Az Alsó-Tisza mentén, a déli országhatár és a Hármas-Körös torkolata között, tíz holtágat vizsgáltunk, továbbá két holtágat a Maros alsó szakasza mentén, a tiszai torkolat közelében. A holtágak elhelyezkedését a 46. ábrán mutatjuk be. Valamennyi ismertetett holtág az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szeged) illetékességi területéhez tartozik.

010 also tisza 001
46. ábra. Az Alsó-Tisza és a Maros holtágai

1. Gyálai Holt-Tisza

A holtág a 19. századi folyószabályozás során az 1855-1887 között kivitelezett, illetve kialakult 90. számú átmetszéssel jött létre. A Tisza jobb parti ármentesített területén húzódik, a magyar-jugoszláv országhatártól Szegedig. Közigazgatásilag Szeged városhoz és Röszke községhez tartozik (47. ábra). Hossza 18,7 km, átlagos szélessége 86 m, területe 160 ha, átlagos vízmélysége 3 m, víztérfogata 4,8 millió m\ Medre áttöltésekkel és zsilipekkel három bögére osztott. Az alsó a Halászvíz, a középső a Fehérpart, a felső a Feketevíz. Mivel az alsó böge középvonalában húzódik a magyar-jugoszláv országhatár, a holtág nemzetközi érdekeltségű. A holtág a Magyar Állam tulajdonában van, kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. A halászati jogot a ?Tisza" Halászati Szövetkezet gyakorolja. A holtág medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttsége csekély. Vízgyűjtőjének kiterjedése 534 km2. A középső böge vízpótlása belvizekből és - háromszoros átemeléssel - az Algyői öntözőrendszeren keresztül a Tiszából lehetséges. Az alsó böge a Tiszából - megfelelő vízállás esetén, szigorú zsilipkezelési előírások mellett - gravitációsan is tölthető. A felső böge csak Szeged város belterületéről kap vízpótlást, vizének minősége a bekerülő szennyvizek és csurgalék termálvizek miatt nagyon rossz. A középső böge vízminősége megfelelő, az alsó böge vize jó minőségű, öntözésre alkalmas. A holtág rendeltetése: belvíztározás, Szeged város záporvizeinek befogadása, öntözővíz-tarozás, halászat és horgászat. Nem védett természeti terület, az alsó bogét tájképi és génmegőrzési jelentősége miatt indokolt lenne helyi védettség alá vonni. A holtág középső és felső bögéje mentén falusi jellegű, illetve családi házas beépítésű lakótelep helyezkedik el. Ezen bögék rehabilitációjára terv készül, ami iszapkotrást, mederrendezést, partvédelmet, valamint a szennyvizek és a csurgalék termálvizek kizárását tartalmazza. 2001-ben megvalósul a felső böge mentén lévő lakótelepek teljes körű szennyvízcsatornázása, ezzel megszűnik a felső böge vizének diffúz szennyezése. Ezt követően lehetőség nyílik a víz minőségének további javítására.

010 also tisza 002
A Gyálai Holt-Tisza Szegedtől délre
47. ábra. A Gyálai Holt-Tisza helyszínrajza

2. Nagyfai Holt-Tisza

A holtág a Tisza-szabályozás során az 1862-ben megkezdett 89. számú átmetszéssel alakult ki. A bal parti ármentesített területen húzódik, közigazgatásilag a Csongrád megyei Algyő községhez tartozik (48. ábra). Hossza 5,9 km, átlagos szélessége 103 m, területe 6l ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 915 ezer m3. Tulajdonosa és kezelője a Nagyfai Börtön és Fogház ÁG. Medrének felisza-poltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttsége csekély. Feltölthető belvizekből, vízkészlete pótolható a hódmezővásárhelyi öntözőrendszeren keresztül a Tiszából, leüríthető gravitációsan vagy szivattyúsán. Vizének minősége a kissé szeny-nyezett kategóriába tartozik. A holtágat a büntetés-végrehajtási intézet mechanikailag tisztított kommunális szennyvizei és az ott folytatott mezőgazdasági tevékenység csur-galék vizei terhelik. Rendeltetése: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, halászat. Tájképi adottságai, változatos és gazdag élővilága, génmegőrzési jelentősége és kivételesen háborítatlan viszonyai miatt természeti védettségre érdemes lenne.

