A Hármas-Körös holtágai

A Hármas-Körös mentén összesen 36 holtágat vizsgáltunk. Ezek közül öt (az 5-7, a 9 és a 13 jelű) az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szeged) illetékességi területéhez tartozik, tíz (az 1-4, a 8, a 10-12, a 14 és a 19 jelű) a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) illetékességi területén, a további 21 (a 15-18 és a 20-36 jelű) a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Gyula) illetékességi területén van. A holtágak elhelyezkedését a 114. ábrán mutatjuk be.

1. Fekete Holt-Körös

A holtág a folyószabályozás során alakult ki, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területén, a tiszai torkolat közvetlen közelében helyezkedik el. Közigazgatásilag Csongrád városhoz tartozik (115. ábra). Hossza 860 m, átlagos szélessége 58 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 1,6 m, víztérfogata 80 ezer m\ Állami tulajdon, kezelője a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel erősen benőtt. Vízpótlása és vízcseréje megoldatlan. Belvíztározási funkciót tölt be, gyakran kiszáradhat. Természeti értékeit eddig csak részben tárták fel, nem tartozik természeti védelem alá.

2. Rázsonyi Holt-Körös

A holtág a Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a jobb parti ármentesített területen helyezkedik el. Közigazgatásilag Csongrád városhoz tartozik (115. ábra). Hossza 4 km, átlagos szélessége 80 m, területe 32 ha, átlagos vízmélysége 0,8 m, víztérfogata 256 ezer m-\ Állami tulajdon, kezelője a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Medre erőteljesen fel-iszapolódott, vízi növényzettel benőtt, gyakran kiszáradhat. Feltöltődhet szivárgóvizekből, belvizekből és a Mámai Holt-Tiszából, a Máma-Tőkefoki belvízcsatornán keresztül. Leüríthető a Picsori belvízcsatornán keresztül gravitációsan, vagy a Tőkefoki szivattyútelepnél szivattyúsán. Elsődleges funkciója a belvíztározás, de víziszárnyas tenyésztést is folytatnak a környékén. A térség élővilága szempontjából igen jelentős vízi élőhely, ennek megőrzése érdekében a vízpótlását meg kell oldani, a víziszárnyas-tenyésztést korlátozni kell.

3. RÁcz Holt-Körös

A holtág a Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, rövid alsó- és felső hullámtéri csatlakozó szakaszokkal, közigazgatásilag a Csongrád megyei Szentes városhoz tartozik (115. ábra). Hossza 560 m, átlagos szélessége 65 m, területe 4 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 40 ezer m'. Állami tulajdon, kezelője a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. A meder feliszapoltsága és vízinövényekkel való benőttsége előrehaladott. Zárt holtág, vize szivárgóvizekből pótlódik, vízcseréje megoldatlan. Belvíztározási, halászati és horgászati funkciót tölt be.

4. Tehenesi Holt-Körös

A holtág a Hármas-Körös szabályozása során keletkezett, a jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szelevény községhez tartozik (116. ábra). Hossza 2,7 km, átlagos szélessége 90 m, területe 24 ha, átlagos vízmélysége 2 m, víztérfogata 480 ezer m3. Nemrégiben Szelevény község önkormányzatának tulajdonába került. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége egyaránt közepes mértékű, vizének minősége öntözési célokra megfelel. Feltöltődhet belvizekből, megfelelő magas hármas-körösi vízállás esetén gravitációsan tölthető a Máma-Tőkefoki belvízcsatornán át. Leüríthető gravitációsan a Csigaéri csatornán és a Tőkefoki zsilipen keresztül a Hármas-Körösbe. Elsődleges funkciója a belvíztározás, további hasznosítása öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat, víziszárnyas-tenyésztés. Mint vizes élőhely kitűntetett figyelmet érdemel.

5. Iriszlói Holt-Körös

A holtág a Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a bal parti hullámtéren helyezkedik el, közigazgatásilag a Csongrád megyei Nagytőke községhez és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szelevény községhez tartozik (116. ábra). Hossza 2,3 km, átlagos szélessége 50 m, terület 11 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 110 ezer m3. Állami tulajdon, kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága. Feliszapoltsága előrehaladott, súlyommal való benőttsége közel 100 %-os. Árhullámokból töltődik fel. Gravitációsan leüríthető az alsó végén lévő hullámtéri csatornán keresztül. Funkciója: horgászat. A holtágat kísérő természetes ligeterdő számottevő természeti értéket képvisel, élővilága igen gazdag és változatos. A Körösvölgyi Természetvédelmi Terület része, helyi természeti védettséget élvez, a ?szentély" típusú holtágak körébe tartozik.

