Horgászvizeink

A Dráva és a Mura holtágai

A Dráva mentéről, a Magyarországhoz tartozó bal partról, 15 holtágat vizsgáltunk, elhelyezkedésüket a 26. ábrán mutatjuk be. A holtágak - egy kivételével - a folyó ármentesített területén találhatók, s nagy részük természetes lefűződés útján keletkezett. A holtágak a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Pécs) illetékességi területén vannak.

Az alább tárgyalt holtágakon kívül a Dráva mentén még több más egykori holtágat is föllelhetünk, de ezek, mint pl. a Kisszentmártoni és a Szigecske-Dubravai holtágrendszer, mára már jórészt föl-iszapolódtak, inkább mocsárnak, mint holtágnak tekinthetők. Ezek a területek természetvédelmi szempontból igen értékes vizes élőhelyek. A Rinya patak torkolata alatt a 20. század során lefűződött Dráva-szakaszt Fekete-ároknak nevezik. Mivel átfolyásos tározóként a Rinya patak részét képezi, a holtágak között nem tartják nyilván.

Bevezetőben említett állapotfölmérés a Mura menti holtágakra nem terjedt ki. Ezért kiadványunkban e folyó mentéről csak a jelentősebbnek számító muraszemenyei holtágakat ismertetjük. Ilyenformán ez a fejezet 17 holtág leírását tartalmazza.

26. ábra. A Dráva holtágai

1. Recski-tó

A holtág Baranya megyében, Gyűrűspuszta mellett, Alsószentmárton község közigazgatási területén helyezkedik el (27. ábra). Kialakulásának éve nem ismert. Hossza 800 m, átlagos szélessége 50 m, területe 4 hektár, átlagos vízmélysége 1,2 m, víztérfogata 48 ezer m\ Tulajdonosa és kezelője a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt. Nem tartozik természetvédelmi területhez. Vízgazdálkodási rendszerrel nincs kapcsolata. Vize felszín alatti szivárgásból pótlódik. Vizének minőségét nem vizsgálják rendszeresen. A holtágat jelentős mezőgazdasági eredetű szennyezőanyag-terhelés éri. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott. A holtág jelentős tájformáló szerepet tölt be. Hasznosítása: horgászat. A ?szentély" jellegű holtágak közé tartozik.

27. ábra. A Recski-tó helyszínrajza

2. HOTEDRA HOLTÁG

A holtág Baranya megyében, Gordisa község közigazgatási területén helyezkedik el (28. ábra). Kialakulásának éve nem ismert. Hossza 1 km, átlagos szélessége 80 m, területe 8 hektár, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 120 ezer m3. Tulajdonosa a Magyar Állam, használója a Siklós és Vidéke Horgász Egyesület. Nem tartozik természetvédelmi területhez. A Drávával a folyó magas vízállása esetén van kapcsolata, a Gordisa csatorna és a Hotedra között létesített árkon keresztül. Ebben az esetben zsilipen keresztül tölthető. Felszín alatti szivárgásból is töltődik. A holtág vizének minőségét 1993 óta vizsgálják, a vízminőség halászati szempontból kedvezőtlen. Közvetlen környezetében csupán jelentéktelen mezőgazdasági szennyezőforrások találhatók. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége egyaránt közepes mértékű. A holtágnak jelentős tájformáló szerepe van. Hasznosítása: horgászat. A ?szentély" jellegű holtágak közé sorolták.

Alkonyciti hangulat a Hotedra holtágon, a Dráva mentén
28. ábra. A Hotedra holtág (Ó-Dráva) és a Mattyi-tó helyszínrajza

3. Mattyi-tó

A holtág Baranya megyében, Matty község közelében, Gordisa közigazgatási területén helyezkedik el (28. ábra). Kialakulásának éve nem ismert. Hossza 1 km, átlagos szélessége 110 m, területe 11 hektár, átlagos vízmélysége 1,2 m, víztérfogata üzemi vízszinten 130 ezer m-\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője és használója a Siklós és Vidéke Horgász Egyesület. Nem tartozik természetvédelmi területhez. Csatornával összekötötték a Hotedra holtággal, vízszintjét a csatornán levő műtárgyakkal lehet szabályozni. Felszín alatti szivárgásból töltődik. Vizének minőségét 1993 óta rendszeresen vizsgálják, a vízminőség halászati szempontból kedvező. A holtágat jelentős mértékű mezőgazdasági szennyezés éri, vizében megindult az eutrofizáció. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. A holtágnak jelentős tájformáló szerepe van. Hasznosítása: horgászat.