A Nagyfai Holt-Tisza Szegedtől északra, erősen benőtt parti növényzettel
48. ábra. A Nagy fai Holt-Tisza helyszínrajza

3. Atkái Holt-Tisza

A patkó alakú holtág a Tisza szabályozásakor 1862-1889 között végrehajtott 88. számú átmetszéssel alakult ki. A jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Csongrád megyei Sándorfalva és Algyő községekhez tartozik (49. ábra). Felső ágának hullámtéri folytatása a Sasér. Hossza 6,8 km, átlagos szélessége 122 m, területe 83 ha, átlagos vízmélysége 3,5 m, víztérfogata 2,9 millió m3. Tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a Csongrád Megyei Földművelésügyi Hivatal. A halászati jogot a MOHOSZ Csongrád megyei szervezete gyakorolja. A holtág medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttsége csekély. Feltölthető belvizekből, magas tiszai vízállás esetén a folyóból (zsilipen keresztül), végül - szivattyúsán - az Algyői öntözőrendszerből. Leüríthető gravitációsan, illetve magas tiszai vízállás esetén szivattyúzással. A vízminőségi mutatók értékei alapján vize ?kissé szennyezett" (II. osztályú), de öntözővízként és halgazdasági hasznosításra megfelelő. Rendeltetése: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat. Országos jelentőségű természetvédelmi területhez, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozik. Természeti értékei megőrzésének alapvető feltétele a parti sáv természetes állapotának, zavartalanságának helyreállítása. Környezetének fejlesztésére, illetve hasznosítására tanulmányterv készült.

49. ábra. Az Atkái Holt-Tisza és a Sasér helyszínrajza

4. Sasér

A holtág a Tisza-szabályozási munkák nyomán az 1862-től végrehajtott 88. számú átmetszéssel alakult ki a folyó jobb partján. Tulajdonképpen az Atkái Holt-Tisza felső ágának hullámtéri folytatása (49. ábra). Közigazgatásilag a Csongrád megyei Sándorfalva községhez tartozik. Hossza 970 m, átlagos szélessége 103 m, területe 10 ha, átlagos vízmélysége 3 m, víztérfogata 300 ezer m3. A Magyar Állam tulajdona, kezelője a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Medrének feliszapoltsága előrehaladott állapotú, vízi növényzettel való be-nőttsége csekély mértékű. Vizének minősége nagyjából megegyezik az élő folyó vizének minőségével. A Tiszából felszín alatti szivárgás útján és az árhullámok vizéből töltődik fel, fokon keresztül üríthető. Országos természeti védelem alatt áll, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. Élővilága igen gazdag és változatos, több ritka állatfaj is előfordul a háborítatlan hullámtéri környezetben, ezért a ?szentély" típusú holtágak között tartják számon.

5. Körtvélyesi Holt-Tisza

A holtág a Tisza-szabályozás során végrehajtott 87. számú átmetszéssel 1862-1887 között alakult ki a folyó bal parti hullámterében (50. ábra). Közigazgatásilag Hódmezővásárhely városhoz tartozik. Hossza 4,7 km, átlagos szélessége 128 m, területe 60 ha, átlagos vízmélysége 3 m, víztérfogata 1,8 millió ml Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. A vagyonkezelői jognak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága részére történő átadása folyamatban van. Mivel természeti védelem alatt álló terület, használói joga van a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának is. A halászati jogot a ?Tisza" Halászati Szövetkezet gyakorolja. Medre közepes mértékben feliszapolódott, vízi növényezettel való benőttsége előrehaladott. A Tiszához az alsó végén lévő hullámtéri csatornán keresztül kapcsolódik. Szivárgó vízből és az árhullámokból töltődik. A Körtvélyesi szivattyútelepen keresztül belvizekből is tölthető (a 155 km' kiterjedésű Kenyeréén belvízöblözet vizeinek befogadója). Leüríthető a holtág alsó végén lévő hullámtéri csatornán keresztül. Vizének minősége változó, általában a ?kissé szennyezett" kategóriába tartozik. Tájképi szempontból kitüntetett figyelmet érdemlő terület, élővilága nagyon változatos és gazdag. Az országos jelentőségű Mártélyi Tájvédelmi Körzet része, rajta van a ?szentély" jellegű holtágak listáján, de nem sorolták be a ?szentély" típusú holtágak első csoportjába.