6. Malomzugi Holt-Körös

A holtág a Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a bal parti hullámtéren helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szelevény és a Csongrád megyei Nagytőke községekhez tartozik (116. ábra). Hossza 1,7 km, átlagos szélessége 50 m, területe 8 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 80 ezer m3. Állami tulajdon, kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága. Feliszapoltsága előrehaladott, súlyommal való benőttsége közel 100 %-os. Árhullámokból és esetenként belvizekből töltődik, leüríthető az alsó végén lévő hullámtéri csatornán keresztül. Funkciója: horgászat. Feltöltött állapotban zavartalan vizes élőhely, jól működő ökológiai zöldfolyosó a Tisza és a Körös-torok között. Gazdag élővilága van, jelenleg a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület része, a ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

7. Brenazugi Holt-Körös

A holtág a Hármas-Körös szabályozása során keletkezett, a bal parti hullámtéren helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szelevény és Kunszentmárton területéhez tartozik (116. ábra). Hossza 800 m, átlagos szélessége 50 méter, területe 4 hektár, átlagos vízmélysége 1 méter, víztérfogata 40 ezer m-\ Állami tulajdon, kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága. Medre erőteljesen feliszapolódott, vízi növényzettel szinte teljesen benőtt, kisvizes időszakokban kiszárad. Árhullámokból és ajaksori szivattyútelepről esetenként belvizekből töltődik, leürítése megoldatlan. Közelében nincsenek szennyező források. Funkciói: belvíztározás, horgászat. Természeti értékei miatt védettséget élvez, a ?szentély" jellegű holtágak közé sorolták.

8. Kunszentmártoni Holt-Körös

A holtág a Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a jobb parti hullámtéren helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmárton városhoz tartozik (117. ábra). A helybeliek Betekincsnek hívják. Hossza 1,3 km, átlagos szélessége 60 m, területe 8 ha, vízmélysége 0,6 m, víztérfogata 48 ezer m3. Tulajdonosa és kezelője Kunszentmárton önkormányzata, halászati hasznosítója a Gyoma-Endrődi Halászati Termelő Szövetkezet. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Nyugati partja beépített, ott lakóházak és egy szőrmekikészítő üzem épületei találhatók. Tüzivíz-tározóként is szolgál. Feltöltődhet árhullámokból, leürítése megoldatlan. Funkciója: horgászat.

9. Csengedi Holt-Körös (Nagyéri holtág)

A holtág a Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmárton városhoz és Öcsöd községhez tartozik (118. ábra). Hossza 2,2 km, átlagos szélessége 100 m, területe 22 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 330 ezer ml Rövid hullámtéri szakaszai is vannak. Tulajdonosa a Magyar Állam és Kunszentmárton Város Önkormányzata, kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság és a városi önkormányzat. Feliszapoltsága közepes mértékű, vízi növényzettel kevéssé benőtt. Vize a szennyezett vízminőségi kategóriába tartozik. Magas körösi vízállásnál gravitációsan (szivornyásan) tölthető a holtág alsó végén lévőNagyéri szivattyútelep nyomócsöven keresztül. Leüríthető ugyanezen szivattyútelep segítségével. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat, üdülés. Élővilága változatos és gazdag, a Körösvölgyi Természetvédelmi Területen helyezkedik el, ez helyi védettséget jelent. Kunszentmárton önkormányzata üdülőfalu kialakítását tervezi a holtág mellett, erre vonatkozóan tanulmányt készíttetett.

10. Kerekeszugi Holt-Körös

A holtág az 1900-as évek elején, a Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a jobb parti ármentesített területen helyezkedik el. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmárton városhoz tartozik (119. ábra). Hossza 1,5 km, átlagos szélessége 53 m, területe 8 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 120 ezer mJ. Állami tulajdon, kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Vízpótlása és vízcseréje megoldatlan, belvízből és szivárgó vizekből töltődik. Funkciói: belvíztározás, horgászat. Élővilága változatos.

11. Gyigerzugi (Kungyalui) Holt-Körös

A holtág a Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a jobb parti hullámtérben helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kungyalu és Öcsöd községekhez tartozik (119. ábra). A korábbi kötetben Csukaháti Holt-Körös néven szerepelt. Hossza 4,8 km, átlagos szélessége 70 m, területe 34 ha, átlagos vízmélysége 2,2 m, víztérfogata 748 ezer ml Állami tulajdon, kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága. Medrének fel-iszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott állapotú. Feltölthető a Kungyalu II. belvízi főcsatornán keresztül a Nagykunsági XII-1 öntöző főcsatorna szivárgóvizeiből vagy belvizekből. Leüríthető gravitációsan a felső végén lévő elzárás megszüntetésével. Funkciói: öntözővíz-tarozás, horgászat. A Körösök még megmaradt, háborítatlan hullámtere ebben a térségben a növény- és állatvilág számos értékes és ritka fajának nyújt életteret. A megváltozott alföldi kultúrtájban meghatározó szerepet tölt be a tájvédelem szempontjából is. A ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

