Megyei horgászkörutam, egy újabb állomásához érkeztem, nevezetesen Máriapócsra. Ennek a városkának a neve, már korábban belépett a köztudatba, a pápai látogatás során. Megközelítése, Nagykálló és Nyírbátor között, kb. félúton fekszik. A tó, maga agyagbánya volt. 3 részből áll, 2,2 ha területen. Ebből két tó, közvetlen összeköttetésben van egymással. Igen kulturált környezet jellemzi, esőbeállókkal, mellékhellyiséggel, főző-sütő hellyekkel. Meg persze a legfontosabbal, halbőséggel.
Ismét, immár sokadjára horgásztam Szénaréten, ezúttal Dr. Bihari Károly, a nyírbátori Vasas he. elnökének a meghívásából. Ez a víz bármikor képes elcsábítani, nem csak mert halbő, hanem kellemes környezetben fekszik, remek és segítőkész sporttársak vannak, udvarias és tájékozott halőrök. Más vizekhez viszonyítva, rendkívüli tisztaság van a parton. A tisztaságot nem győzöm hangsúlyozni, hiszen erre és a kultúrált környezetre, a horgászok között, egyre nagyobb az igény. Végre elértük ezt is. Az elnök úrral beszélgetve és horgászgatva, a következő adatokat tudtam meg a tóról.
Vízterület: 6 (ha)
Megközelíthetőség, útvonalleírás: Kocsord külterületén, északi részén található. A 49. számú főútvonalon Mátészalkáról Csenger felé haladva a település közepén kell elkanyarodni a tó felé, melyet tábla jelez. Egyenesen haladva körülbelül 1,5 kilométer után szintén tábla jelzi a tavat.
2003-ban készült el a régi bányagödrök helyén a Cégénydányádi Horgásztó, melyet az önkormányzat a helyi horgász egyesület kezelésébe adott. – Korábban más települések horgász egyesületeiben voltunk tagok – mondja Bujáki Csaba elnök. – Az idén alakult meg a helyi közösség, 24 felnõtt és 5 ifjúsági taggal. A tóban – dévérkeszeg kivételével – mindenféle hal, a kárásztól a folyami harcsáig megtalálható.
Juhász Géza elnök meghívására, 2006-2007-ben tettem kirándulásokat ezen a vízen. Ez a horgász víz, a Tisza- Szamosközi He. kezelésében van és 20,6 ha területű. Az egyesületnek 118 tagja van, ebből 8 ifi, 11 gyerek és 4 női horgász. A holtág maga 4 km hosszú és elképesztően változatos.
A tó több száz éves, vadregényes, fákkal körülölelt ugy mond igazi vadvizjellegü,bár a falu egyik utcája pont a partján halad el. Szeretném meg emliteni hogy 2-3 hetente van haltelepités, jelentős a ponty, amur, harcsa, csuka állománya, hatalmas mennyiségben jelen van az őshonos kárász, dévérkeszegból 4-5 kg példányok kerültek a vizbe. A tó parton müködő büfében minden igényt kitudunk elégiteni (étel, ital, horgászfelszerelés, sátorozás, rendezvényszervezés)
Érdemes el látogatni több napra családdal is igen sok a környéken a látnivaló (Túristvándi, Kölcse, Túrbukó, Szatmárcseke stb. kulturált és olcsók a vendégházak)
Böngészgettem a térképet, aztán a szemembe ötlött a vásárosnaményi Keskeny. Gondoltam megpróbálkozom rajta. Fel a telefont, egyezkedés László Csabával, a Postás He. gazdasági felelősével. Nem támasztott semmilyen kifogást, nos akkor rajta.
A tapasztalat, hamar megismerték és megszerették a környékbeliek a tavat. Bár nem tartozik az igazán "vizes" területek közé Biri község, itt is - mint annyi más település határában - megtalálhatók voltak azok az régi agyaggödrök, ahonnan felépültek egykor a lakóhely házai. Ezek helyén jött létre a Kertaljai Horgásztó.
A Császárszállás-Oláhréti I. sz. víztározó Horgászrendje
Kedves Horgásztárs!
Üdvözöljük a Császárszállási víztározón! A tározó tisztaságának és környezetének megóvása érdekében számítunk segítő magatartására. A horgászathoz kedvező vízjárást, jó horgászidőt és kellemes szórakozást kívánunk!