50. ábra. A Körtvélyesi Holt-Tisza helyszínrajza

6. Mártélyi Holt-Tisza

A holtág a Tisza szabályozása során az 1889-1892. évi 86. számú átmetszéssel alakult ki, a folyó bal parti hullámterében, Mártély község közelében (51. ábra). Közigazgatásilag Hódmezővásárhely városhoz tartozik. Hossza 4,6 km, átlagos szélessége 100 m, területe 46 ha, átlagos vízmélysége 2 m, víztérfogata 920 ezer ml Az élő Tiszával alsó végén torkolati tiltós műtárggyal ellátott tápcsatorna köti össze. A Magyar Állam tulajdona, hasznosítói a Tisza-Maroszugi Vízgazdálkodási Társulat, Hódmezővásárhely Önkormányzata és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. A halászati jog a ?Dobó Ferenc" Horgász Egyesület (Hódmezővásárhely) tulajdonában van. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Vízminősége változó, időnként az eutrofizálódás jelei mutatkoznak. A holtág a környező területek belvizeinek befogadója. Közepes tiszai vízállás esetén gravitációsan, míg alacsony tiszai vízállásnál szivattyúsán tölthető. A Mártély-Székkutasi öntözőrendszer kialakítása után a holtág öntözővizet szállít, ezáltal vize folyamatosan cserélődik, ami kedvező hatást fejt ki a vízminőségre. Leüríthető a holtág alsó végén lévő zsilipen keresztül. Rendeltetése: öntözővíz-tarozás és öntözővíz-szállítás, belvíztározás, horgászat, üdülés. A holtág hatásterületén folytatott tevékenységek közül kiemelkednek az üdülőtelephez kapcsolódóak, úgymint a strando-lás, a pihenés és a vízisportok. Az országos jelentőségű Mártélyi Tájvédelmi Körzetben van, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. A festői táj az egykori tiszai ártér értékes maradványait őrzi. Élővilága rendkívül gazdag és változatos, fokozott védelme indokolt. Szükségessé vált rehabilitációjához, a természet- és tájvédelmi szempontokat messzemenően figyelembevevő terv késszült 1997-ben. A terv az üdülőterületről beszivárgó szennyvizek kizárására, elvezetésére, valamint a mederben felhalmozódott iszap eltávolítására vonatkozó megoldásokat tartalmaz. Régóta tart a terv hatósági engedélyezési eljárása és egy pályázat előkészítése.

A Mártélyi Holt-Tisza a strandnál
51. ábra. A Mártélyi Holt-Tisza helyszínrajza

7. Osztorai Holt-Tisza

A holtág a Tisza-szabályozás során 1856-ban megkezdett ún. Akolszögi átvágással alakult ki a Tisza bal parti hullámterén (52. ábra). Közigazgatásilag a Csongrád megyei Szegvár községhez tartozik. Hossza 2,5 km (valaha kétszer ilyen hosszú volt), átlagos szélessége 100 m, területe 25 ha, átlagos vízmélysége 1,6 m, víztérfogata 400 ezer m\ A Magyar Állam tulajdona, kezelője a Dél-Alföldi Erdészeti Rt. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Magas tiszai árhullámok esetén elöntésre kerül. Leüríthető az alsó végén lévő, műtárgy nélküli hullámtéri csatornán keresztül. Rendeltetése: halász- és horgászvíz, kedvelt kirándulóhely. Bár élővilága változatos és fajokban igen gazdag, jelenleg nem tartozik természeti védelem alá. Egy zsilipes műtárgy építésével tiszai vízpótlása kisvíz idején is megoldható lenne.