12. Özénzugi Holt-Körös

A holtág az 1900-as évek elején a Hármas-Körös szabályozásakor alakult ki, a jobb parti hullámtéren helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmárton városhoz tartozik (119. ábra). Hossza 3 km, átlagos szélessége 50 m, területe 15 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 150 ezer m3. Állami tulajdon, kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága. Medre közepesen feliszapolódott, vízi növényzettel erősen benőtt. Az árhullámok vize tölti fel, leürítése megoldatlan. Funkciói: horgászat, vadászat. Gazdag és változatos az élővilága, előfordul itt többek között az Európa szerte szigorúan védett vidra is. A ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

13. Álomzugi Holt-Körös (Öcsödi holtág)

A holtág az 1850-es években, a Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a bal parti ár-mentesített területen helyezkedik el, rövid hullámtéri szakasz-szal folytatódik. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsöd községhez tartozik (120. ábra). Hossza 2,8 km, átlagos szélessége 80 m, területe 22 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 330 ezer m\ Állami tulajdon, kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Fel-iszapoltsága közepes mértékű, vízi növényzettel való benőttsége haladott planktonikus eutrofizáció jellemző. A holtágnak a folyóval közvetlen összeköttetése nincs. Feltölthető belvizekből, illetve magas körösi vízállás esetén a holtág felső végén lévő Öcsödi szivattyútelep nyomócsövén keresztül szivornyásan. Leüríthető szivattyúzással. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat. Élővilága változatos és gazdag, helyi természeti védelem alatt áll. Közvetlen környékén az önkormányzat üdülőterületet kíván kialakítani.

14. Harangzugi Holt-Körös

A holtág a Hármas-Körös szabályozása során keletkezett, a jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mesterszállás és Öcsöd községekhez tartozik (120. ábra). Hossza 5,6 km, átlagos szélessége 90 m, területe 50 ha, átlagos mélysége 1,9 m, víztérfogata 950 ezer m\ Tulajdonosai és kezelői Mesterszállás és Öcsöd községi önkormányzatok. Medre közepes mértékben feliszapolódott, vízi növényzettel közepesen benőtt. Feltölthető a Nagykunsági öntöző főcsatornából és belvizekből, leüríthető gravitációsan vagy szivattyúsán. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, víziszárnyas-tenyésztés, horgászat és halászat. A holtágparti területek beépítettsége az Öcsödhöz tartozó területen közel 30%-os.

15. Siratói Holt-Körös

A holtág a 19. század végi folyószabályozás során alakult ki, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen húzódik. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsöd és a Békés megyei Békésszentandrás községhez tartozik (121. ábra). Két összekapcsolt patkóhoz hasonló alakú, rövid hullámtéri szakasszal kapcsolódik az élővízfolyáshoz. Hossza 4,9 km, átlagos szélessége 57 m, területe 28 ha, átlagos vízmélysége 1,8 m, víztérfogata 504 ezer ml Állami tulajdon, kezelője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a halászati jog a Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének birtokában van. Medrének feliszapolt-sága előrehaladott, növényzettel való benőttségének mértéke szakaszonként a közepes és erőteljes között változik. Vizének minősége megfelelő. Vízpótlást a Siratói összekötő csatornán keresztül a Szarvas-Békésszentandrási holtágból, valamint belvizekből kaphat. Leüríthető szivornyával a Hármas-Körös felé, illetve a Szarvas-Békésszentandrási holtágba gravitációsan. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat, vízparti üdülés, vízkészletátadás. A holtág közvetlen környezetében gondozatlan területek, belterület, mezőgazdasági területek, üdülőtelkek egyaránt találhatók. Békésszentandrás önkormányzata a horgászat, az idegenforgalom és az üdülés fejlesztését tűzte ki célul, míg Öcsödé a természeti értékeket kívánja megőrizni. 1998-ban elkészült az ökológiai állapotfelmérés.

