A Hernád és a Takta holtágai

A Hernád és a Takta mentén 13 nagyobb holtág van, elhelyezkedésüket a 144. ábrán mutatjuk be. Valamennyi holtág az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Miskolc) illetékességi területéhez tartozik.

144. ábra. A Hernád és a Takta holtágai

1. VlZSOLYI MOROTVA

A holtág 1948-ban folyószabályozás révén keletkezett (145. ábra), a Hernád jobb parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsoly községhez tartozik. Magántulajdon. Hossza 1 km, átlagos szélessége 50 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 50 ezer m\ Medre erőteljesen feliszapolódott, benőttsége közepes, vizének minősége rossz. Vízpótlása és vízcseréje megoldatlan. A két évtizeden keresztül folytatott víziszárnyas-tenyésztés megszűnt, de hatására a holtág állapot erősen leromlott. Környezetének állapotát a telep maradványai és illegális szemétlerakó helyek is rontják. Partmenti vegetációja fajokban gazdag, de erőteljesen degradált. A holtág jelenleg használaton kívül van.

A Vizsolyi morotva (a Hernád holtágát egykor víziszárnyas tenyésztésére használták)
145. ábra. A Vizsolyi morotva helyszínrajza

2. Hernádvécsei holtág

A fiatal holtág az 1989-es árvíz alkalmával, keletkezett a Hernád bal parti árterületén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádvécse községhez tartozik (146. ábra). Hossza 1 km, átlagos szélessége 50 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 50 ezer ml Állami tulajdon, kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. Feliszapoltsága közepes, növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége a folyóvíz jellegzetességeit mutatja. Vízpótlása árhullámokból és szivárgó vizekből történik, kisvízi időszakban vizének egy része elszivárog a Hernádba. Élővilágát még nem tárták fel kellőképpen.

146. ábra. A Hernádvécsei holtág és a Göncruszkai holtág helyszínrajza

3. GÖNCRUSZKAI HOLTÁG (VlDER-BEREKI HOLT-HERNÁD)

A holtág 1939-ben alakult ki, a Hernád bal parti hullámterében helyezkedik el, közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Göncruszka községhez tartozik (146. ábra). Állami tulajdon, kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. Hossza 1 km, átlagos szélessége 50 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 80 cm, víztérfogata 40 ezer m\ Erőteljesen feliszapo-lódott medrű, vízi növényzettel közepesen benőtt holtág. Vize árhullámokból és szivárgó vizekből pótlódik, leürítése megoldatlan. Része a Hernád menti ökológiai zöldfolyosónak, élővilága igen gazdag és változatos. A térségre jellemző, eredeti fajtaösszetételű ligeterdők szegélyezik, igen fontos táplálkozóhelyül szolgál a környékben fészkelő, illetve a vonuló madarak számára. A ?szentély" típusú holtágak körébe tartozik.

4. Hernádszurdoki holtág

A két részre osztott holtág a Hernád 1971-ben végrehajtott szabályozás során alakult ki, a jobb parti hullámtéren helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádszurdok községhez tartozik (147. ábra). Állami tulajdon, kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. Hossza 850 m, átlagos szélessége 60 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 75 ezer m\ A holtág északi része erőteljesen feliszapolódott, vízi növényzettel közepes mértékben benőtt. Vízcseréje megoldatlan, csak árvizekből, illetve a kavicsteraszból szivárgás útján kap vízpótlást. Funkciói: horgászat, üdülés. A Hernád-völgyi táj jellegzetes része, változatos és gazdag élővilággal, szép vízfelülettel. A kísérő ligeterdőkkel együtt a fészkelő és a vonuló madarak fontos táplálkozó helye. Nem tartozik természetvédelmi területhez.