Az eddigi írásaimból már kitűnt, hogy rajongok a holtágak iránt. A lelkesedésem leírhatatlan, ha találok egy-egy hallomásból, vagy általam nem ismert gyöngyszemet. Most is ez történt, mikor is Olcsvára, ebbe a kis eldugott szatmári falucskába látogattam. Maga a falu is nagyon szép, ám a Holt-Kraszna csodálatos. Egy külön élmény is fűződik ehhez a helyhez. Itt tapasztaltam meg igazán, hogy milyen is az igazi, hagyományos szatmári vendéglátás.
Engedtessék meg nekem, hogy holtág rajongó lévén, ismét írjak egyről. Nevezetesen Szamossályiról. Kora télen, december elején látogattunk ide, Bélteki Tibor, a Holt-Szamos He elnökének a meghívására. Nem titkolt célunk, a csukafogás volt, de ahogy az lenni szokott, majdnem másként sikerült. Természetesen Endrédi Robi barátom kisért el, elmaradhatatlan kísérőm és horgásztársam, megannyi horgászkaland közös birtokosa.
Amikor ide látogattam, Huszti Gábor elnök úr meghívására, gyakorlatilag hazai vízen horgásztam, hiszen korábban az Ököritói Nagyközségi HE tagja voltam, 4 évig. A víz elég sokat változott, hiszen az egykor oly fogós nádfal, az amuroknak köszönhetően megszűnt létezni. Ez azért sejtet valamit, az amur állomány nagyságáról. A tó 6 ha területű és átlagosan 1,5 m mély. A tagság 60 főt számlál és mindenkinek meg van a saját helye, amelyet a tulaj engedélye nélkül, senki sem használhat. Napijegyes horgászat majd csak jövőre lesz, ha a 28 milliós pályázaton elnyert horgásztanya megépül.
Ritkán adatik meg egy vérbeli horgásznak, hogy igazi horgászparadicsomba botoljon, ez velem sokadjára esik meg. Ezt a tavat mind látásból, mind hallomásból ismertem már, csak éppen eleddig nem horgásztam még rajta, sajnos! Most Nyéki Pál egyesületi elnök meghívására tesztelhettük a tavat, Endrédi Róbert és Veres Zsolt barátaimmal együtt. Mikor megérkeztünk hajnalok-hajnalán, már loholhattam is fotózni, hogy le ne maradjak egy amur fárasztásáról és szákolásáról. Na ez jól kezdődik, még ki sem pakoltunk, máris dolgom akadt!
A Bodrog mentén összesen 22 nagyobb holtágat vizsgáltunk, elhelyezkedésüket a 154. ábrán mutatjuk be. Valamennyi holtág az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Miskolc) illetékességi területén helyezkedik el.
A Dráva mentéről, a Magyarországhoz tartozó bal partról, 15 holtágat vizsgáltunk, elhelyezkedésüket a 26. ábrán mutatjuk be. A holtágak - egy kivételével - a folyó ármentesített területén találhatók, s nagy részük természetes lefűződés útján keletkezett. A holtágak a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Pécs) illetékességi területén vannak.
Győr és az országhatár között a Felső-Duna mentén kettő, a Mosoni-Duna mentén hat, összesen nyolc holtágat vizsgáltunk. Elhelyezkedésüket a 18. ábrán mutatjuk be. Mindegyik holtág az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) illetékességi területéhez tartozik.
A Felső-Tisza magyarországi szakasza a Sajó torkolatától az észak-keleti országhatárig terjed. Ezen a folyószakaszon összesen 42 holtágat vizsgáltunk, elhelyezkedésüket a 82. és a 83. ábrán mutatjuk be.
A Hármas-Körös mentén összesen 36 holtágat vizsgáltunk. Ezek közül öt (az 5-7, a 9 és a 13 jelű) az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szeged) illetékességi területéhez tartozik, tíz (az 1-4, a 8, a 10-12, a 14 és a 19 jelű) a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) illetékességi területén, a további 21 (a 15-18 és a 20-36 jelű) a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Gyula) illetékességi területén van. A holtágak elhelyezkedését a 114. ábrán mutatjuk be.