52. ábra. Az Osztorai Holt-Tisza helyszínrajza

8. SULYMOSTÓ I. (Labodár)

A holtág a Tisza-szabályozás során az 1863-1886 között végrehajtott 85. számú átmetszéssel keletkezett, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el (53- ábra). Közigazgatásilag a Csongrád megyei Felgyő és Csanytelek községekhez tartozik. Hossza 750 m, átlagos szélessége 120 m, területe 9 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 135 ezer m\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője egyik részén a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, másik részén a Dél-Alföldi Erdészeti Rt. Feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Vize a tiszai árvizekből és szivárgásból pótlódik. Rendeltetése: horgászat, természetvédelem. A holtág a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részeként fokozottan védett, kiemelkedő természeti jelentőségű, a Ramsari nemzetközi vízivadvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó terület. Természeti értékei alapján a ?szentély" típusú holtágak közé tartozik. Közelében húzódik a hasonló körülmények között kialakult, de jobban feliszapolódott Sulymostó II. holtág.

A Sulymostó I. (Labodár) Csanyteleknél, a Pusztaszeri Tájvédelmi körzet területén
53- ábra. A Sulymostó I. (Labodár) és a Sulymostó II. helyszínrajza

9. Sulymostó II.

A holtág a Tisza-szabályozás során az 1863-1886 között végrehajtott 85. számú átmetszéssel keletkezett, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el (53- ábra). Közigazgatásilag a Csongrád megyei Felgyő községhez és Szentes városhoz tartozik Közelében húzódik a Sulymostó I. holtág. Hossza 1 km, átlagos szélessége 60 m, területe 6 hektár, átlagos vízmélysége 1,2 m, víztérfogata 72 ezer m5. Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. A tiszai árvizek elöntik, vize szivárgással pótlódik. Rendeltetése: horgászvíz, természetvédelem. Mivel a holtágnak és környezetének kiemelkedő jelentőségű és országosan is ritka természeti értékei vannak, országosan védett, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. A Ramsari nemzetközi vízivadvédelmi egyezmény hatálya alá tartozik. Természeti értékei alapján a ?szentély" típusú holtágak közé tartozik.

10. Serházzugi (Csongrádi) Holt-Tisza

A patkó alakú holtág a Tisza-szabályozás során az 1856. évi munkálatokkal megkezdett 84. számú átmetszés következtében alakult ki. A jobb parti ármentesített területen húzódik, közigazgatásilag Csongrád városhoz tartozik (54. ábra). Hossza 7,5 km, átlagos szélessége 174 m, területe 130 ha, vízmélysége átlagosan 2 m, víztérfogata 2,6 millió m-\ A medret keresztező áttöltések a holtágat három bögére osztják. Legnagyobb az 5 km hosszú Alsó böge, míg az Aranyszigetet körülfogó középső böge 1,4 km, a Györgyvíznek nevezett felső böge 1,1 km hosszú. Tulajdonosa Csongrád Város Önkormányzata, kezelője és halászati hasznosítója a Serházzug Kft. (Csongrád). Feliszapoltsága közepes mértékű, felszínét 20-25 %-ban nád és sás borítja. Vizének minősége a kommunális és ipari szennyvizek kirekesztése óta javuló. Jelenleg csak termál csurgalékvizek jutnak a holtágba, de megkezdődtek az ezek kirekesztését célzó munkák is. Az élő Tiszával nincs közvetlen kapcsolata, intézményesen nem tölthető fel tiszai vízzel, belvizek, csapadékvizek és szivárgó vizek táplálják. Leüríthető az alsó végén lévő Kisréti szivattyútelepen keresztül. Rendeltetése: csapadékvíz-befogadás, belvíztározás, öntözővíz-tarozás a helyi igények kielégítésére, horgászat, halászat, nádgazdálkodás, vízisportolás, üdülés. Nem tartozik természetvédelmi területhez, de kiemelkedő tájképi adottságai és az Alsó böge gazdag élővilágának génmegőrzési jelentősége miatt a védettség valamilyen fokára, legalább helyi védettségre, érdemes lenne. A holtág rehabilitációjára készült tanulmányterv feltárja a fejlesztési lehetőségeket, továbbá a különböző hasznosítási formáknak, a természetközeli állapot megőrzésének és az üdülési, sportolási létesítmények működésének összehangolását.