Az erdőkkel övezeti Ilernádszurdoki-holtág a Hernád hullámterén
147. ábra. A Hernádszurdoki holtág helyszínrajza

5. ZUG-ZSUJTAI HOLTÁG

A fiatal holtág 1978-ban alakult ki, a Hernád bal parti nyílt árterén húzódik. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zsujta községhez tartozik (148. ábra). Hossza 1,7 km, átlagos szélessége 50 m, területe 8 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 80 ezer m-\ Állami tulajdon, kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. Medre közepesen feliszapolódott állapotú, növényzettel való benőttsége csekély. Feltöltése és leürítése megoldatlan, árhullámok vizéből az alsó vége felől töltődik. A holtágat övező erdősávval együtt a Hernád menti ökológiai zöldfolyosó része, élővilága gazdag és változatos. A költöző madarak fontos táplálkozóhelye. Nem áll természeti védelem alatt.

148. ábra. A Zug-Zsujtai holtág helyszínrajza

6. Taktaharkányi holtág

A Holt-Takta természetes medrét a Takta bal parti hullámterén 1965-ben alakították tározóvá. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktaharkány és Taktaszada községek területén helyezkedik el (149- ábra). Hossza 4,3 km, átlagos szélessége 70 m, területe 30 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 450 ezer m\ Tulajdonosai: részben a Magyar Állam, részben magánszemélyek, kezelője a Taktaközi Vízgazdálkodási Társulat. A halászati hasznosítás jogi rendezése folyamatban van. Feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége jelentős mértékű. Tározóvá való kiépítésekor megoldották a szivornyás vízpótlást és vízlevezetést a Takta felől, illetve a vízleürítést zsilipen keresztül a Tiszaluci csatornába. Funkciói: öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat, nádgazdálkodás. Élővilága gazdag és változatos, nem tartozik természetvédelmi területhez.

149. ábra. A Taktaharkányi holtág helyszínrajza

7. Kengyelháti-tó

A természetes eredetű holtág a Takta csatorna bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktaszada községhez tartozik (150. ábra). Hossza 1,4 km, átlagos szélessége 70 m, területe 10 ha, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 50 ezer m3. 32 magánszemély tulajdonában van. Medre erőteljesen feliszapolódott, növényzettel jelentős mértékben benőtt. Vízcseréje megoldatlan, nincs kapcsolata az élővízfolyással, vízpótlást csapadékból, csurgalékvizekből és szivárgó vizekből kap. Funkciói: belvíztározás, halászat, horgászat. Növényvilága döntően vízkedvelő növényekből áll. Jelenlegi állapotában a feliszapplódása miatt már jellegtelenné vált vízfelület.

150. ábra. A Kengyelháti-tó, a Kiszögi-tó és a Taktaföldvári holtág helyszínrajza

8. KlSSZÖGI-TÓ

A holtág természetes medervándorlás nyomán alakult ki, a Takta csatorna bal parti ármen-tesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Takta-szada községhez tartozik (150. ábra). Hossza 2,5 km, átlagos szélessége 60 m, területe 15 ha, átlagos vízmélysége 0,7 m, víztérfogata 105 ezer m\ Részben állami, részben magántulajdon. A halászati hasznosítás jogi rendezése folyamatban van. Erőteljesen feliszapolódott, növényzettel szinte teljes egészében benőtt, az elöregedés jeleit mutató holtág. Közvetlen kapcsolata élővízzel nincs, csapadékvízből és talajvízből töltődik. A szomszédos Taktaföld-vári holtághoz és a Kengyelháti holtághoz kisszelvényű csatornán keresztül kapcsolódik. Funkciói: belvíztározás, halászat, horgászat. Élővilága változatos, vízkedvelő növénytársulatokból áll.

9. Taktaföldvári holtág

A holtág a 19. század végi szabályozás során keletkezett, a Takta csatorna bal parti ármen-tesített területén található. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktaszada és Prügy községekhez tartozik (150. ábra). Hossza 1,7 km, átlagos szélessége 50 m, területe 8 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 80 ezer mj. Állami tulajdon, kezelője az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság. A halászati hasznosítás jogi rendezése folyamatban van. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Vízpótlása és leürítése a Taktaközi öntözőrendszerrel és a Tiszadobi főcsatornával való összekapcsolása nyomán szivattyúsán és gravitációsan megoldott. Funkciói: belvíztározás, öntöző-víz-tározás, halászat, horgászat. A Tiszaluci Holt-Tisza irányába történő vízpótlás során ez a holtág is töltődik.