16. SZARVAS-BÉKÉSSZENTANDRÁSI HOLT-KÖRÖS

A 19. századi folyószabályozás során 1836-1890 között, két ütemben kialakult holtágrendszer, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, a Békés megyei Békésszentandrás község és Szarvas város területén (122. ábra). Egyéb elnevezései: Kákafoki holtág, Bikazugi holtág. A Tisza vízrendszerben lévő legnagyobb ármentesített területi holtág, alakja két, egymás alatti U betűre emlékeztet. Teljes hossza 29,2 km, átlagos szélessége 71 m, területe 207 ha, átlagos vízmélysége 2,2 m, víztérfogata 4,5 millió m-\ Állami tulajdon, kezelője a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, a halászati jog a Halászati Kutató Intézet (HAKI) és a Körösszögi Kistérségi Kht. birtokában van. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége általában csekély, helyenként közepes mértékű. Vizének minősége. megfelelő. A Hármas-Körös Békésszentandrási duzzasztója lehetővé teszi a gravitációs vízcserét. A feltöltést a holtág felső végén lévő szivornyák útján végzik, de a holtág a közel 1000 kmJ kiterjedésű belvízöblözet vizeinek is befogadója. Leüríthető a holtág alsó végénél, gravitációsan vagy szivattyúzással. Funkciói belvíztározás és belvízelvezetés, öntöző-víz-tározás, vízkészletátadás, továbbá halászat, horgászat, üdülés, strandolás és a vízisportolás. Jelentős szerepe van a holtágnak a jellegzetes Körös menti táj kialakításában, ezzel az idegenforgalom számára is vonzóvá teszi a térséget. 1986-ban megkezdődött a holtág rehabilitációja, melyben a PHARE program is mintaértékű eredményekkel szolgált. Megszűnt a tisztított városi szennyvizeknek és a használt termálvizeknek bevezetése a holtágba, a víziszárnyas tenyésztés és az intenzív halasítás, felújították a vízpótló műveket és műtárgyakat, vízszintszabályozó műtárgyat, szivornyát, hidat építettek, iszapkotrást végeztek. Ma már közvetlenül a vízteret érintő legális szennyező forrás nincs, de fontos még a partmenti szennyvízszikkasztás megszüntetése és a mezőgazdasági diffúz szennyezés mérséklése. Szarvas város és Békésszentandrás, mint a Körösszögi Kistérségi Társulás tagjai, fejlesztési koncepciót dolgoztattak ki és újabb támogatást nyertek a rehabilitáció folytatására. A holtág ökológiai állapotának felvételét 1998-ban végezték el. A holtág környezetéhez szigorúan védett természetvédelmi területek (Szarvasi Arborétum, Annaliget) tartoznak, sok botanikai és zoológiái ritkasággal.

17. Aranyosi Holt-Körös

A viszonylag fiatal holtág 1940-ben keletkezett a Békésszentandrási duzzasztó feletti bogé-ben, a Hármas-Körös bal parti hullámterében helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Szarvas városhoz tartozik (123- ábra). Alakja V-hez hasonló, hossza 1,6 km, átlagos szélessége 60 m, területe 10 ha, vízmélysége 4 m, víztérfogata 400 ezer m!. Állami tulajdon, kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, növényzettel való benőttsége csekély. Vizének minősége megfelelő. Vízcseréjére az árhullámok levonulása idején kerül sor, az alsó végén közvetlen kapcsolatban áll az élővízfolyással. Vízszintje a mindenkori békésszentandrási duzzasztási szinttől függ. Funkciói: öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat. Mint a Körös-völgy egyik legszebb holtága, valamint a változatos, gazdag és ritkaságokat is tartalmazó élővilága miatt, már 1979 óta helyi természeti védelem alatt áll. 1996 óta, mint a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület része, országos védelmet élvez. A ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

18. Borza Holt-Körös

Az 1940-es években kialakult fiatal holtág a Hármas-Körös bal parti hullámterében a Békésszentandrási vízlépcső feletti bögében helyezkedik el. Közigazgatásilag Szarvas és Mezőtúr városokhoz tartozik (123. ábra). Alakja V-hez hasonló, duzzasztáskor hossza 1,3 km, átlagos szélessége 70 m, területe 9 ha, vízmélysége 3 m, víztérfogata 270 ezer m'. Állami tulajdon, kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, növényzettel való benőttsége csekély. Vizének minősége az élővizével megegyező. Az élőmederrel csak az alsó végén van közvetlen kapcsolata, feltöltődése és vízszintjei az árhullámok és a duzzasztás függvényében alakulnak. A duzzasztás megszüntetésekor vizének jelentős része elfolyik. Funkciói: halászat, horgászat. Táji- és természeti értékei és szépsége, továbbá gazdag, változatos és ritkaságokat is tartalmazó élővilága miatt 1979 óta a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület része, 1996 óta országos védettségű. A ?szentély" típusú holtágakhoz tartozik.