A Serházzugi Holt-Tisza Csongrádnál, náddal benőtt parti sáv horgásszal
54. ábra. A Serházzugi Holt-Tisza helyszínrajza

11. Újszegedi Holt-Maros

A holtág a Maros torkolatközeli szakaszán, a Marostőnél 1860-ban végrehajtott 30. számú átmetszéskor alakult ki. A Maros és a Tisza közös bal parti ármentesített területén húzódik, közigazgatásilag Szeged városhoz tartozik, az újszegedi városrész belterületén helyezke dik el (55. ábra). Hossza 4 km, átlagos szélessége 25 m, területe 10 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 150 ezer mf. Tulajdonosa és kezelője Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. Feltölthető csapadékvíz ből és belvízből, szivárgó vizekből is töltődik, szivattyúsán üríthető. A holtág és közvetlen környezete az 1980-as évekre - környezetének telepszerű beépítése következtében - teljesen tönkrement, elszennyeződött, medre feliszapolódott, élővilága jórészt kipusztult. A holtág partján több illegális szemétlerakót alakítottak ki, a meder szennyvíz és csurgalék hévizek illegális befogadójául szolgált. Funkciói: belvizek, csapadékvizek, csurgalék vizek tarozása, elvezetése. A holtág teljes rehabilitációjának terve elkészült. Ebből az I. ütem (az 1+239 -2+589 km közötti szakaszon) rehabilitációja 2000. júniusában befejeződött. A munka során kitisztították és rendezték a holtág medrét, megszűntették az engedély nélküli szennyvíz-bevezetéseket és szemétlerakókat, kizárták a csurgalék hévizeket, továbbá a partot is rendezték, sétányt alakítottak ki. A rehabilitáció II. ütemének kiviteli tervei elkészültek, megvalósításukra az anyagi lehetőségek függvényében kerülhet sor.

Az Újszegedi Holt-Maros rehabilitált szakasza
55. ábra. Az Újszegedi Holt-Maros helyszínrajza

12. Vetyeháti Holt-Maros

Az egyetlen megmaradt hazai Maros-menti hullámtéri holtág a folyószabályozáskor az 1858-ban végrehajtott 26. átmetszés nyomán keletkezett (56. ábra). A holtág a folyó jobb partján a Csongrád megyei Maroslele község közelében található, közigazgatásilag Szeged város tápéi határrészéhez tartozik. Hossza 2,6 km, átlagos szélessége 35 m, területe 9 hektár, átlagos vízmélysége 1,2 m, víztérfogata 108 ezer m3. Tulajdonosa és kezelője a Dél-Alföldi Erdészeti Rt. A holtág erősen feliszapolódott állapotú, vízi növényzettel benőtt, tölgyerdővel övezett. Mindenkori vízszintje a Maros vízállásától függően alakul, ősszel gyakorta szinte teljesen kiszárad. Szivárgó vizek táplálják, a marosi árhullámok elöntik, de vízszintjét a Tisza vízjárása is befolyásolja. A Marossal felülről a Csányi-foki, alulról a Bugri hullámtéri csatorna köti össze. A holtág vízforgalmának szabályozására, illetve a hullámtéri élőhely-rekonstrukció megvalósítására az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 2001-ben pályázatot nyújtott be a Környezetvédelmi Minisztériumhoz (KAC-pályázat). A holtág természeti értékeinek feltárása folyamatban van, mint zavartalan vizes élőhelynek természeti védelem alá vonása indokolt.

56. ábra. A Vetyeháti Holt-Maros helyszínrajza

 

 