10. Pap-tó (Prügy)

A holtág természetes úton keletkezett, a Takta bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Prügy községhez tartozik (151. ábra). Hossza 1,6 km, átlagos szélessége 80 m, területe 13 ha, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 65 ezer m-\ 181 magánszemély tulajdonában van. Medre közepes mértékben feliszapolódott, növényzettel helyenként sűrűn benőtt, vízminőségét a szomszédos mezőgazdasági területekről bemosódó vegyi anyagok rontják. Nincs kapcsolata élővízfolyással. Vize belvizekből és talajvízből pótlódik, leürítése megoldatlan. Funkciói: belvíztározás, horgászat, víziszárnyas-tenyésztés, halászat, vadászat. Változatos és gazdag élővilággal rendelkezik.

Pap-tó (Takta-holtág Prügy határában)
151. ábra. A Pap-ló helyszínrajza

11. HÓDOS-TÓ

A holtág természetes úton alakult ki, a Takta bal parti ármentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tarcal községhez tartozik (152. ábra). Hossza 2,8 km, átlagos szélessége 130 m, területe 36 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 360 ezer m-\ Részben állami, részben magántulajdon. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, növényzettel való benőttsége 50 %-os. Élővízzel közvetlen kapcsolata nincs, vize belvízből és talajvízből pótlódik, leürítése megoldatlan. Funkciója: belvíztáro-zás. A tájba harmonikusan illeszkedő, jellegzetesen szép holtág, partjain természetes füzesek és nyarasok találhatók, növény- és állatvilága igen gazdag és változatos. 1986 óta országos természeti védelem alatt áll, a Bükki Nemzeti Park Tokaj - Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet része.

152. ábra. A Hódos-tó és a Tormás-tó helyszínrajza
Hódos-tó (Takta-holtág) Tarcalnál, a Bükki Nemzeti Park területén

12. TORMÁS-TÓ

A holtág természetes úton keletkezett, a Takta bal parti ármentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tarcal községhez tartozik (152. ábra). Hossza 3 km, átlagos szélessége 85 m, területe 25 ha, átlagos vízmélysége 0,6 m, víztérfogata 150 ezer m-\ Állami tulajdon, kezelője a Mezőgazdasági Rt. Szerencs. Medrének feliszapoltsága jelentős, növényzettel való benőttsége átlagos. Közvetlen kapcsolata élővízfolyással nincs, vize belvízből és talajvízből pótlódik, leürítése megoldatlan. Funkciója: belvíztá-rozás. Hasznosítását akadályozza, hogy a száraz időszakokban vízszintje jelentős mértékben lecsökken. Élővilága gazdag és változatos.

13. Kengyel-tó (Tarcal)

A holtág természetes úton keletkezett, a Takta bal parti ármentesített területén található. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tarcal községhez tartozik (153. ábra). Hossza 2,8 km, átlagos szélessége 150 m, területe 42 ha, átlagos vízmélysége 2 m, víztérfogata 840 ezer m\ A tó a Budapest Bank tulajdona, a parti területek a tarcali mezőgazdasági szövetkezet tagjainak tulajdonában vannak. Medrének feliszapoltsága átlagos, vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű, vizének minősége halászati hasznosításra megfelelő. Vízcseréje megoldott. Vizének pótlása a Taktaközi öntöző főcsatornából az egész év folyamán lehetséges, leüríthető gravitációsan a Prügyi főcsatorna felé. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat. A Taktaköz legszebb holtága, egykor az ország legészakibb előfordulású úszólápjai (nádból és gyékényből kialakult, szélhajtotta vándorló szigetek) ezen a holtágon voltak. A betelepített növényevő halak és a vízszint szabályozása nyomán az úszó szigetek megszűntek. Növény- és állatvilága igen gazdag és változatos. Nem áll természeti védelem alatt, de amennyiben az úszó szigetek ismételten kialakulnak, azok védetté nyilvánítása indokolt lehet.

153. ábra. A Kengyel-tó helyszínrajza

Online látogatóink

Oldalainkat 89 vendég és 0 tag böngészi

Cookie-k kezelése