19. Halásztelek-Túrtő-Harcsás Holt-Körös

A három, egymással csatornával összekapcsolt holtágból álló rendszer a Hármas-Körös szabályozása során 1895-ben alakult ki, a jobb parti ármentesített területen húzódik. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúr városhoz tartozik (123- ábra). Hossza 18,7 km, átlagos szélessége 90 m, területe 168 ha, átlagos mélysége 2 m, víztérfogata 3,4 millió m\ Részben állami, részben önkormányzati tulajdon, kezelője Mezőtúr város Önkormányzata. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, növényzettel való benőttsége erőteljes. Feltöltődhet belvizekből, illetve tölthető a Hármas-Körösből gravitációsan, leüríthető gravitációsan vagy szivattyúzással. A holtágrendszer funkciói között szerepel a belvizek tarozása, az öntözővíz-tarozás, a halászat, a horgászat, a víziszárnyas-nevelés és a vízparti üdülés. Környezetének beépítettsége változó, a Túrtői holtág partjainak egy részén hétvégi hobby telkek találhatók. A Halásztelki holtágrész jobb partja hirtelen mélyülő, növényzettel benőtt, a víz fölé nyúló fákkal szegélyezett. A túlpart gyékénnyel, náddal sűrűn benőtt. A Túrtői holtágon a halállomány igen gazdag, de a vízminőség romlásával a kevésbé értékes halfajok kerültek túlsúlyba. A Harcsási holtág természetes szépségű, értékes növény- és állatvilággal, gazdag madárvilággal rendelkezik. A holtág rehabilitációját 1977-ben kezdték el, mégpedig a vízforgalmat javító beavatkozásokkal.

20. Peresi Holt-Körös

A kanyargós holtág 1872-1894 között, mederátvágással keletkezett, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag Mezőtúrhoz és a Békés megyei Gyomaendrődhöz tartozik (124. ábra). Hossza 27,6 km, átlagos szélessége 60 m, területe 165 ha, átlagos vízmélysége 2,5 m, víztérfogata 4,1 millió m3. Állami tulajdon, kezelője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a halászati jogot a Körösi Halász Szövetkezet (Gyoma-endrőd) gyakorolja. Medre közepesen feliszapolódott, benőttsége előrehaladott. Vizének minősége változó, gyakran nem megfelelő. Feltölthető belvizekből és a Hármas-Körösből, illetve némi vízpótlást kaphat a szomszédos Kecskészugi Holt-Körösből. Belvízcsatornákon keresztül kapcsolatban van a Hortobágy-Berettyóval. Leürítése gravitációsan és szivattyúzással lehetséges. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat, üdülés. Rendkívül változatos környezetű, a tájformálásban fontos szerepet betöltő holtág, ritkaságokban is gazdag növény- és állatvilággal. Egyes partszakaszait sűrűn beépítették üdülőkkel. A holtág torkolatánál található az üzemen kívül helyezett Peres I. gőzüzemű szivattyútelep, amely ipartörténeti jelentőségű, s itt van a Körös-vidék élővilágát szemléltető bemutatóház is. Rehabilitációja során célszerű lenne a beépítés mértékét szabályozni, s a vízpótlást a holtág felső végénél megoldani.

21. Kecskészugi, 22. Bónomzugi, 23. Sóczózugi, 24. Templomzugi Holt-Körös (?Endrődi holtágak")

A négy kisebb holtágat magábafoglaló, egymás között csatornákkal összekapcsolt, összefüggő holtágrendszer a 19. század végén alakult ki, a Hármas-Körös jobb parti ármentesí-tett területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd városhoz tartozik, annak "Endrődi üdülőterület" elnevezésű részén található (125. ábra). A négy holtág teljes hossza 6,2 km, átlagos szélességük 32 és 70 m közötti, területük rendre 5,15,9 és 10 ha, összesítve 39 ha, átlagos vízmélységük 1,7-2,5 m, víztérfogatuk 780 ezer ml Tulajdonos és kezelő Gyomaendrőd város Önkormányzata, a halászati jogot a Kecskészugi Tájvédelmi és Horgász Egyesület, a Bónomzug Vizéért Egyesület, a Sóczózugi Környezetvédelmi és Horgász Egyesület gyakorolja a hozzájuk tartozó holtágakon. A Kecskészugi Holt-Körös fel-iszapoltsága jelentős, a többi holtágé csekély, növényzettel való benőttségük közepes mértékű. Vízminőségük megfelelő. A Hármas-Körös vize a legfelső holtágnak, vagyis a Templomzugi Holt-Körösnek a felső végénél lévő szivornyán keresztül jut a holtágrendszerbe, a vízpótlás megcsapolás útján holtágról-holtágra lefelé haladva történik. Leüríthető a Peresi Holt-Körös felé gravitációsan vagy a Sóczózugi Holt-Körösből szivattyúsán. Funkciói: bei-víztározás, helyi célú öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat is, de elsősorban a jóléti hasznosítás, az üdülési célú igénybevétel a jelentős. A holtág-rendszer környezete teljesen antropogén hatás alatt áll, a terület körbeépített, felparcellázott, természeti szempontból különleges értékei nincsenek. A Templomzugi holtágon közkedvelt strand létesült. Tájképi szempontból a holtágak fontosak. Távlati fejlesztésük során elsősorban az üdülőterületi hasznosítás érdemel támogatást. Ennek érdekében az üdülőterület infrastrukturális ellátását kell fejleszteni, valamint az iszap eltávolítását kell megvalósítani.