4. KlSINCI-TÓ

A holtág Baranya megyében, Majláthpuszta határában, Kémes község (Szaporca községrész) közigazgatási területén helyezkedik el (29. ábra). A Kishobogyi-tó, a Szilháti-tó és a Lanka-tő nevű holtágakkal együtt az egykori Szaporcai Ó-Dráva medrének egyik maradványa (a holtágegyüttest Cún-Szaporcai holtágrendszernek nevezik), kialakulásának éve ismeretlen. Hossza 2 km, átlagos szélessége 100 m, területe 20 hektár, átlagos vízmélysége 1,0 m, víztérfogata 200 ezer ml Tulajdonosai a Közös Út Mezőgazdasági Szövetkezet tagjai, kezelője a Szövetkezet, hasznosítója a Kémes és Vidéke Horgász Egyesület. Országos védettségű természetvédelmi terület, a Duna-Dráva Nemzeti Park része, a vízimadarak védelmére létrejött Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. A Dráva magas vízállása esetén a kisinci-zsilipen keresztül a Drávából lehet bevezetni vizet a holtágba. Vízállását 1992 óta észlelik. Vize felszín alatti szivárgás útján is pótlódik. A holtág vizének minőségét nem vizsgálják rendszeresen, a vízminőség halászati szempontból kedvezőtlen. A holtágat mezőgazdasági jellegű szennyezőanyag-terhelés fenyegeti. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége egyaránt közepes mértékű. A holtág természetvédelmi és tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása: horgászat.

5. KlSHOBOGYI-TÓ

A holtág Baranya megyében, Majláthpuszta közelében, Szaporca község közigazgatási területén helyezkedik el (29. ábra). A Kisinci-tő, a Szilháti-tó és a Lanka-tó nevű holtágakkal együtt az egykori Szaporcai Ó-Dráva medrének egyik maradványa (a holtágegyüttest Cún-Szaporcai holtágrendszernek nevezik), kialakulásának éve ismeretlen. Hossza 1,2 km, átlagos szélessége 50 m, területe 6 hektár, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 30 ezer m\ Tulajdonosai a Ké-mesi Közös Út Mezőgazdasági Szövetkezet tagjai, kezelője a Szövetkezet. Országos védettségű természetvédelmi terület, a Duna-Dráva Nemzeti Park része, a vízimadarak védelmére létrejött Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. Vize felszín alatti szivárgás útján pótlódik. Vízállását 1992 óta észlelik. Vizének minőségét nem vizsgálják rendszeresen, vízminősége halászati szempontból kedvezőtlen. A holtágat mezőgazdasági eredetű szennyezőanyag-terhelés éri. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége egyaránt előrehaladott. A holtág jelentős tájformáló és természetvédelmi szerepet tölt be. Hasznosítása: horgászat.

6. SZILHÁTI-TÓ

A holtág Baranya megyében, Majláthpuszta mellett, közigazgatásilag Cún község területén helyezkedik el (29. ábra). A Kisinci-tó, a Kishobogyi-tó és a Lanka-tó nevű holtágakkal együtt az egykori Szaporcai Ó-Dráva medrének egyik maradványa (a holtágegyüttest Cún-Szaporcai holtágrendszernek nevezik), kialakulásának éve ismeretlen. Hossza 800 m, átlagos szélessége 80 m, területe 6 hektár, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 30 ezer m\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője és használója a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. A vízimadarak védelmére létrejött Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. Vize felszín alatti szivárgás útján pótlódik. A holtág vizének minőségét nem vizsgálják rendszeresen, vízminősége halászati szempontból kedvezőtlen, megjelentek az eutrofizáció jelei. Vizét jelentős mértékű mezőgazdasági eredetű szennyezés fenyegeti. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége egyaránt előrehaladott. Jelentős tájformáló és természetvédelmi szerepet tölt be. Hasznosítása: horgászat.

7. Lanka-tó

A holtág Baranya megyében, Majláthpuszta mellett, Cún község közigazgatási területén helyezkedik el (29. ábra). A Kisinci-tó, Kishobogyi-tó, és Szilháti-tó nevű holtágakkal együtt az egykori Szaporcai Ó-Dráva medrének egyik maradványa (a holtágegyüttest Cún-Szaporcai holtágrendszernek nevezik), kialakulásának éve ismeretlen. Hossza 1 km, átlagos szélessége 40 m, területe 4 hektár, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 20 ezer m\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője és használója a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. A vízimadarak védelmére létrejött Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. Vize felszín alatti szivárgás útján pótlódik. Vízállását 1992 óta észlelik. A holtág vizének minőségét nem vizsgálják rendszeresen, vízminősége halászati szempontból kedvezőtlen, jelentős mértékű mezőgazdasági eredetű szennyezőanyag-terhelés fenyegeti. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége egyaránt előrehaladott. A holtág táj formáló és természetvédelmi szerepe jelentős. Hasznosítása: horgászat.

