, kezelője a Körösladányi Szövetkezet. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott, vizének minősége kielégítő. Nincs kapcsolata az élővízfolyással, csak a saját vízgyűjtőjének belvizeiből töltődik fel, leürítése megoldatlan. Funkciója: belvíztározás. Élővilága gazdag és változatos, az egykori alföldi vizes élőhelyekre jellemző ritkaságai is vannak. Tájképi szempontból is jelentős, viszonylag zavartalan terület. A ?szentély" jellegű holtágak közé tartozik.

11. Bakzugi Holt-Körös

A holtág az 1855-1861 között végrehajtott munkálatok nyomán jött létre, a Sebes-Körös bal parti ármentesített területén húzódik, közigazgatásilag a Békés megyei Körösladány és Köröstarcsa községekhez tartozik (135. ábra). A Mérgesi árvízi szükségtározó területén helyezkedik el. Hossza 1,5 km, átlagos szélessége 35 m, területe 5 ha átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 25 ezer m-\ Szövetkezeti tagi tulajdon, kezelője a Köröstarcsai Szövetkezet. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, növényzettel való benőttsége előrehaladott, elmocsarasodó terület. Az élővízfolyással kapcsolata nincs, belvizekből és szivárgóvizekből töltődhet fel, leürítése megoldatlan. Funkciói: belvíztározás, halászat, horgászat, a Mérgesi árvízi szükségtározó területén helyezkedik el. Tájképi szempontból és élővilágát tekintve is értékes terület, gazdag és változatos erdősávokkal, facsoportokkal, őshonos halfajokkal. A vizes élőhelyek megőrzése és megóvása érdekében a helyi természeti védelem alá vonása ajánlható, valamint az egymás melletti kis kiterjedésű, de értékes holtágak ökológiai célú vízpótlásának együttes megoldása is indokolt.

A Bakzugi Holt-Körös hullámtéri felső vége Körösladány térségében

12. Mihályzugi Holt-Körös

A holtág a 19. század második felében végrehajtott munkák nyomán alakult ki, a Sebes-Körös bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Körösladány és Köröstarcsa községekhez tartozik (135. ábra). A Mérgesi árvízi szükségtározó területén helyezkedik el. Hossza 900 m, átlagos szélessége 55 m, területe 5 ha, vízmélysége 1 m, víztérfogata 50 ezer m'. Tulajdonosai a körösladányi és köröstarcsai szövetkezetek tagjai, kezelői a szövetkezetek. A holtágat felajánlották kezelésre az FVM Békés Megyei Hivatalának, az átadási eljárás folyamatban van. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, növényzettel való benőttsége előrehaladott. Vízminősége megfelelő. Vízpőtlása megoldatlan, belvizekből és szivárgóvizekből töltődhet, szivattyúsán üríthető le. Funkciói: árvíz- és belvíztározás. Tájképi szempontból értékes, élővilága gazdag és változatos, vizes élőhelyekre jellemző alföldi fafajok, őshonos ritka halfajok fordulnak elő.

A Mihályzugi Holt-Körös Körösladány közelében (a holtág alsó vége)

13. Farkasfoki Holt-Berettyó

A torkolatközeli holtág a 19. században alakult ki, a Berettyó jobb parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Szeghalom város területéhez tartozik (136. ábra). A helybéliek Hidlaposi holtágnak is nevezik. Hossza 1,7 km, átlagos szélessége 30 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 50 ezer m-\ Tulajdonosai a Szeghalmi Szövetkezet tagjai, kezelői a Békés megyei Vízmű Vállalat, Szeghalom város Önkormányzata és a szövetkezet. Felső végén (380 m hosszan) szennyvíztározó szerepet tölt be. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége változó. Nincs kapcsolata élővízfolyással vagy más vízrendszerekkel, csak kis kiterjedésű öblözet belvizeiből és szivárgóvizekből töltődik, leürítése megoldatlan. Vízpótlása a Berettyóból a Hatházi-csatornán át megoldható. Funkciói: belvíztározás, szennyvíztározás (a leválasztott szakaszon). Beépített területek és zártkertek veszik körül, jelentős antropo-gén terhelés éri, de ennek ellenére is rendelkezik tájformáló és természeti értékekkel.

A Farkasfoki Holt-Berettyó Szeghalomnál (a holtág felső vége, melyet szenny víztározásra használnak)
136. ábra. A Farkasfoki Holt-Berettyó helyszínrajza

Online látogatóink

Oldalainkat 272 vendég és 0 tag böngészi

Cookie-k kezelése