25. Nagyfokzugi Holt-Körös

A holtág a Hármas-Körös szabályozása során az 1872-1893 közötti években keletkezett, a bal parti hullámtéren helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik (125. ábra). Hossza 2,1 km, átlagos szélessége 60 m, területe 12 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 180 ezer m-\ Állami tulajdon, kezelője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság. A Körösvölgyi Természetvédelmi Terület része, a halászati jogot a Körösi Halász Szövetkezet gyakorolja. Feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége nem megfelelő. A Békésszentandrási vízlépcső hatásterületén helyezkedik el, vízszintjeit és vízcseréjét az árhullámok határozzák meg, de belvizek befogadója is egyúttal. A Décs-Fazekaszugi öntözőcsatorna fővízkivétele rátelepült, s ide emel a Fazekaszugi szivattyútelep. A duzzasztás megszüntetésekor leürül. Funkciói: halászat, horgászat. Tájképi szempontból vonzó, gazdag és változatos élővilága révén országos természeti védettség alatt áll. A rehabilitáció egyik céljaként a víziszárnyas nevelés felszámolása 1997-ben megvalósult, további feladat a vízpótlás javítása, a feliszapolódás csökkentése.

26. Kisfoki Holt-Körös

A kisméretű, patkó alakú holtág az 1872-1893 között végrehajtott Kisharcsási átmetszéssel alakult ki, a Hármas-Körös bal parti hullámterén található, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város területéhez tartozik (125. ábra). Hossza 650 m, átlagos szélessége 60 m, területe 4 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 40 ezer ml A Magyar Állam tulajdona, kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága. Medre erőteljesen feliszapoló-dott és vízi növényzettel benőtt. Alsó végén lévő hullámtéri csatornával kapcsolódik az élőmederhez. Vízpótlása megoldatlan, árhullámokból és duzzasztott vízből töltődik fel, a duzzasztás megszűntetésekor leürül. Funkciói: horgászat, természetvédelem. Zavartalan környezetben lévő, természeti értékekben bővelkedő területen helyezkedik el, már 1979 óta védett, 1996-tól országos védettséget élvez. A ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

27. Révzugi (Endrődi-ligeti) Holt-Körös

A holtág 1885-ben keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd belterületéhez tartozik (125. ábra). U alakú medre van, hossza 1 km, átlagos szélessége 65 m, területe 6 ha, átlagos vízmélysége 2,3 m, víztérfogata 138 ezer ml Tulajdonosa és kezelője Gyomaendrőd Önkormányzata, a halászati jogot a Körösi Halász Szövetkezet gyakorolja. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Vizének minősége rendkívül rossz, szennyezett, leromlott állapotú. Vízpótlása megoldatlan. Belvizekből és szivárgó vizekből töltődhet, leürítése alsó végén szivattyúsán lehetséges. Funkciói: belvíz-tarozás, öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat. Illegálisan a környezetének szennyvizeit is a holtágba vezetik be. Rossz vízminősége ellenére helyi tájformáló szerepe van. Belső zugában kertváros, iskola, sportlétesítmények találhatók. Rehabilitációja során a kommunális és az állattartásból eredő szennyezéseket feltétlenül ki kell zárni.

28. Endrőd-középső Holt-Körös

A holtág 1885-1886-ban keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen található, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város belterületéhez tartozik (125. ábra). Hossza 1,2 km, átlagos szélessége 46 m, területe 6 ha, átlagos vízmélysége 2 m, víztérfogata 120 ezer m-\ Tulajdonosa és kezelője Gyomaendrőd Önkormányzata, a halászati jogot a Körösi Halász Szövetkezet gyakorolja. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vizének minősége rendkívül rossz. Vízpótlása megoldatlan, belvizekből és szivárgó vizekből töltődik fel, leürítése szivattyúzással lehetséges. Funkciói: belvíztározás, horgászat, de illegálisan szennyvizeket is bevezetnek a holtágba. Jellegzetesen antropogén hatás alatt álló, teljesen körbeépített, természeti értékeit elvesztett holtág. Tájképi, városképi hatása ennek ellenére jelentős.