A növényzettel erősen benőtt Lanka-tó a Dráva mentén
29. ábra. A Kisinci-tó, a Kishobogyi-tó, a Szilháti-tó és a Lanka-tó helyszínrajza

8. Majláthpusztai-tó

A tószerű holtág Baranya megyében, Majláthpuszta közelében, Kisszentmárton és Cún községek közigazgatási területén helyezkedik el (30. ábra). Kialakulásának éve nem ismert. Hossza 1,2 km, átlagos szélessége 80 m, területe 10 hektár, átlagos vízmélysége 2,0 m, víztérfogata 200 ezer m3. Tulajdonosa és kezelője az Ormánsági Dolgozók Horgász Egyesülete. Élővízfolyással való kapcsolata: a kisszentmártoni határárokból zsilipen keresztül tölthető fel, a Dráva felé leüríthető. Vizének minőségét nem vizsgálják rendszeresen, vízminősége halászati szempontból kedvező. Szennyezőforrások a közvetlen környezetében nincsenek. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, vízi növényzettel való benőttsége csekély. Jelentős tájformáló szerepe van. A ?szentély" jellegű holtágak közé sorolták. A holtág közúton megközelíthető, partján üdülőtelkek vannak, melyek vízellátása megoldott, de a szennyvízelvezetés nem. Hasznosítása: horgászat, halászat.

30. ábra. A Majláthpuszlai-tó helyszínrajza

9. Versági-tó

A holtág Baranya megyében, Piskó község közigazgatási területén helyezkedik el (31. ábra). Kialakulásának éve nem ismert. Hossza 1,2 km, átlagos szélessége 60 m, területe 7 hektár, átlagos vízmélysége 1,2 m, víztérfogata 84 ezer ml Tulajdonosa és kezelője Piskó község Önkormányzata. A vízimadarak védelmére létrejött Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó természetvédelmi területhez tartozik, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Vízgazdálkodási rendszerrel kapcsolata nincs, felszín alatti szivárgás útján töltődik fel. Vizének minőségét nem vizsgálják rendszeresen, vízminősége halászati szempontból kedvezőtlen Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége egyaránt közepes mértékű. Jelentős tájformáló- és természetvédelmi szerepet tölt be. Hasznosítása: horgászat.

Őszi pára ül a Dráva menti Versági-tó vizén
31. ábra. A Versági-tó helyszínrajza

10. Lajos-tanyai O-Dráva (Fekete-tó)

A Dráváról természetes úton lefűződött holtág Baranya megyében, Drávasztára község területén helyezkedik el (32. ábra). Kialakulásának éve nem ismert. Hossza 1 km, átlagos szélessége 70 m, területe 7 hektár, átlagos vízmélysége 1,0 m, víztérfogata 70 ezer m-\ Magánszemélyek tulajdonában van. Vízgazdálkodási rendszerrel nincs kapcsolata, felszín alatti szivárgás útján töltődik. Vizének minőségét nem vizsgálják rendszeresen, vízminősége halászati szempontból kedvezőtlen. A holtágat jelentős mezőgazdasági eredetű szennyezőanyag-terhelés éri. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott. Helyi tájformáló szerepe van. Hasznosítása: horgászat. A ?szentély" jellegű holtágak közé sorolták.

32. ábra. A Lajos-tanyai Ó-Dráva (Fekete-tó) és azAdravica helyszínrajza

11. Adravica (Zalátai Ó-Dráva)

A holtág Baranya megyében, közigazgatásilag Drávasztára és Zaláta községekhez tartozik, közöttük helyezkedik el, a Drávára közel merőlegesen (32. ábra). Területe 18 ha, víztérfogata 40 ezer m-\ Tulajdonosa 342 magánszemély. Tájformáló szerepe jelentős, változatos, gazdag vegetáció szegélyezi. Vízi növényzettel erősen benőtt, feliszapolódása előrehaladott. Közvetlen közelében szántóföldek találhatók, így mezőgazdasági eredetű szennyezések érik. Vízminőségét nem vizsgálják. Vízgazdálkodási rendszerrel nincs kapcsolata, csapadékvízből és talajvízből kap utánpótlást. Természeti értékekben gazdag. A ?szentély" típusú holtágak közé sorolták.

12. Bresztik-tó

A Dráváról természetes úton lefűződött holtág Baranya megyében Drávasztára község közigazgatási területén helyezkedik el (33- ábra). Kialakulásának éve nem ismert. Hossza 1,5 km, átlagos szélessége 70 m, területe 10 hektár, átlagos vízmélysége 0,8 m, víztérfogata 80 ezer ml Magántulajdonban van, kezelője a Sellyéi Horgász Egyesület. Nem tartozik természetvédelmi területhez. Felszín alatti szivárgás útján töltődik. Vizének minőségét nem vizsgálják rendszeresen. Jelentős mértékű mezőgazdasági eredetű szennyezőanyag-terhelés fenyegeti. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott. A holtágnak helyi tájformáló szerepe van. Hasznosítása: horgászat.