Egyesületek

Cím 
Alkaloida Lombik Horgász Egyesület (Tiszavasvári)
Apagy Horgász Egyesület (Apagy)
Barátság Horgász Egyesület (Vásárosnamény)
Beregdaróc Civil Fejlődéséért Szabadidő és Horgász Egyesület (Beregdaróc)
Beregi Tiszahát Horgász Egyesület (Tiszaszalka)
Beregi Tiszavirág 2009 Horgász Egyesület (Vásárosnamény)
Bezdéd Horgász Egyesület (Tiszabezdéd)
Bujtos Sporthorgász és Tájvédelmi Egyesület (Nyíregyháza)
Cégénydányád Önkormányzat Horgász Egyesület (Cégénydányád)
Cormoran Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Rakamaz)
Császárszállás Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Demecseri Sporthorgász Egyesület (Demecser)
Dolgozók Sporthorgász Egyesület (Kisvárda)
Ecsedi Láp Horgász Egyesület (Nagyecsed)
Fekete István Környezetvédelmi és Horgász Egyesület (Csengersima)
Felsőtiszai Vasutas Horgász Egyesület (Mándok)
Folyam Horgász Egyesület (Beregsurány)
HO-HO 2004 Horgász Egyesület (Tyukod)
Ho-Ho Horgász Egyesület (Mándok)
Holt-Szamos Horgász Egyesület (Szamossályi)
Ibrányi Horgász Egyesület (Ibrány)
KEMÉV Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Király Horgász Egyesület (Mezőladány)
Kis-Tisza Horgászegyesület (Kisar)
Kraszna Horgász Egyesület (Kocsord)
Kurucz Horgász Egyesület (Tarpa)
Leveleki Horgász Egyesület (Levelek)
Lokomotív Horgász Egyesület (Záhony)
Magyar Pergetőhorgászok Egyesülete (Nyírtelek)
Máriapócsi Horgász Egyesület (Máriapócs)
Nagykállói Sporthorgász Egyesület (Nagykálló)
Nagyközségi Horgász Egyesület (Ökörítófülpös)
Nyíregyházi Városháza Horgász és Szabdidő Egyesület (Nyíregyháza)
Nyírteleki Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Nyírtelek)
NYPA-SENIOR Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Olcsva Horgász Egyesület (Olcsva)
Postás Horgász Egyesület (Vásárosnamény)
Régi Iparosok Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Réti Csík Környezetvédő és Sporthorgász Egyesület (Kocsord)
Rétközi Horgász Egyesület (Nagyhalász)
Sóstógyógyfürdő Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Szabolcsi Földvár Horgász Egyesület (Szabolcs)
SZÁÉV Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Szatmárvidéki Horgász Egyesület (Mátészalka)
Székelyi Víztározó Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Téglagyár Horgász Egyesület (Fehérgyarmat)
Textiles Sporthorgász Egyesület (Nagyhalász)
Timári Horgász Egyesület (Timár)
Tisza-Rétköz Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Tisza-Szamosháti Horgász Egyesület (Tunyogmatolcs)
Tisza-Szamosközi Horgász Egyesület (Fehérgyarmat)
Tiszadadai Sulyom Természet-és Környezetvédő Egyesület (Tiszadada)
Tiszamenti Horgász Egyesület (Rakamaz)
Tiszanagyfalui Horgász Egyesület (Tiszanagyfalu)
Tiszaparti Horgász Egyesület (Gávavencsellő)
Tiszavirág HE (Milota)
Tiszavirág Horgász Egyesület (Gulács)
Tiszavirág Horgász Egyesület (Tiszadob)
Tokaji Horgász Egyesület (Tiszavasvári)
Tuzsér-Komoró „Barátság” Horgász Egyesület (Tuzsér)
Új Élet Horgász és Környezetvédelmi Egyesület (Tiszalök)
Vasas Horgász Egyesület (Nyírbátor)
Vasutas Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Gyüre)
Vasutas Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Nyíregyháza)
Zöld Nádszál Horgász Egyesület (Nyíregyháza)

logo color 700

ozetanya.jpg

Vízirendészeti Rendőrőrsök

Vízirendészeti Rendőrőrs Tokaj
Cím: 3910, Tokaj,
Széchenyi sétány 9/B.
Telefon: 47/352-677;
BM telefon: 30/66-39-576

Vízirendészeti Rendőrőrs Vásárosnamény
Cím: 4800 Vásárosnamény,
Wammala út 1-3.
BM telefon: 03-32/63-19

Látogatottság

Ma:
Tegnap:
Ezen a héten:
Múlt héten:
E hónapban:
Múlt hónapban:
Összes látogató:
331
2342
6455
868792
25899
64747
5180144

Ahogy majdnem minden honlappal rendelkező cég, a villantomagazin.com és villantomagazin.hu is használ cookie-kat. A cookie (magyarul süti) egy kisméretű egyedi szöveges információs fájl, amely akkor kerül a számítógépre, amikor Ön egy webhelyet látogat meg. A sütik számtalan funkcióval rendelkeznek. Többek között információt gyűjtenek, megjegyzik a látogató egyéni beállításait, felhasználásra kerülnek pl. az online bevásárlókosarak használatakor, és általánosságban megkönnyítik a weboldal használatát a felhasználók számára. Adatvédelmi szabályzat