29.  Fűzfászugi Holt-Körös

A holtág 1872-1887 között keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város belterületén található (125. ábra). Hossza 2,3 km, átlagos szélessége 44 m, területe 10 ha, átlagos vízmélysége 2 m, víztérfogata 200 ezer m3. Tulajdonosa és kezelője Gyomaendrőd város Önkormányzata, a halászati jogot a Körösi Halász Szövetkezet gyakorolja. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, növényzettel való benőttsége csekély. Vizének minősége rossz, az ?elöregedési" folyamat jellemzi. Belvizekből és szivárgó vizekből töltődik, leürítése az alsó végén lévő szivattyúállásnál lehetséges. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat. Tájképi szempontból a város egyik jellegzetessége, de jelentős természeti értéket nem képvisel, erőteljes antropogén hatásoknak van kitéve. A hullámtéri holtágvégek a Körös-Maros Nemzeti Park Körösvölgyi Természetvédelmi Területéhez tartoznak. Rehabilitációjánál elsődleges feladat a szennyező források felszámolása, majd a vízpótlás megoldása.

30.  Németzugi Holt-Körös

A holtág 1872-1887 között alakult ki, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületén található (126. ábra). Hossza 2 km, átlagos szélessége 60 m, területe 12 ha, átlagos vízmélysége 2,2 m, víztérfogata 264 ezer m\ Tulajdonosa és kezelője Gyomaendrőd város Önkormányzata, a halászati jog a Körösi Halász Szövetkezeté. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély mértékű, vizének minősége kedvező. Vízpótlása a Hármas-Körösből szivornyával és a Körösladányi öntözőrendszerből vízátvezetéssel lehetséges, de belvizekből is töltődhet. Leüríthető szivattyúzással. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat. Jelentős táji- és természeti értékei, gazdag és változatos, kevéssé háborított élővilága alapján szép példája az olyan mentett oldali holtágnak, ahol a vízpótlás megoldott és az antropogén hatások még nem okoznak túlterhelést. A ?szentély" jellegű holtágak közé tartozik, de az önkormányzat egyelőre nem adta át a kezelői jogot az illetékes Nemzeti Park részére. Ökológiai állapotfelmérését a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 1998-ban elvégezte.

31. Hantoskerti Holt-Körös

A holtág 1871-1890 között jött létre, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd városhoz, a gyomai belterülethez tartozik (126. ábra). Helyi elnevezései még: Falualji, Révlaposi holtág, Dög-Körös. Hossza 2,3 km, átlagos szélessége 60 m, területe 14 ha, átlagos vízmélysége 2,5 m, víztérfogata 350 ezer m\ Tulajdonosa és kezelője Gyomaendrőd város Önkormányzata, a halászati jogot a Körösi Halász Szövetkezet gyakorolja. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, növényzettel való benőttsége közepes mértékű, vizének minősége nem megfelelő. Feltöltése a felső végén lévő szivornyán keresztül történik, belvizek befogadója is, leürítése az alsó végén lévő szivattyúval lehetséges. Ezzel a vízcserével nem lehet ellensúlyozni a szennyezéseknek és az iszapnak, mint másodlagos tényezőnek, a vízszennyező hatását. Funkciói: belvíztározás, helyi igények kielégítésére öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat. Egyidejűleg különféle használt vizek befogadójául is szolgál. Mint belterületi holtág, jelentős városképformáló tényező. A holtágat érő antropogén hatások miatt vízi élővilága elszegényedett. Rehabilitációjára tanulmányterv készült. Az önkormányzat távlatokban a fürdő továbbfejlesztését tervezi. A hullámtéri holtágvégek a Körös-Maros Nemzeti Park Körösvölgyi Természetvédelmi Területének részei.

32. Torzsási Holt-Körös

A holtág 1873-1889 között alakult ki, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik (127. ábra). Tengeriszugi holtágnak is nevezik. Hossza 1,4 km, átlagos szélessége 65 m, területe 9 ha, átlagos vízmélysége 2 m, víztérfogata 180 ezer m3. Tulajdonosa és kezelője Gyomaendrőd város Önkormányzata, a halászati jogot a Körösi Halász Szövetkezet gyakorolja. Medrének feliszapolódása csekély, növényzettel való benőttsége kis mértékű, vizének minősége általában jó. Vízcseréje megoldott, feltöltése a felső végén lévő szivornyán keresztül lehetséges, de töltődhet belvizekből is. Szivattyúsán üríthető a Hármas-Körös felé. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat, üdülés. Környezete meg-kapóan szép vidék, tájképi szempontból védettségre érdemes. Az igen gazdag és különleges élővilágú csatlakozó hullámtéri rész a Körösvölgyi Természetvédelmi Területhez tartozik. Az önkormányzat idegenforgalmi szerepkört is szán a holtágnak, de ehhez meg kell oldani a szennyvízelhelyezést, a szemétszállítást és a partvédelmet. A holtág állapotfelvétele 1998-ban elkészült.