33. ábra A Bresztik-tó és a Vájás-tó helyszínrajza

13. VÁJÁS-TÓ

A holtág a fent tárgyalt Bresztik-tó közelében, a Dráva hullámterében található (33- ábra), hossza 1,2 km, átlagos szélessége 80 m, területe 10 hektár, átlagos vízmélysége 0,8 m, víztérfogata 80 ezer m\ Egyéb jellemzői megegyeznek a Bresztik-tóéval.

14. Sellyei-tó

A holtág Baranya megyében, Sellye várostól DNy-ra helyezkedik el (34. ábra). Kialakulásának éve nem ismert. Területe 10 ha, amit egy ÉK-DNy-i irányba haladó csatorna két részre osztott, víztérfogata 30 ezer m3. A D-i területet (kb. 4 ha) horgásztónak használják. Az É-i rész mocsári élőhely, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága ?szentély" jellegű holtágként akarja megőrizni. A terület tulajdonosa és kezelője a Sellyéi Horgász Egyesület. A holtág vízellátását az említett csatorna és talajvíz szolgálja. A tavat megközelítő földút környékét illegális szemétlerakó helyként is használják. Tájformálő szerepe jelentős. A horgásztóként használt rész feliszapolódása kismértékű, míg a mocsaras rész jelentősen feliszapolódott.

34. ábra. A Sellyei-tó helyszínrajza

15. Mrtvica-tó

A Dráváról természetes úton lefűződött holtág Baranya megyében, Felsőszentmárton község közigazgatási területén helyezkedik el (35. ábra). Hossza 1,3 km, átlagos szélessége 120 m, a tó vízfelülete 16 ha, átlagos vízmélysége 0,5 m, víztérfogata 80 ezer m-\ Vízgyűjtő területe 7,2 km2, mely magába foglalja Felsőszentmárton község belterületét is. Tulajdonosa 374 magánszemély, kezelője a ?DRÁVA-AGRO" Mezőgazdasági Termelő-, Szolgáltató- és Kereskedelmi Rt. A holtág vízelvezetése a Dráva felé az árvízvédelmi töltésben lévő zsilipen keresztül nyílt árokkal lehetséges. Tájformáló szerepe jelentős, kedvelt hor-gásztó. Feliszapolódása közepes mértékű. Környezetét és élővilágát a Janus Pannonius Tudományegyetem (Pécs) és a Természettudományi Múzeum szakemberei már több éve kutatják. A fejlesztési lehetőségekről ökológiai felmérés és előzetes környezeti hatástanulmány készült.

35. ábra. A Mrtvica-tó helyszínrajza

16. MURASZEMENYEI BELSŐ-HOLTÁG

A Zalai megyei Muraszemenye (korábban Szemenyecsörnye) község közigazgatási területén a Mura folyó árterében - közel a magyar-horvát-szlovén hármashatárhoz - az egykori folyómedrek ma értékes holtágakat képeznek (36. ábra). A folyóhoz közelebb lévő Belsőholtág 900 m hosszú, átlagos szélesége 55 m, vízfelülete 5 ha, átlagos vízmélysége 0,9 m, víztérfogata 45 ezer m-\ Száraz években vize erősen megcsappan. A holtág tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője, s egyben a területileg illetékes vízügyi hatóság, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Szombathely). A holtág elsődleges hasznosítása: horgászat. A holtág keleti végénél a Murának még egy kisebb, kb. fél hektáros holtága is van. A közelben kavicsbányatavak alakultak ki. A környék értékes pihenő-üdülő övezet, melynek fejlesztésére rendezési terv készült. A holtág és környezete tájvédelmi és természetvédelmi szempontból is figyelmet érdemel. A tágabb térséget, melynek az országhatár közelsége miatt nemzetközi jelentősége is van, a közeljövőben tájvédelmi körzetté akarják nyilvánítani.

A Muraszemenyei Belső-holtág
36. ábra. A muraszemenyei holtágak helyszínrajza

17. MURASZEMENYEI KÜLSŐ-HOLTÁG

A Zalai megyei Muraszemenye (korábban Szemenyecsörnye) község közigazgatási területén a Kerka vízfolyástól Alsószemenye felé kanyargó egykori folyómedret Külső-holtágnak nevezik, melyet a felsőszemenyei út két részre oszt (36. ábra). A holtág teljes hossza 2,9 km, szélessége 30 m, vízfelülete 12 ha, átlagos vízmélysége 0,8 m, víztérfogata 96 ezer ml Egyéb jellemzői megegyeznek a folyóhoz közelebb lévő Belső-holtágnál leírtakkal.

Online látogatóink

Oldalainkat 443 vendég és 0 tag böngészi

Cookie-k kezelése