A Hernád és a Takta mentén 13 nagyobb holtág van, elhelyezkedésüket a 144. ábrán mutatjuk be. Valamennyi holtág az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Miskolc) illetékességi területéhez tartozik.
A Kettős-Körös, a Sebes-Körös, a Fekete-Körös és a Berettyó mentén összesen 13 holtágat vizsgáltunk, ezek elhelyezkedését a 129. ábrán mutatjuk be. A Kettős-Körös mentén öt, a Fekete-Körös mentén egy, a Sebes-Körös mentén hat, a Berettyó mentén egy holtágat találtunk. Valamennyi holtág a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Gyula) illetékességi területéhez tartozik.
Tartalomjegyzék
A Duna középső szakasza mentén, a Sió torkolatvidékétől a Dunakanyarig terjedő szakaszon öt holtágat vizsgáltunk (11. ábra). Mindegyik holtág a Duna hullámterén helyezkedik el és a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság (Budapest) illetékességi területéhez tartozik. A Közép-dunai holtágak közös jellemzője, hogy - ellentétben kötetünk legtöbb holtágával - nem folyókanyar lefűződésével vagy átvágásával, hanem mellékág részbeni feltöltődésével keletkeztek. A Ráckeve-Soroksári Duna-ágnak két holtágát vettük föl a kötetbe. Ezeknél is a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság az illetékes hatóság.
Közép-Tiszának a Hármas-Körös torkolata és a Sajó torkolata közötti szakaszt tekintjük. A négy hektárnál nagyobb holtágak száma ezen a folyószakaszon 28. Elhelyezkedésüket az 57 és az 58. ábrán mutatjuk be.
A Rába mentén három, a Rábca mentén hét, összesen tíz holtágat vizsgáltunk, elhelyezkedésüket a 37. ábrán mutatjuk be. Mindegyik holtág az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) illetékességi területén van.
A Szamos és a Túr mentén összesen hat holtágat vizsgáltunk, elhelyezkedésüket a 166. ábrán mutatjuk be. Valamennyi holtág a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Nyíregyháza) illetékességi területén található.
A Zagyva és a Tárna mentén összesen nyolc nagyobb holtágat vizsgáltunk, elhelyezkedésüket a 137. ábrán mutatjuk be. Az 1 -7 jelű holtágak a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) illetőségi területéhez, a 8 jelű Tárna menti holtág az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Miskolc) illetékességi területéhez tartozik.
Az Alsó-Duna mentén a jobb parton a déli országhatártól a Sió torkolata vidékéig tíz holtágat, a bal parton az egykori Duna-mederben kialakított Ferenc-tápcsatorna mentén pedig öt holtágat vizsgáltunk. Elhelyezkedésüket az 1. ábrán mutatjuk be. A vizsgált 1, 2, 3 jelű holtágak a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Pécs), a 4-10 jelű holtágak a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár), a 11-15 jelű holtágak az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság (Baja) illetékességi területéhez tartoznak.
Az Alsó-Tisza mentén, a déli országhatár és a Hármas-Körös torkolata között, tíz holtágat vizsgáltunk, továbbá két holtágat a Maros alsó szakasza mentén, a tiszai torkolat közelében. A holtágak elhelyezkedését a 46. ábrán mutatjuk be. Valamennyi ismertetett holtág az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szeged) illetékességi területéhez tartozik.
A Kéthelyi Bányató Kft. által üzemeltetett horgásztó tulajdonosai szeretettel várják a horgászni vágyókat!
Tavaly ismét egy új gyöngyszemre bukkantam, a Holt-Csarondára. Szabó László elnök úr meghívására látogattam el ide, Robi barátommal.
Engedtessék meg nekem, hogy rendhagyó legyek és egy egyéni vízről, ha úgy tetszik, maszek tóról írjak. Nevezetesen Gaál Zoltán taváról. Mikor ezeket a sorokat írom, több dolog is vezérel. Egyrészt elkeseredés, másrészt öröm és harmadrészt a tisztelet. Elkeseredés azért, mert egy ekkora városnak, még nincs saját egyesületi tava, holott, szinte még a legkisebb településeken is van horgászati terület.
Oldalainkat 208 vendég és 0 tag böngészi