33. Gyomai Siratói Holt-Körös

A holtág 1872-1890 között jött létre, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik (127. ábra). Hossza 2,7 km, átlagos szélessége 55 m, területe 15 ha, átlagos vízmélysége 2 m, víztérfogata 300 ezer m3. Állami tulajdon, kezelője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a halászati jog a Körös-vidéki Horgászegyesületek Szövetségének tulajdonában van. Medrének feliszapoltsága közepes, növényzettel való benőttsége csekély mértékű, vizének minősége megfelelő. Vízpótlása a Körösladányi öntözőrendszerből vízátvezetéssel oldható meg, belvizekből is töltődhet. Leüríthető szivattyúsán a Hármas-Körös felé. Funkciói: belvíztározás, csurgalékvizek befogadása, helyi célú öntözővíz-tarozás, üdülés. Teljesen körbeépített, erőteljes antropogén hatás alatt álló, leromlott, természeti értékek szempontjából jelentéktelenné vált holtág. A távlati fejlesztési elképzelések a holtág üdülési hasznosításának kiteljesítését célozzak.

34. Kecsegészugi Holt-Körös

A holtág az 1873-1890 közötti időszakban alakult ki, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik (127. ábra). Hossza 1,3 km, átlagos szélessége 50 m, területe 7 ha, átlagos vízmélysége 2,9 m, víztérfogata 203 ezer m\ Tulajdonosa és kezelője Gyomaendrőd város Önkormányzata, a Kecsegészugi Tájvédelmi Egyesület közreműködésével. A halászati jogot a Körösi Halász Szövetkezet gyakorolja. Medrének feliszapoltsága közepes, növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége megfelelő. Vízpótlása belvizekből és szivornya útján a Hármas-Körösből lehetséges, leürítése szivattyúsán megoldott. Funkciói: belvíztározás, helyi célú öntözővíz-tarozás, halászat, horgászat, üdülés. Az üdülés okozta jelentős túlterhelés és egyéb antropogén hatások miatt természetvédelmi szempontból nem jelentős, élővilága elszegényedett. A hullámtéri holtágvégek a Körös-Maros Nemzeti Park Körösvölgyi Természetvédelmi területének részei. Állapotfelmérését 1998-ban végezték el.

35. Danzugi Holt-Körös

A holtág 1875-1879 között alakult ki, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik (128. ábra). Hossza 2,1 km, átlagos szélessége 47 m, területe 10 ha, átlagos vízmélysége 2,3 m, víztérfogata 230 ezer m3. Részben állami, részben önkormányzati tulajdon, kezelője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a városi önkormányzat. Folyamatban van a tulajdonosi és kezelői jogok rendezése. A halászati jogot a Körös-vidéki Horgászegyesületek Szövetsége gyakorolja. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége megfelelő. Vízpótlása megoldott, szivornyásan tölthető a Hármas-Körösből, belvizekből is töltődik, leürítése szivattyúsán lehetséges. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, csurgalékvizek befogadása, halászat, horgászat és üdülés. Fás növényzetben szegényes terület, az üdülési célú beépítések hatására természeti értékeit elvesztette. Az állapotfelvételt 1998-ban készítették el. Távlatokban is intenzív hasznosítású horgászvízként tervezik használni, öntözőfőmű funkciója fennmarad.

36. Félhalmi Holt-Körös

A holtág 1871-1889 között keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város, Csárdaszállás és Köröstarcsa községek területén (128. ábra). Helyi elnevezése Biristyók. Öt bögére osztott, teljes hossza 9 km, átlagos szélessége 44 m, területe 40 ha, átlagos vízmélysége 2,5 m, víztérfogata 1 millió m3. Állami tulajdon, kezelője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a halászati jogot a Körös-vidéki Horgászegyesületek Szövetsége gyakorolja. Medrének felisza-poltsága és benőttsége közepes mértékű, vizének minősége megfelelő. Vízpótlása belvizekből és szivornyával a Hármas-Körösből lehetséges, leürítése szivattyúsán történik. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, intenzív halászat, horgászat, csurgalékvizek befogadása, üdülés. Környezete agyonterhelt kultúrtáj, természeti értékeinek jelentős részét elvesztette. Mindenképp rehabilitációra szorul. A távlati elképzelésekben intenzív horgászvízként tervezik hasznosítani, de partmenti területén az üdülés fejlesztése is szerepel a tervek között. A hullámtéri holtágvégek a Körös-völgyi Természetvédelmi Területen országos védettségűek.